A kormány rabszolgatörvény uniós jogot sért.
Címke: Európai Unió
Paks II.: Ezért hibás az Unió jóváhagyása
Különös körülmények között hagyta jóvá a paksi bővítést az Európai Bizottság. A veszteséges beruházáshoz szükséges állami támogatás erősen vitatható jóváhagyásáról szóló döntést tavaly december elején publikálták az Unió hivatalos lapjában. Alaposan körüljártuk a döntést, hogy megvizsgáljuk, pontosan mit is tartalmaz, mit állít róla – megalapozottan vagy megalapozatlanul – a magyar kormány, és mely pontjai, előfeltevései vagy következtetései kérdőjelezhetők meg. Az eredmény, amit az itt olvasható kiadványban foglaltunk össze, elég kemény: valótlan, egymásnak ellentmondó állítások, meg nem vizsgált körülmények, vitatható jogértelmezések és alá nem támasztott feltételezések sokasága teszi támadhatóvá az anyagot.
(Kép: Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa – Forrás: Európai Bizottság)
Párbeszéd – Jávor Benedek átfogó vizsgálatot kezdeményez az azeri pénzmosoda ügyében az Európai Unióban – az Átlátszó pedig Magyarországon
Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. Az Átlátszó az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, most pedig feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait, mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”. Ezért feljelentést teszünk a legfőbb ügyészségnél, hogy erre ne hivatkozhassanak.
Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő– négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve. A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra. Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.
Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.
Bodoky Tamás feljelentése ide kattintva olvasható.
Jávor Bendek az Európai Bankhatóságnak írt angol nyelvű levele pedig itt olvasható: EBA_letter_final
További információ az azeri tranzakciókról:
Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején
Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim
A Monsanto-ügy: rákkeltő szerért lobbiztak az Európai Unióban
Napvilágra kerültek a Monsanto-akták, hála annak a 10 ezer gazdának, akik beperelték a céget, azt követően, hogy a non-Hodkin limfóma nevű rákos daganatot diagnosztizáltak náluk a cég által forgalmazott, glifozátot tartalmazó növényvédő szer miatt.
A most napvilágra került dokumentumokból kiderül, milyen stratégához és taktikákhoz folyamodott a cég annak érdekében, hogy ismert környezet- és egészségkárosító hatása ellenére forgalomban tartsa legjobb termékét, a RoundUP-ot.
Alább megtekinthető az Európai Parlament zöld frakciójának tájékoztató videója az ügyben, melyhez magyar felirat is bekapcsolható:
(Kép forrása: en.wikipedia.org)
Európa a láthatáron! – 3. szám
Szokatlan meleg érkezett Brüsszelbe néhány hete. Ez részben közelíti a hőérzetet az otthonihoz, részben összhangban van azzal, hogy az év első fele globálisan a második valaha mért legmelegebb időszak volt. A nagy meleg biztos sokakban a nyári szünet előérzetét is kelti, de a feladatok és történések mennyiségében nem tapasztaltam csökkenést.
Az elmúlt bő két hétben részt vettem nyilvános beszélgetéseken és konferenciákon Budapesten, Párizsban és persze Brüsszelben, jártam Törökországban és barátaimmal továbbvittem néhány a szivemnek kedves projekt ügyét, válaszoltam a sajtó megkereséseire és nyilatkoztam magyar médiumoknak.
A legutóbbi hírlevél tartalma:
Készülő jelentésem a kárfelelősségi irányelvről
A paksi hitel növelni fogja az államadósságot
Ötpárti külpolitikai beszélgetés
Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?
Európai Ügyészség Magyarország nélkül
Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást
Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről
A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.
Európa a láthatáron! – 2. szám
Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ
Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen. A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.
A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.
A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.
Ki fizet a környezeti károkért?
Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep. A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.
Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.
A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.
Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.
(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)
Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel
Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.
(Kép forrása: Gazprom)
Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén
„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”
Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?
Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.
Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak
Kép forrása: nepszava.hu
Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!
A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.
Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)
Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.
(Kép forrása: agroforum.hu)
Az energiahatékonyság versenyképességet jelent
A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)
A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.
Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez
Dr. Seszták Miklós
Miniszter
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Budapest
Tisztelt Miniszter Úr!
2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.
Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.
Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.
Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.
Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.
Tisztelt Miniszter Úr,
Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.
Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!
Brüsszel, 2017. január 12.
Videó: Európa jövője – A jövő Európája teljes konferencia magyar nyelven
KÖSZÖNTŐ
Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Párbeszéd Magyarországért /PM/, Magyarország
Pogátsa Zoltán, DiEM kezdeményező, közgazdász, egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Magyarország
Scheiring Gábor, a Megújuló Magyarországért Alapítvány /MMAA/ elnöke, Magyarország
Európa mint globális szereplő
Európa szerepe a világban, menekültválság, nemzetközi fejlesztések, tisztességtelen kereskedelmi rezsimek, Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség /TTIP/.
Lorenzo Marsili, DiEM25 kezdeményező, Európai Alternatívák igazgatója, Olaszország
Alena Krempaska, Emberi Jogok Intézet, Szlovákia
Edouard Gaudot, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség politikai tanácsadója az Európai Parlamentben, a L’Europe c’est Nous szerzője
Dr. Bourgla Ossamah, szír származású háziorvos, önkormányzati képviselő, Magyarország
Az új tagállamok perspektívái
Az integráció kudarca, hatástalan kohéziós politika, antidemokratikus trendek megjelenése.
