JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: Párbeszéd Magyarországért

PM: most szálljunk ki Paks 2-ből, mielőtt úgy járunk, mint Bulgária

Közzétéve:

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is. Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

 

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

 

A Lázár Jánosnak írt levél itt olvasható.

 

fotó: EPA/BGNES

Párbeszéd Magyarországért: Azonnal módosítsa a kormány a lehallgatásokról szóló törvényt!

Közzétéve:

A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság tegnapi ítélete kimondta, hogy a lehallgatások magyar szabályozása nem felel meg az európai jognak és egyben kötelezi a magyar kormányt új törvény megalkotására. Az Eötvös Károly Intézet mai bejelentése azt mutatja, hogy a nem csupán a szabályozás nem megfelelő, de a mindennapi gyakorlatban is átláthatatlan, garanciákat nélkülöző módon zajlanak titkos megfigyelések Magyarországon. 

Az Eötvös Károly Intézet ma FB oldalán jelentette be, hogy gyanús elektronikai eszközt találtak irodájukban, mely szakértők szerint alkalmas lehallgatására. A Fidesz kormány régóta folytat hadjáratot a számára „nem kedves” civil szervezetek politikai indokokból való ellehetetlenítésére, ezért feltételezhető, hogy a magyar szolgálatoknak köze lehet az akcióhoz . Ez az eset valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, viszont jól bizonyítja, hogy a kormányzat által kialakított átláthatatlan jogi környezet hogyan használható fel szervezetek és egyének ellen.

A magyar állam mindeközben tegnap jogerősen pert vesztett a Társaság a Szabadságjogokért két jogászával szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy az európai emberi jogi normáknak nem felel meg a független bírói kontroll nélküli titkos megfigyelés.

Korábban a TASZ jogászával folytatott telefonbeszélgetésem vélelmezett lehallgatásának teljes körű kivizsgálása is elakadt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kormánypárti többségén.

Mindezek fényében a Párbeszéd Magyarországért felszólítja a kormányt, hogy azonnal terjessze be az európai emberi normáknak megfelelő törvénymódosítást, amely a titkos megfigyelést nem az uralkodó politikai kurzus játékszereként kezeli, hanem szigorú feltételrendszerhez köti és csak független bírói ellenőrzés mellett teszi lehetővé.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 8.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

(Kép: Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság; forrás: en.wikipedia.org)

A környezet túl fontos ahhoz, hogy Orbánékra bízzuk

Közzétéve:

A környezetvédelmi világnap üzeneteivel ellentétes, környezetellenes politikát folytat az Orbán-kormány – figyelmeztet a Párbeszéd Magyarországért. A zöldpárt szerint a jövőt felélő kormány tevékenysége immár az alkotmányos alapjogokat fenyegeti.

Az első nemzetközi környezetvédelmi konferencia már 1972-ben meghatározta azokat a célokat, amelyekre a világnapnak rá kell irányítania a figyelmet – a jelenkori Magyarországon egyik sem számít kormányzati prioritásnak. Az energiatakarékosság helyett nálunk pazarlásra ösztönző árrendszer működik, a lakosságnak pedig a kormány nem adja oda az EU által biztosított energiahatékonysági támogatásokat. A megújuló energiaforrások hasznosítása egy helyben topog: a szélerőművek építését gyakorlatilag betiltották, a napelemekre büntetőadót vetettek ki. A szemét- és hulladékképződés csökkentése helyett hulladékos rezsicsökkentés van, tömegesen csődbe menő hulladékos cégekkel és az illegális lerakók megszaporodásával. A környezetszennyezés megelőzése nem része a magyar jognak: a környezeti felelősségbiztosítás és a kötelező biztosítékadás bevezetéséért évek óta hiába harcolunk.

Mindeközben Almásfüzitőn, a Duna mellett a kormány az uniós eljárással dacolva tétlenül nézi a veszélyes hulladékokkal folytatott manipulációt, megvétózza az emberi egészségre és a méhekre káros vegyszerek betiltását, háborút folytat a közterületen élő fák ellen (most épp az Orczy-kertben, a Városligetben, a Római parton), a zöldhatóságot pedig a mindenkori kormánypolitika engedelmes szolgálóleányává tette, felszámolva mindenfajta hatósági kontrollt és ellenőrzést.

A Párbeszéd Magyarországért szerint a környezet kirablása nem folytatódhat tovább: az országnak zöld fordulatra van szüksége annak érdekében, hogy legalább az egészséges környezethez való jog minimális feltételeit biztosítani lehessen. Ameddig a múltban ragadt kormánypárt határozza meg az irányt, Magyarország nem számíthat fenntartható jövőre, és ez nem csak a következő generációk sorsát, hanem a ma élők életesélyeit is veszélyezteti.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 5.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

(Kép forrása: nbcnews.com)

Paksi bővítés: komoly baj van a referenciákkal

Közzétéve:

A szentpétervári Leningrád atomerőmű után súlyos műszaki hiányosságokra derült fény a paksi bővítés másik referenciaprojektjének szánt beruházás, az asztraveci reaktor építésénél is. A PM szerint az ijesztő orosz technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett paksi bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát.

