Jávor Benedek felszólalása a vitában magyar nyelven alább megtekinthető:
Címke: Romaügy
A Roma Büszkeség Napjára
Roma honfitársaink, barátaink!
Idén negyedszer rendezitek meg a Roma Büszkeség Napját, és idén negyedszer figyel rátok az ország. Legalább 600 éve éltek itt velünk, jóban és rosszban. Sok dologért tartozunk nektek hálával és köszönettel: a szavakért és kifejezésekért, melyeket a magyar nyelvbe ültettetek; az ételekért, melyeket rajtatok keresztül ismerhettünk meg; a zenéért, mely elválaszthatatlan lett a magyar kultúrától. A közös történelmünk során mindig és minden körülmények között velünk és értünk is küzdöttetek, ahogy a törökök ellen, úgy 1848-ban vagy éppen 1956-ban.
De leginkább azért a munkáért kell hálásak legyünk, amivel mindig is ezt a közös országot építettétek és építitek most is. Az elmúlt évszázadokban nélkületek egyetlen középület, autópálya, közpark sem épült; egyetlen kórházi osztály sem működött és egyetlen termőföld sem hozott gyümölcsöt. De emellett az már a mindenkori hatalom felelőssége, hogy minél több fiatal kapjon arra valódi lehetőséget, hogy orvos, mérnök, tanár, számítástechnikus, jogász, közgazdász vagy bármi – a képességeinek és vágyainak megfelelően – válhasson. Ennek a lehetőségnek megteremtésével sajnos még adós nektek a társadalom.
Ilyenkor sokak gondolnak büszkeséggel azokra a romákra, akik méltán kerültek címlapokra, könyvek borítójára vagy éppen cégek élére. De a mai nap arra is alkalmas, hogy büszkék legyünk a mindennapi roma hőseinkre. Azokra az anyákra és apákra, akik a legnagyobb szegénység közepette is jól tanuló gyerekeket nevelnek; azokra az apákra és anyákra, akik minden munkát elvállalnak, hogy emberi körülményeket teremtsenek; azokra a nagyszülőkre, akik tartást adnak egy-egy családnak és azokra a nagyobb testvérekre, akik a kisebbeknek mutatnak jó példát és milliószor pótolják a hiányzó bölcsődét. De azokra a közmunkásokra is büszkék kell legyünk, akik – annak ellenére, hogy a rendszer méltatlanul és sokszor megalázóan bánik velük – rendben tartják a környezetünket és fontos közösségi feladatokat látnak el.
Ünnepeljünk hát közösen a mindennapos világnézeti, vallási, pártállási különbségeinket félretéve; mert a romák mindennapi megbecsülése, a legszegényebbeknek nyújtott valódi esélyteremtés nem csak a romák érdeke, hanem Magyarország és az Európai Közösség érdeke is.
Budapest-Brüsszel, 2016. október 15.
Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
(fotó: Járdány Bence)
Párbeszéd: Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól
Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól
Az Európai Bizottság nyomására a kormány megsemmisíti azt rendelkezést, amellyel az EMMI korábban jogszabályi lehetőséget biztosított a roma gyerekeket elkülönítő, szegregált oktatásra. A parlamentben a Kormány által a héten benyújtott törvénymódosítás nyomán nem lehet majd törvényesen (pláne kormányzati támogatással) roma gyerekeket vallási okokra hivatkozva elkülöníteni. Az EB eljárása többek között Jávor Benedek panasza nyomán indult. A javaslat azonban még mindig nem jelent kellő garanciát, ezért a Párbeszéd módosító indítványokat nyújt be, hogy teljes körűen biztosítsa a szegregált oktatás tilalmát.
A módosításra azért kerül sor, hogy jogszabályi szempontból eleget tegyen a kormány a kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság által elvártaknak és többek között hatályon kívül helyezi az eddigi gyakorlatot, amelyben, bizonyos esetekben kormányrendelettel felmentést adhasson egyes vallási intézményeknek a szegregációt tiltó esélyegyenlőségi törvény alól.
„Különösen fontos elégtétel ez számomra, hiszen a Bizottság által idén áprilisban indított kötelezettség-szegési eljárás a hazai civilek bejelentései mellett az én panaszom nyomán indult.” – mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő.
A képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy „a jogszabály-módosítás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valóban történjen valami a végeken.” A módosításból ugyanis nem következik semmi a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban; és általában sem tartalmaz utalást azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek jelenleg a javaslat szellemiségével ellentétesen működnek. Ezt a hiányosságot a Párbeszéd módosító indítványokkal fogja orvosolni.
A Párbeszéd politikusa szerint a roma gyerekek szegregációjának csak egyik módszere a vallási köntös. A tagintézmények külön épületében vagy indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítetve szegregált gyerekekről egyáltalán nem szól a módosítás.
„Minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem elég a törvényt módosítani, hanem konkrét, átfogó deszegregációs programokra is szükség van a törvénytelen elkülönítések felszámolására. Ezt várjuk a kormánytól és személyesen Balog Zoltántól” – mondta Jávor.
Brüsszel-Budapest, 2016. október 6.
Az ügy hátteréről:
2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.
Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.
Jávor Benedek a Párbeszéd Európai parlamenti képviselője 2015 januárjában panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit követlen vagy közvetett faji alapú szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar kormánnyal szemben a jogszabály alkalmazása miatt.
(Fotó: Járdány Bence)
Roma foglalkoztatás – Nyílt levél Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez
Párbeszéd Magyarországért: Hol az ORÖ pénze?
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő levélben fordul Balog Zoltán miniszterhez az Országos Roma Önkormányzat által eltüntetett 1,6 milliárd forint és a roma foglalkoztatási program sorsát illetően.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma uniós források terhére az Országos Roma Önkormányzat vezetésével indította el a „Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába” elnevezésű programot, aminek célja elvileg a munkanélküli roma csoportok visszajuttatása a munkaerőpiacra. Mára a program teljesen „kisiklott”. A NAV költségvetési csalás miatt nyomoz, az OLAF is érdeklődik az ügy iránt, és a minisztérium felmondta a vonatkozó szerződést.
A kommunikációs célú pótcselekvés nem fogja enyhíteni az adófizetőket érő kárt – mondta Jávor Benedek. Az európai parlamenti képviselő szerint nem világos, hogy a minisztérium mit tesz annak érdekében, hogy a hiányzó összeget vagy legalább annak töredékét valóban vissza lehessen szerezni, és az sem, hogyan használta illetve tervezi felhasználni a minisztérium a romák felzárkóztatására rendelkezésre álló uniós forrásokat.
Egy bizonyos, hogy miközben a kormány sikerpropagandáról beszél a romák foglalkoztatása ügyében is, egyre nő társadalmi kirekesztettség, és a pénzek felhasználása körül is több a kérdés, mint a válasz.
Az eltűnt források ügyében az európai parlamenti képviselő levélben fordul az Állami Számvevőszékhez is, hogy tisztázhassuk kiket és miben terhel jogi és pénzügyi felelősség.
Brüsszel-Budapest, 2016.szeptember 8.
A levél alább olvasható:
Tisztelt Miniszter Úr!
Magyarország Kormánya, 5 milliárd forintot kapott az EU-tól arra, hogy a romák foglalkoztatását javítandó megvalósítsa a „Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába” elnevezésű programot.
A program megvalósítására három szervezetet jelöltek ki: az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ, konzorciumvezetőként), a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt (NMH) és a Türr István Képző és Kutató Intézetet (TKKI). A projekt keretében létrehozni kívánt – a foglalkoztatási szövetkezet megalapítását előkészítő – szervezet hosszú távú célja eredetileg az volt, hogy létrehozzon egy országos foglalkoztatási szövetkezetet.
Tudjuk, hogy a program nem csak, hogy nem valósult meg, de a NAV jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával folytat nyomozást, az OLAF is vizsgálódik a pénzek sorsa iránt, sőt a programért felelős minisztériumként, az EMMI is felbontotta a programra kötött szerződést, és megpróbálja visszakövetelni az eddig elköltött 1,6 milliárd forintot, miközben a program költségét végül meg sem próbálta lehívni az EU-tól.
Sem Ön, sem a hosszú ideje némasági fogadalmához hű Farkas Flórián, aki a kérdéses időszakban vezette az Országos Roma Önkormányzatot, de mostanában miniszterelnöki biztosként tevékenykedik – nem beszélt arról, hogyan lesz képes a jelentős vagyonnal nem rendelkező, csak állami és EU-s forrásokat „menedzselő” szervezet a hiányzó összeget visszafizetni, amelynek hiányában a veszteséget a költségvetés fogja lenyelni, azaz végső soron a hiányt a magyar adófizetők lesznek kénytelenek állni.
Tekintettel arra, hogy Farkas Flórián a Parlamentben vagy egyéb fórumon sem szóban, sem írásban feltett kérdésekre érdemben nem kíván/tud/mer válaszolni – ezáltal teljességgel láthatatlan és elszámoltathatatlan a magyar és EU-s adófizetőknek – kénytelen vagyok a program helyzetéről Öntől tájékoztatást kérni. Véleményem szerint területért felelős csúcsminiszterként Önnek kötelessége és egyúttal felelőssége is az adófizetőket pontosan és részletesen tájékoztatni.