Marta Tycner, Razem párt, Lengyelország
Scheiring Gábor, a Megújuló Magyarországért Alapítvány /MMAA/ elnöke, Magyarország
Jakub Patocka, szerkesztő, Denik Referendum, Csehország
Irmi Salzer, Burgenlandi Zöldek, Ausztria
BESZÉDEK: Van kiút a válságból?
Philippe Lamberts, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke, Belgium
Yanis Varoufakis, DiEM25 alapító, volt pénzügyminiszter, Görögország
Social Europe
Key issues of the panel: monetary vs. social union, basic income, financial transfers, right to housing
Zoltán Pogátsa, University of Western Hungary, DiEM25 initiator, Hungary
Philippe Lamberts, co-chair of Greens/EFA, Belgium
Florentin Iancu, Trade Unionist, Romania
Fenntartható Európa
Hogyan tegyük Európát fenntarthatóvá a nagyvállalatok és a tagállamok érdekeivel szemben, COP21.
Florent Marcellesi, EQUO szóvivő, Európai Parlament, Spanyolország
Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Párbeszéd Magyarországért /PM/, Magyarország
Stephanie Roth, “Mentsük meg Verespatakot!” mozgalom, Románia
Hol vagyunk most és merre menjünk?
Okok és megoldások
Philippe Lamberts, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke, Belgium
Yanis Varoufakis, DiEM25 alapító, volt pénzügyminiszter, Görögország
Tamás Gáspár Miklós, filozófus, Magyarország
Adam Ostolski, a Lengyel Zöld Párt, Lengyelország
ZÁRÁS
Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Párbeszéd Magyarországért /PM/, Magyarország
Pogátsa Zoltán, DiEM kezdeményező, közgazdász, egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Magyarország
RÁADÁS BLOKK
Magyarország és a progresszív politika jövője– a Megújuló Magyarországért Alapítvány kerekasztal-beszélgetése
Papp Réka Kinga, újságíró, publicista
Szabó Tímea, országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért /PM/ társelnöke
Gulyás Márton, civil aktivista
Ceglédi Zoltán, politikai elemző
Konok Péter, történész
Európa jövője- a jövő Európája nemzetközi konferencia Budapesten
Az Európai Zöldek, a DiEM25 és a Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezésében egész napos konferenciát tartottunk Budapesten az A38 Hajón 2016. szeptember 19-én.
Jávor Benedek mellett több, mint 20 résztvevő érkezett az 5 nemzetközi és egy hazai kerekasztal beszélgetésre. A helyszínen 250 fő, míg online sok százan követtek a világ minden részéről.
Az eseményen Európa vezető progresszív – zöld és újbaloldali – politikusai és gondolkodói, például Jánisz Varoufakisz volt görög pénzügyminiszter, a DiEM25 kezdeményezője, Philippe Lamberts az Európai Zöldek társelnöke, Pogátsa Zoltán DiEM25-alapító közgazdász, egyetemi docens vettek részt. Ez volt az első nemzetközi konferencia, ahol az európai Zöldek és a DiEM25 (Demokrácia Európában) mozgalom vezetői találkoztak, és bár nem mindenben volt egyetértés, a közös elköteleződés azonos az európai integráció újragondolásában.
Jávor Benedek megnyitójában kiemelte, az EU elszakadt az állampolgároktól, de a nemzetállam nem garancia az uniós szinten elkövetett hibák kivédésére. Az igazi ellentét nem az Európai Unió és a nemzetállamok között áll fenn, hanem “a közösség érdekét szolgáló, a közösség által elszámoltatható politikák és a korrupt elitek által megvalósított, a közösség érdeke ellen folytatott politikák között, tagállami és EU-s szinten egyaránt”.
Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP mai „brexit” vitájához
A „brexit” népszavazás eredménye nemcsak az Egyesült Királyság jövőjét formálja alapvetően, hanem az Európai Unióét is. Éppen ezért fontos, hogy a folyamat gyorsan, és a legbékésebb módon történjen, hogy elejét vehessük az Európát megosztó sérelmeknek.
Felkérjük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden tegyenek meg, hogy a szabad munkaerő-áramlás vívmányait megőrizessük és képviseljék megfelelően a Nagy-Britanniában dolgozó európai polgárok érdekeit.
A szavazás eredménye egyúttal jel az európai közösség számára is: létre kell hozni egy erősebb, demokratikusabb, átláthatóbb uniót, amelynek hiteles válaszai vannak a demokratikus deficit, a nehézkes működés és a menekültválság problémáira.
Magyarország számára kulcskérdés, hogy ebben a folyamatban részt tud-e venni. Ha az erősebb integrációból – ami már elsősorban nem gazdasági kérdés – hazánk kimarad, akkor nemcsak a gazdasági lemaradással kell szembenéznünk, hanem az ebből fakadó demokratikus értékvesztéssel is. Még a hazánknál jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező Nagy-Britannia is nagyon komoly gazdasági veszteséget volt kénytelen elkönyvelni már a szavazást követő első napon.
Az európai együttműködés gyengülése az Európán belüli, társadalmi és politikai konfliktusok erősödéséhez, valamint gazdasági gyengüléshez vezethet. Mivel ezt semelyik felelős politikai erő nem kívánhatja Európában, ezért azonnal abba kell hagyni a Brüsszelt populista módon ócsároló politikai kommunikációt. Ehelyett egy jobb Európát kell alkossunk közös értékeink megvédésére és kiteljesítésére.
(Kép forrása: Reuters)