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője néhány hónapja az épülő Leningrád 2 atomerőműről hozta nyilvánosságra (https://javorbenedek.hu/orosz-leleplezes-sulyos-kockazatok-paks-ii-prototipusanal/), hogy a beruházáson dolgozó szakemberek képesítése és a felhasznált anyagok, berendezések minősége még az orosz előírásoknak sem felel meg (a mindezt nyilvánosságra hozó erőművi alkalmazottnak pedig el kellett menekülnie Oroszországból), Jávor most a paksi bővítés másik referenciaprojektjénél, az asztraveci (Belarusz) reaktorépítésről is aggasztó információk tár a nyilvánosság elé.

A helyi sajtó értesülései szerint április közepén baleset történt az épülő atomerőműben, amelynek során súlyosan megrongálódott a majdani vezérlőterem. Az incidenst nagy valószínűséggel az okozta, hogy a késésben lévő beruházás miatt a munkálatok irányítói és a munkások nem tartják be a technológiai előírásokat, az alulfizetett dolgozók 12 órás műszakokban sokszor éjszaka is dolgoznak. A kiszivárgott hírek alapján ráadásul ez már a sokadik hasonló eset volt a 2013-ban megkezdett, eredetileg öt éves hosszúságúra tervezett építkezés során.

Korábban ismertté vált, hogy az első fehérorosz atomerőmű-beruházás előkészítésénél nem tartották be az espoo-i egyezmény előírásait, nem történt meg a kötelező egyeztetés a szomszédos országokkal – miközben a létesítmény a Neris folyó mellett fekszik, amely keresztülfolyik Vilniuson, Litvánia fővárosán, így egy esetleges baleset közvetlen veszélyt jelentene a szomszédos balti ország számára.

A PM szerint a paksi referenciaprojekteknél sorozatosan ismétlődő technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett magyarországi atomerőmű-bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát, ellenben rendszeresen demonstrálja, hogy miért és hogyan nem szabad Európába újabb orosz nukleáris üzemeket telepíteni. Magyarország számára a megoldást nem az orosz technikára, tőkére és üzemanyagra épülő atomerőmű, hanem az energiahatékonyság és a megújulók előtérbe helyezése jelenti: aki a paksi bővítéshez ragaszkodik, az az ország biztonságát teszi kockára.

Háttérinformáció angol nyelven itt és itt elérhető.

 

(Kép forrása: wikipedia.org)

PM: Az Orbán-kormány és a TTIP – vége a gazdasági szabadságharcnak?

Közzétéve:

A kormány nem tud hibázni, ha a TTIP-ről van szó: az USA-EU szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos összes eddigi megnyilatkozása hazugságnak bizonyult. A PM szerint ideje végre igazat mondani a magyar közvéleménynek, a megállapodás szövege véglegesítés előtt áll, és a most ismertté vált tartalmi elemek alapján egyre nehezebb lesz megmagyarázni az egyezmény megszavazását.

2014-ben a Külügyminisztérium stratégiai irata Magyarország szempontjából pozitív hatásúnak minősítette a demokratikus döntéshozatallal szemben a nagyvállalatok túlhatalmát intézményesítő TTIP-t. Nem sokkal később az ombudsmani hivatal zártkörű háttérbeszélgetésén szintén az hangzott el, hogy az Orbán-kormány támogatja a tervezett megállapodást. 2015-ben Orbán Viktor azt mondta, hogy az USA a kitiltási ügyben zsarolással próbálta rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.

2016 elején az Amerikai Kereskedelmi Kamara évnyitó rendezvényén Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha”.

Szijjártó utóbb az egészet letagadta: a PM írásbeli kérdésére az elmúlt hónapban azt válaszolta, hogy nem vagyunk döntési helyzetben, mivel még nincs végleges szöveg, és Magyarország csak egy olyan egyezményt hajlandó támogatni, amely „megfelelően tükrözi a magyar offenzív érdekeket”. Csakhogy időközben a Greenpeace nyilvánosságra hozott 240 oldalnyi TTIP-dokumentumot, amelyből kiderül, hogy már szinte az összes (szám szerint 13) fejezetet lezárták. Ráadásul kiszivárgott a Századvég Gazdaságkutató tanulmánya is, amely szerint a TTIP-től a gazdaság egyetlen területén sem várható egyértelmű előny Magyarország számára.

A PM most újabb kérdéssel fordul a miniszterhez, hogy a sok hazugság közül előkerüljön végre az igazság: itt az ideje, hogy kiderüljön, véget ért-e a gazdasági szabadságharc, és az Orbán-kormány letette-e a fegyvert a multinacionális cégek lábai előtt.

Budapest, 2016. május 3.

PM Sajtó

(Kép forrása: ttip-leaks.org)