1) Milyen eljárásokat kezdeményezett az EMMI az Országos Roma Önkormányzattól a hiányzó 1,6 milliárd forint visszaszerzésére, illetve a személyes felelősségre vonásra? Tettek-e lépéseket legalább a program keretében beszerzett ingóságok, ingatlanok, illetve a megmaradt pénzeszközök zárolása, lefoglalása érdekében, hogy csökkenteni tudják az Önök felügyelete alatt keletkezett kárt?
2) Tekintettel arra, hogy a magyar kormány a fenti 5 milliárd forintnyi, romák felzárkóztatására szánt pénzt a tervezett formában nem költötte el, kérdezem, hogy milyen más programokra hívta le, illetve tervezi lehívni a magyar kormány az Európai Uniótól? Illetve az így elköltött illetve tervezett pénzek mennyiben helyettesítik az eredeti programot?
3) Az Ön személyes meggyőződése szerint érte-e a magyarországi roma társadalmat bármiféle hátrány a program ilyetén megvalósulása miatt? Ha nem, miért nem?
4) Rétvári Bence államtitkár Szabó Tímea képviselőtársam legutóbbi írásbeli kérdésére arról adott tájékoztatást, hogy „A megvalósult kormányzati akciók eredményeként az elmúlt időszakban növekedett a roma személyek foglalkoztatási aránya, a középfokú- és felsőfokú oktatásban való részvétel aránya, hozzájárulva a romák körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek szignifikáns csökkenéséhez”. Kutatások és gyakorlati tapasztalatok ennek épp az ellenkezőjét mutatják. Milyen adatokból vonták le ezt a következtetést? Kérem, egyúttal Miniszter Urat, hogy a fenti adatokat ossza meg velem is.
5) Milyen politikai érdeke fűződik a Kormánynak ahhoz, hogy a saját maga által is minimum problematikusnak ítélt pénzköltésben felelős Farkas Flóriánt továbbra is feltétlen támogatásáról biztosítsa?
Várom megtisztelő válaszát!
Budapest, 2016. szeptember 7.
Tisztelettel:
Jávor Benedek
európai parlamenti képviselő
(Fotó: Járdány Bence)
Nemzetközi Roma Nap – Írásbeli felszólalás
Az 1971-es első Nemzetközi Roma Világkongresszus óta ünnepeljük a Nemzetközi Roma Napot. Alkalom ez arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és áttekintsük a romák helyzetét. Én, ha körülnézek, sajnos azt látom, hogy a romák továbbra sem teljes jogú állampolgárai hazámnak.
A romák várható élettartama hazámban 10-15 évvel rövidebb, mint többségi társaiké. Lakhatási körülményeik sok gettóban a harmadik világban élőkéhez hasonlíthatóak, körükben szegénység folyamatosan növekszik, kitörési lehetőségeik pedig csökkennek.
A rendszerváltás óta növekszik az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló romák száma, az évek óta munkanélküliek pedig hiába könyörögnek még valódi megélhetést nem biztosító, megalázó közmunkáért is, gyakran ahhoz sem férnek hozzá. Magyarországon a roma gyerekek majd 2/3-a szegregált oktatási intézményben tanul. A felelős miniszter pedig egy, a bíróság által is diszkriminálónak ítélt iskolafenntartó mellett száll síkra, a bírósági ítéletre pedig jogszabály-módosítás volt a válasza. Miközben a fejlesztésekre szánt EU-s és nemzeti forrásokat egy olyan politikai testület osztja, amelynek kormánypárti vezetője most közel 2 millió euró elköltéséről nem tud számot adni.
Mindennek kapcsán felmerül az Unió felelőssége is a helyzet kialakulásában: rengeteg kiváló terv és elköltött forrás ellenére érzékelhető változás nem történt. Pedig bizton állíthatjuk, hogy a legrosszabb érdekérvényesítő képességgel bíró csoportok helyzete a legjobb indikátor, hogy megfigyeljük, mit hoz Európa jövője.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Elfogadható-e Európában a szegregált oktatás?
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az, hogy a kormány rendeletben kívánja szabályozni az oktatás feltételeit, megteremti a szegregáció lehetőségét. Ez szembemegy az az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, valamint a magyar elnökség alatt elfogadott Európai Roma Keretstratégiával. A képviselő az ügyben sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai bizottsághoz.
Balogh Zoltán miniszter a kormány nevében november 18-án egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amely értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatná a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól. Ezzel a kormány a szegregációt erősítő választ adott a bíróság szegregációt tiltó legutóbbi ítéletére.
Az EP zöld képviselője ezért sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy lehetőleg még a szabályozás elfogadása előtt megtudjuk: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?
Az európai parlamenti képviselő, ha a törvény elfogadásra kerül, mindent meg fog tenni, hogy a Bizottság minél előbb vizsgálja az ügyet, és amennyiben szükségét látja, indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen.