JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Paks2 öt éve: a bukás históriája

Ma öt éve, 2014 januárjában állapodott meg Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal a paksi bővítés orosz megvalósításáról. A váratlan fordulat (még néhány hónappal korábban is nemzetközi tenderről beszélt a kormányzat) óta eltelt öt év elég hosszú idő, hogy visszatekintsünk kicsit: mit is ígért Orbán Viktor az országnak Paks2-ről, amikor a meghökkent közvéleményt kellett győzködnie arról, hogy még jobban függővé tenni Oroszországtól a magyar energiapiacot jó ötlet. Az akkori nyilatkozatokat és kormánypárti újságcikkeket olvasgatva ma is szinte eufórikus hangulatba kerülhetünk, az „évszázad üzlete” csodálatos vízióként jelenik meg a kormány előadásában, ami már-már valószerűtlenül előnyös Magyarország számára.
Öt év után  ez a csodálatos vízió sajnos szertefoszló délibábnak, egyszerűbben mondva hazugságnak bizonyult, a már-már valószerűtlenül előnyös paksi paktumról, amelyet Moszkvában aláírtak, pedig kiderült, hogy szinte egyetlen elemében sem igaz.
2014 januárjában, három hónappal a választások előtt azzal kecsegtették a magyar választópolgárokat, hogy Paks2 ideális esetben már 2023-ban termelni fog. Akkori árfolyamon 3600 milliárd forintra becsülték a beruházás költségeit, amit döntően egy „páratlanul előnyös” orosz hitelkonstrukcióból kívántak finanszírozni. Lázár János több ízben külön kiemelte, hogy a Roszatom erőműve nem csak élvonalbeli technológiai színvonalat képvisel, de Paks2 kiégett fűtőelemeit majd visszaszállíthatjuk Oroszországba , és a beruházásban 40 százalékos magyar beszállítói részarányt garantálnak , ami rendkívüli mértékben felpezsdíti majd a magyar gazdaságot. Az erőműben termelt környezetbarát, „olcsó áram” pedig nem csak a lakossági energiaköltségek leszorítását teszi majd lehetővé, de a magyar gazdaság versenyképességét varázsütésszerűen fogja növelni. Arról is beszéltek, hogy Paks2 az, ami a magyar szuverenitást és energiafüggetlenséget egyik pillanatról a másikra megteremti (igaz, azóta az erről szóló kormányzati közleményt törölték). Az akkor épp kormánypárti Magyar Nemzet publicistája az ötvenes évek agitpropkáinak hangvételét idézve egyenesen arról értekezett, hogy ő belenézett Putyin szemébe, és látta, hogy ez nekünk mind jó lesz.
Öt év után mindezzel szemben a valóság az, hogy mára nettó három év késést sikerült összeszednie a projektnek, a jövőt illetően pedig már senkinek nincsenek illúziói. 2030 előtt már a kormány sem nagyon számol Paks2 indulásával, de hogy a sorozatos tervezési, engedélyezési és közbeszerzési szerencsétlenkedés végén ténylegesen mikor is indulhat el a termelés, arról halvány elképzelések sincsenek. A költségek csupán a forint árfolyamromlásának köszönhetően mára 4000 milliárd forintra nőttek, de ha a tényleges költségeket akarjuk megbecsülni, a kamatterheket, a járulékosan szükséges rendszerfejlesztési beruházásokat és az időbeli csúszásból fakadó költségnövekedést is beleértve, akkor aligha számolhatunk 6000 milliárd forintnál kisebb költséggel. A „páratlanul előnyös” orosz hitelről kiderült, hogy annyira rossz, hogy már a kormány is csak azt keresi, hogy hogy tud kibújni belőle, de a magyar fél számára végtelenül előnytelen feltételek miatt képtelenség kiszállni belőle. A világszínvonalú technológia tulajdonképpen még nincs megtervezve az EU-s előírásoknak megfelelően, ezért Finnországban például simán visszadobta a hatóság a terveket, az oroszok úgy gondolták, hogy majd menet közben rajzolgatják őket, aztán csak lesz valahogy. Az oroszországi referenciaerőműveket sorozatos építési bakik sújtották, az első elkészült blokkot Novovoronyezsben a hálózatra kapcsolás után két héttel le kellett állítani, mert elromlott a generátor. A kiégett fűtőelemek visszaszállításának lehetősége már 2015-re kikerült a szerződésből, úgyhogy azokat majd az erőmű területén kell tárolni évtizedekig – erre vonatkozó tervek, engedélykérelmek azonban a mai napig nem készültek, ahogy költségbecslések sem. A magyar beszállítói részarányról a kormány vadul hallgat, de nagyon optimista számítások szerint talán a 10 százalékot érheti el, azaz a beruházás szinte mindenhol konjunktúrát fog hozni Oroszországtól Németországon és Franciaországon át az USA-ig, csak éppen Magyarországon nem tesz hozzá semmihez semmit. Ami munka mégis leeshet magyar vállalkozóknak – betonozás, útépítés, földmunkák, kőszállítás, más high-tech tevékenységek – azt maradéktalanul elviszi majd a széles értelemben vett Orbán és Társai Kft., Mészáros Lőrincestül, Orbán Győzőstül. Az olcsó áramról kiderült, hogy az összes szóba jöhető megoldás közül, a megújuló forrásoktól és energiahatékonyságtól az áramimporton át a gázalapú energiatermelésig, a paksi bővítés messze a legdrágább opció, talán az versenyezhetne vele költségben, ha húszezresekkel fűtenénk a Mátrai Erőművet (igaz, Mészáros Lőrinc tulajdonosnak a mi közpénzünkből ott erre is telne). Ezek a költségek pedig valóban hatni fognak a magyar versenyképességre: most építjük meg sokezermilliárd forintból a 21. századi Magyarország egyik legnagyobb versenyhátrányát. A környezetbarátság eredményeképp a Duna vize rendszeresen túlzott hőterhelésnek lesz kitéve, arról pedig, hogy ezt miképp kívánják kezelni, már idén nyáron ízelítőt kaptunk, amikor a meglevő erőmű leállítását úgy kerülték el, hogy bürokratikus trükkök sokaságával „hűtötték le” papíron a Dunát, hogy ne lépje át a mért vízhőmérséklet a leállítást kikényszerítő 30 fokos határértéket, a hatóságok lelkes asszisztálása mellett.
A szuverenitásról talán annyit, hogy amikor Oroszország alig fél évvel a paksi paktum aláírását követően elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, majd nekiállt Kelet-Ukrajnát polgárháborús övezetté alakítani, a magyar diplomácia egy kis kezdeti gyáva sunnyogás után, egyedüliként Európában, beleszállt Ukrajnába, időlegesen elzárva, és csak komoly nemzetközi nyomásra újra nyitva az oda vezető gázvezetéket, és blokkolva az ország euroatlanti közeledését.
Bármely más projektnél ennyi hazugság, tévedés, ostobaság, alkalmatlanság és hiba után világos lenne, hogy valakik szörnyű bűnt követtek el, amikor elköteleződtek mellette, ezeket sürgősen felelősségre vonnák, a szerződéseket pedig azonnali hatállyal felbontanák, hogy mentsék, ami még menthető. Kedves kormány, kedves miniszterelnök úr, kedves kormánypárti publicisták: nem Vlagyimir Putyin szemébe kellene belenézni, hanem a magyar társadaloméba, és bevallani, hogy ostobák voltunk, vagy gonoszak, mindegy is most már, de hibát követtünk el, a következőkben pedig mindent elkövetünk, hogy minimalizáljuk az általunk okozott károkat. A szerződéseket rögvest felbontjuk, a nagy mellényünket az oroszokkal várható jogviták levezénylésére irányítjuk át, Magyarország számára pedig holnaptól nekiállunk egy fenntartható, költséghatékony, álláshelyek sokaságát létrehozó, a hazai vállalkozókat helyzetbe hozó, a háztartásoknak jelentős rezsimegtakarítást hozó, megújuló és energiahatékonyság alapú energiarendszer kiépítésébe. Mert az idő valóban szorít, és mi, magyarok nem érünk rá még öt évet ezzel az elbaltázott atomerőművel szerencsétlenkedni.
paks2repül

Atomerőmű kamuengedéllyel

Miután bebizonyosodott, hogy irracionális adatok alapján adták ki a tervezett új paksi blokkok környezetvédelmi engedélyét, a Párbeszéd a hatósági dokumentum visszavonását és az engedélyezés felülvizsgálatát követeli. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint az ország legkockázatosabb létesítmény nem működhet sajtpapír értékű, meghamisított engedélyekkel.

Akárhogy trükköztek a mérés helyének és időpontjának megválasztásával, a Duna vizének hőmérséklete Paks alatt a hivatalos adatok szerint hajszálnyira (29,88 Celsius fok) megközelítette, az Energiaklub és az Átlátszó nem hivatalos mérései szerint túl is lépte a 30 fokban meghatározott hatósági küszöbértéket. Az erőmű hűtése már jelenleg, 2000 megawattnyi kapacitás mellett sem oldható meg biztonságosan a Duna vizével – a tervezett bővítés után, 4400 megawattnyi kapacitásnál mindez súlyos termelési és biztonsági kockázatot jelent majd.

Ahogyan arra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a napokban rámutatott, a fent leírt trükközést a bővítés környezetvédelmi engedélyének megszerzésénél is folytatták, mintha nem egy állami nukleáris beruházásról, hanem – mondjuk – egy telekrész elbirtoklásáról lenne szó. A környezeti hatástanulmányban eredetileg 1500 m3-es vízhozam mellett modellezték a hőhatást, ami az idei nyári vízmennyiség bő másfélszerese. Ez annyira nevetséges volt, hogy még a hatóság is fennakadt rajta, előírva, hogy végezzék el újra a számításokat 950 m3-es vízhozamra.

A paksiak hiánypótlásként újraszámolták a hőterhelést, de jelezték: az, hogy ilyen alacsony vízállás, és azzal együtt 25 fokot meghaladó vízhőmérséklet legyen egyszerre, százezer évenként legfeljebb egyszer fordul elő. Az idő gyorsan száll, a valószínűtlennek ítélt eset idén már többször is bekövetkezett, bebizonyítva, hogy a paksi környezeti engedély olyan adatokon alapul, amelyek tényszerűen nem igazak.

Jávor Benedek a hatósági rendszerbe vetett bizalmat és a magyar lakosság biztonságát fenyegető példátlan ügy miatt írásbeli kérdést intézett Süli János szakminiszterhez, emellett a környezetvédelmi engedély visszavonását és az engedélyezési eljárás teljes felülvizsgálatát követeli.

Az atomerőmű túlságosan veszélyes üzem ahhoz, hogy kamuengedélyek alapján működhessen.

 

Brüsszel-Budapest, 2018. augusztus 29.

kép forrása: Energiaklub.hu

 

Párbeszéd: a Kúriához fordulunk a paksi népszavazás érdekében

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által benyújtott népszavazási kérdést a paksi bővítéés a magyar energiapolitika ügyében. Az NVB rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített, amikor az egyértelműség hiányára hivatkozva elutasította a képviselő kérdését. “A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek” – reagált a döntésre Jávor, aki közölte, a döntéssel szemben kifogással él a Kúriánál.

 Az EP-képviselő által benyújtott kérdés a következő volt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”  Az NVB szerint a kérdés az “egyértelműség hiánya” miatt nem hagyható jóvá. Az a testület fogalmazta meg ezt az állítást, amely korábban a teljességgel értelmetlen és homályos kvótanépszavazási kérdést, amelyről a kormány sem tudta egyértelműen megmondani, hogy pontosan mire vonatkozik, és mi következik belőle, fenntartások nélkül átengedte.

 Jávor szerint a kérdésben szereplő Energiastratégia elfogadása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre, így arra vonatkozóan nem lehet nemzetközi szerződésbe ütközést kifogásolni, amivel korábbi népszavazási kezdeményezéseit elutasították – örömteli, hogy eddig az NVB is eljutott. Az újonnan kitalált érv azonban szintén teljesen megalapozatlan, az NVB döntése pedig nem csak az alapvető demokratikus elveket sérti a kormány napi politikai érdekeinek érvényesítése érdekében, hanem Magyarország energetikai jövőjét illetően is katasztrofális hatású. Jávor Benedek bejelentette, hogy a magyar energiapolitikát vakvágányra terelő végzetes döntések megakadályozása érdekében a Kúriához fellebez az NVB döntésével szemben. Egyben rámutatott, hogy a Párbeszéd további, az üggyel kapcsolatos kérdése is az NVB döntésére vár, amely egyértelmű döntési lehetőséget teremtene az Energiastratégia két részleteiben kidolgozott forgatókönyve között. Ennél a kérdésnél az egyértelműség hiánya sem lehet ok – kíváncsian várjuk, hogy mit izzad ki magából kínjában a Választási Bizottság.

 A Párbeszéd szerint súlyos hibát követ el a kormány, amikor Magyarországot a XXI. században egy múlt századi, idejétmúlt energiapolitikához köti, és mindezt az emberek megkérdezése nélkül. Ezért elengedhetetlen a népszavazás megtartása a kérdésben. A Párbeszéd reméli, hogy a Kúria a jogszerűség talaján maradva utat enged a kezdeményezésnek. 

Párbeszéd – Paks II.: vitatható döntés, további várható jogvitákkal

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság mai döntése a Paks II építésével kapcsolatos, a közbeszerzés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról nem meglepetés, rossz hír ugyanakkor a magyar adófizetőknek és további jogvitákat vetít előre.

Jávor már nyáron arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az EB és a magyar kormány között. Ugyanakkor a Bizottság által panaszosként neki még augusztusban megküldött levél alapján úgy véli, hogy a döntés valótlanságokon és téves jogértelmezésen alapul, megszületését követően pedig további jogi viták valószínűsíthetőek. Azaz a döntéssel korántsem zárult le a Paks II. ügyében folyó vita – már csak azért sem, mert a projekt állami támogatásáról szóló vizsgálat még mindig folyamatban van.

A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot, és az nyilvánosságra is hozza – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor, ha a Bizottság azt az érvelést használta, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a Bizottság jelenlegi döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Amennyiben ugyanis a döntés indokolása a fentieken alapul, akkor a magyar szabályozás az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel ellentétes lehet, melynek ugyanúgy komoly következményei lehetnek.

Jávor Benedek szerint Paks II. energetikailag, pénzügyileg és külpolitikailag is súlyosan káros Magyarország számára, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország feje fölül elhárítsa ezt a fenyegető veszélyt. Lázár János szavaira reagálva elmondta, köszöni a miniszter tanácsait, megfontolta azokat, de az a rossz híre van Lázár  Jánosnak, hogy változatlan erőfeszítéssel folytatja a munkát. Tudja, hogy a miniszternek – ahogy eddig is – ez nehéz lesz, de őszintén bízik benne, hogy elbírja a terheket.

Brüsszel, 2016. november 17.

Párbeszéd: Környezetvédelmi engedély Paks II-nek: kamupapír a Patyomkin-hatóságtól

Az engedélyezési folyamat során felmerült nagyon súlyos környezetvédelmi aggályok ellenére csont nélkül megkapta a zöldhatósági engedélyt az egyelőre csak a kormányzati tervekben létező paksi bővítési projekt. A tragikomikus fejlemény a Párbeszéd Magyarországért szerint sokadjára bizonyítja be, hogy a környezet és a biztonság szempontjai semmilyen szerepet nem játszanak az évszázad beruházásának elkeresztelt lenyúlási manőverben.

A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a tervezett Paks 2 atomerőmű-bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyét. Csodálkozni nincs okunk – mióta Orbánék uralkodnak, a megfélemlített és megtizedelt zöldhatóság egyetlen esetben sem lépett fel a környezekárosító kormányzati szándékokkal szemben –mégis elkeserítő, milyen szánalmas szerepet játszik a korában független szakhatóságként működő intézmény az ország környezeti és nukleáris biztonságát évtizedekre meghatározó projektben.

Az új blokkok tervezése során számos olyan kérdés és probléma merült föl, amelyeknek egyenként is meg kellett volna akasztaniuk az engedélyezés folyamatát. Tavaly egy 80 oldalas szakmai jelentésben foglaltuk össze a legfontosabb kifogásokat, amelyek közül a legfontosabb, hogy a friss vizes hűtés olyan mértékű hőterhelést fog okozni a Dunában, amely csak az erőmű rendszeres visszaterhelése és leállítása esetén teszi lehetővé a vízi élővilág túlélését biztosító határértékek betartását. Mára az is kiderült, hogy az engedélyezési dokumentációban nem szerepelt az új erőmű ideiglenes hulladéktárolója: a reaktorok úgy kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a hatóság nem vizsgálhatta meg, milyen hatással lesz a környezetre és a biztonságra, ha a reaktorok között építik fel a kiégett fűtőelemeket több évtizedre befogadó veszélyes létesítményt.

Ezekkel az aggályokkal a kormányfelügyelet alá helyezett hatóság nem foglalkozott, világossá téve, hogy az Orbán-rendszer működtetőinek szeme előtt csak az orosz hitelből ellopható és a magyar adófizetőkre terhelhető milliárdok lebegnek: akár az emberek biztonságáról és az ország környezeti értékeiről is töprengés nélkül lemondanak a minden értelmes szakértő szerint pazarló és káros gigaberuházásért, egyszerre árulva el a ma élő és az utánunk jövő generációkat.

A Párbeszéd tovább keresi a bővítés megakadályozásának jogi lehetőségeit: nem látunk rá okot, hogy miért kellene az Orbán-klánanyagi érdekeiért kockára tenni az ország biztonságát.

javorbenedek.hu/szakmai-velemeny-az-uj-atomeromublokkok-kornyezeti-hatastanulmanyarol/

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 29.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Paksi bővítés – Jávor Benedek: van előnyös alternatíva

 

Budapest, 2016. május 18., szerda (MTI) – Van alternatívája a paksi bővítésnek, ami nemcsak a klímaváltozás szempontjából, hanem pénzügyileg és a munkahelyteremtést tekintve is előnyösebb. Ezt bizonyítja a Zöld Magyarország Energia Útiterv című tanulmányban felvázolt elképzelés – mondta Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő egy szerdai budapesti szakmai konferencián.

 A bemutatott tanulmány – amely az Európai Parlament Zöldek frakciójának támogatásával a Wuppertal energiapolitikai kutatóintézetben készült – megállapította: technológiailag lehetséges Magyarországon a megújuló energiaforrásokra alapozott, új paksi atomerőművet nem tartalmazó forgatókönyv. Ezzel párhuzamosan energiahatékonysági intézkedéscsomagokra is szükség van – jelezte a képviselő.

Jávor Benedek ismertette: az úgynevezett zöld forgatókönyv stabil, megbízható, fenntartható energiarendszert kínál az ország számára, amellyel 2050-re a megújuló energia részaránya a teljes energiafogyasztásban 50 százalékra, villamos energia esetében pedig 80 százalékra emelkedhet. Mindeközben az energiahatékonysági beruházásoknak köszönhetően mintegy 60 százalékkal csökkenne a teljes energiafelhasználás – tette hozzá.

Elmondása szerint a jelenlegi hivatalos energiapolitikát tükröző „atomforgatókönyv” esetén a lakosság energiaigénye 2050-re 340 terawattórára nőne, amit döntő többségben földgáz és nukleáris energia fedezne. A zöld forgatókönyv úgy számol, hogy 130 terawattórára csökkenne az igény.

A tanulmányt készítők arra jutottak, hogy a megújuló energiára alapozott elképzelés – a szén-dioxid-kibocsátás költségeit nem számolva – 2030-ig 37 milliárd euró, 2050-ig pedig további mintegy 72 milliárd euró befektetési költséget igényelne, ezzel szemben a hagyományos verzió első körben több mint 40 milliárd eurót, majd 85-90 milliárd eurót – jegyezte meg Jávor Benedek.

Az európai parlamenti képviselő szerint a tanulmány bizonyítja, hogy a kormány nem mond igazat, amikor a paksi bővítést az egyetlen lehetséges megoldásként próbálja beállítani a magyar energiapolitika jövőjeként.

Jávor Benedek a Zöld Műhely Alapítvány és a Heinrich-Böll-Stiftung által szervezett Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára című konferencián tartott előadásában hangsúlyozta továbbá, hogy a mai magyar energiapolitikai döntések alapjául szolgáló 2011-es energiastratégia már nem érvényes, az utóbbi öt évben radikálisan megváltozott a globális energiapiac, nincs energiaigény-növekedés, jelentősen emelkednek viszont a nukleáris projektek költségei.

 

A tanulmány teljes terjedelemében itt olvasható.

Paksi bővítés: komoly baj van a referenciákkal

A szentpétervári Leningrád atomerőmű után súlyos műszaki hiányosságokra derült fény a paksi bővítés másik referenciaprojektjének szánt beruházás, az asztraveci reaktor építésénél is. A PM szerint az ijesztő orosz technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett paksi bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát.

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője néhány hónapja az épülő Leningrád 2 atomerőműről hozta nyilvánosságra (https://javorbenedek.hu/orosz-leleplezes-sulyos-kockazatok-paks-ii-prototipusanal/), hogy a beruházáson dolgozó szakemberek képesítése és a felhasznált anyagok, berendezések minősége még az orosz előírásoknak sem felel meg (a mindezt nyilvánosságra hozó erőművi alkalmazottnak pedig el kellett menekülnie Oroszországból), Jávor most a paksi bővítés másik referenciaprojektjénél, az asztraveci (Belarusz) reaktorépítésről is aggasztó információk tár a nyilvánosság elé.

A helyi sajtó értesülései szerint április közepén baleset történt az épülő atomerőműben, amelynek során súlyosan megrongálódott a majdani vezérlőterem. Az incidenst nagy valószínűséggel az okozta, hogy a késésben lévő beruházás miatt a munkálatok irányítói és a munkások nem tartják be a technológiai előírásokat, az alulfizetett dolgozók 12 órás műszakokban sokszor éjszaka is dolgoznak. A kiszivárgott hírek alapján ráadásul ez már a sokadik hasonló eset volt a 2013-ban megkezdett, eredetileg öt éves hosszúságúra tervezett építkezés során.

Korábban ismertté vált, hogy az első fehérorosz atomerőmű-beruházás előkészítésénél nem tartották be az espoo-i egyezmény előírásait, nem történt meg a kötelező egyeztetés a szomszédos országokkal – miközben a létesítmény a Neris folyó mellett fekszik, amely keresztülfolyik Vilniuson, Litvánia fővárosán, így egy esetleges baleset közvetlen veszélyt jelentene a szomszédos balti ország számára.

A PM szerint a paksi referenciaprojekteknél sorozatosan ismétlődő technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett magyarországi atomerőmű-bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát, ellenben rendszeresen demonstrálja, hogy miért és hogyan nem szabad Európába újabb orosz nukleáris üzemeket telepíteni. Magyarország számára a megoldást nem az orosz technikára, tőkére és üzemanyagra épülő atomerőmű, hanem az energiahatékonyság és a megújulók előtérbe helyezése jelenti: aki a paksi bővítéshez ragaszkodik, az az ország biztonságát teszi kockára.

Háttérinformáció angol nyelven itt és itt elérhető.

 

(Kép forrása: wikipedia.org)