Hónap: 2015 február
Jávor Benedek a „brüsszeli buborékban”
Európai energiaunió Magyarország nélkül?
A PM üdvözli az Európai Bizottság bejelentését az energiaunió megteremtéséről, ugyanakkor érthetetlennek tarja, hogy a magyar kormány folyamatosan olyan lépéseket tesz, amelyek gyengítik Magyarország és Európa energiabiztonságát. Az energiaellátás olyan terület, ahol a magyar és az európai érdekek egybeesnek: itt a külön út nem függetlenséget, hanem növekvő orosz befolyást eredményez.
Az európai energiaunió deklarált célja Európa külső energiafüggőségének csökkentése, az energiabiztonság növelése, az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság mérséklése. A magyar kormány lépései látványosan szembemennek ezzel a szándékkal.
Tavaly titkos szerződést kötöttünk egy orosz technológiájú, orosz hitelből felépülő, az üzemanyag-ellátás és a hulladékkezelés terén is Oroszországra támaszkodó atomerőmű felépítéséről.
Orbán megállapodott Putyinnal a hosszú távú gázszerződés meghosszabbításáról, miközben még érvényes az Európai Tanács tavalyi döntése, hogy a tagállamok nem szerveznek kétoldalú találkozókat az orosz vezetéssel.
A magas áron visszavásárolt gáztároló kapacitásainak egy részét bérbe adtuk a Gazpromnak. Így a kormány önként lemondott arról, hogy a Gazprom mindenkori ár- és ellátási politikájától függetlenítse magát.
Orbán Viktor a Bizottságot kikerülve egyeztetett Putyinnal és a török miniszterelnökkel a Déli Áramlatot kiváltó orosz gázvezeték nyomvonaláról.
Ezek a kormányzati intézkedések nem az energiauniót, hanem a kiszolgáltatottság tartósítását szolgálják. A PM szerint az Orbán-kormány Európa és Magyarország energiabiztonságát is aláássa. Ha az uniónak nincsenek eszközei a közös döntések végrehajtásának kikényszerítésére, akkor a Putyinnal kollaborálók miatt az energiaunió csak álom marad.
Brüsszel-Budapest, 2015. február 25.
Jávor Benedek EP képviselő
Jávor Benedek a legaktívabb magyar EP képviselő
Az EP-képviselők munkáját értékelő mepranking.eu oldal friss összeállítása szerint Jávor Benedek a legaktívabb képviselő a 21 fős magyar delegációban, a 751 fős parlamentben pedig a 101. helyen áll.
Bővebb információ az európai parlamenti képviselők aktivitását figyelő MEPRanking.eu oldalon találhatnak: http://mepranking.eu/state.php?st=HU&order=ALL#ranking
Jó hír a korrupciós ügyek bejelentőinek, rossz hír a magyar áfacsalóknak!
Az EP-ben ez nagyon fontos győzelemnek számít: a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság ma szavazott az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jelentésről (PIF Report) és elfogadta szinte minden módosító indítványomat, többek között felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be megfelelő bejelentővédelmi jogszabálytervezetet.
A bejelentők védelme számos tagállamban, köztük Magyarországon is rosszul működik, számos esetben nem a bejelentésben szereplő korrupciós szereplők, hanem a bejelentő ellen indulnak nálunk eljárások, mint például Horváth András esetében (de személyesen is megtapasztaltam, amikor a később az ügybe belebukot Tolnainé esetében a rendőrség nem ellene, hanem ellenem indított vizsgálatot). A bejelentők, a „whistleblowerek” megfelelő védelme a korrupcióellenes fellépés egyik kulcseleme. Eddig ez a kérdés hivatalosan nem szerepelt az uniós intézmények napirendjén, most sikerült civil szervezetek által is támogatott javaslatunkat elfogadtatni az EP illetékes bizottságával. A jövőben erre hivatkozva tudunk küzdeni azért, hogy ténylegesen beterjesztésre kerüljön egy megfelelő jogszabály.
Átment az a javaslatom is, amely ráirányítja a Bizottság figyelmét a határon átnyúló áfacsalásokban rejlő veszélyekre, melyek az EU költsegvetését is fenyegetik. Három hete nyilvános meghallgatást szerveztünk az EP-ben az áfacsalásokról, majd Horváth Andrásék petíciót nyújtottak be a parlamentnek, és most a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság hivatalosan is megfogalmazta a Bizottság felé, hogy határozott fellépést vár az ügyben.
Következetes transzparenciára is kértük a Bizottsagot, valamint arra, hogy a visszaélések legkisebb jelére indítson eljárást.
Brüsszelben érhet véget a bővítési (rém)álom
Amit a PM már hónapok óta prognosztizál, az most kezd valósággá válni: immár a Financial Times is arról ír, hogy súlyos gondok vannak a paksi bővítési beruházás uniós engedélyezésével. A zöld párt szerint egyre biztosabb, hogy a magyar adófizetők, a parlament és az uniós intézmények elől eltitkolt szerződés alapján nem lehet Magyarországon atomerőművet építeni – minél előbb látja ezt be az Orbán-kormány, annál kisebb kár éri az országot.
A Financial Times szerint az Euratom, illetve az Európai Bizottság versenyszabályozásért felelős igazgatósága egyelőre nem adta az áldását a paksi projektre – holott az európai jog alapján a beruházás megvalósításához mindkettőre szükség lenne –, és könnyen lehet, hogy a magyar kormány nem is fogja megkapni a jóváhagyást.
Az Euratom az üzemanyag-ellátásra vonatkozó magyar-orosz megállapodás körül vizsgálódik, a Bizottság pedig a tiltott állami támogatás gyanúja, illetve – Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének beadványa nyomán – a beruházási tender elhagyása miatt elemzi egy uniós eljárás lehetőségét.
A tiltott állami támogatás ügyében az a helyzet is előállhat, hogy az illegálisnak bizonyult támogatást vissza kell vonni, ami azonnal bedönti a pénzügyileg enélkül nem életképes projektet.
A PM a most megfogalmazott aggályokat az elmúlt hónapokban már a magyar és az európai parlamentben is szóvá tette. Az ellenzéki párt szerint az egyre kilátástalanabb beruházás előkészületeit a jogi és a pénzügyi részletek tisztázásáig azonnal le kell állítani, és haladéktalanul biztosítani kell a folyamat teljes átláthatóságát: a magyar adófizetőknek nincsenek fölösleges ezermilliárdjaik egy finanszírozhatatlan és befejezhetetlen atomerőműre.
Jávor Benedek Kazincbarcikán
Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért kazincbarcikai csoportjának meghívására lakossági fórumon vett részt.
A találkozón többek között a tervezett atomerőmű bővítéséről, az ukrán-orosz konfliktusról és a Párbeszéd Magyarországért által kezdemenyézett alapjövedelemről és egyéb közéleti kérdésekről esett szó.
Orbán Viktor Oroszország előretolt bástyájává alakítja Magyarországot
Jávor Benedek kedd esti sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin budapesti látogatására, illetve az orosz elnök és a magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott: a sajtótájékoztató után egyetlen kérdés maradt nyitva, „mit is csinált Vlagyimir Putyin Magyarországon”.
Az európai parlamenti képviselő szerint a bejelentett megállapodásokat részben helyettes államtitkári szinten szokták megkötni, a hosszú távú gázszerződésben bennmaradt gáz lehívásáról szóló megállapodások pedig már korábban megszülettek, ezért emiatt sem volt szükség a találkozóra.
Jávor Benedek kitért arra is: délután a Fiumei úti temetőben „az ellenforradalmi emlékmű” megkoszorúzásával elárulták Magyarország múltját, este pedig elárulták Magyarország jövőjét. A sajtótájékoztatón világossá vált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Oroszország előretolt bástyájává alakítja Magyarországot, az orosz érdekek határozott képviseletét vállalja az EU-n belül – jelentette ki.
Az ellenzéki politikus szomorú történelmi pillanatnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök letette a voksot „egy birodalmi hangot megütő, agresszív külpolitikát valló” Oroszország mellett. „Ennek az Oroszországnak lettünk a legvidámabb barakkja” – mondta Jávor Benedek.
Vita az alapvető jogok és a jogállamiság európai helyzetéről
A sztrájkjoggal kapcsolatos ILO-vita keretében tett kezdeményezések -írásbeli hozzászólás
Sajnos az egész világon, nemcsak Európában, a munkavállalói és munkaadói oldal egyensúlya megbillent: a munkaadók folyamatosan növekvő, a munkavállalók pedig egyre csökkenő befolyással bírnak a munkafeltételekre. Ebben a környezetben a munkavállalók egyik leghatékonyabb eszköze a sztrájk. A sztrájk joga a huszadik század óta megilleti Európában a munkavállalókat és szakszervezeteiket, az ILO 87. számú egyezménye az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jogról pedig melynek tagja minden uniós tagország, ha nem is expressis verbis mondta ki, de gyakorlatilag elismerte ezt a jogot. 2012 óta a munkaadói oldal az ILO-n belül vitatni kezdte a munkavállalókat megillető sztrájkjogot, és ezt a törekvést csendben támogatják ázsiai, afrikai kormányok, sőt néhány európai kormány is. Ez tökéletesen elfogadhatatlan. Európa kormányai és az Európai Bizottság számára nem az üzleti érdekek vak kiszolgálása, hanem a társadalmi párbeszéd feltételeinek biztosítása és a felek kiegyensúlyozott párbeszédének elősegítése a feladata.
Az kormányok valódi szerepfelfogásával leginkább ellentétes magatartásra „a legjobb példa” saját hazám. Magyarországon a 2010-es sztrájktörvény módosítása óta a sztrájkolás előfeltételeként a feleknek meg kell állapodni az elégséges feltételekről. Ez a gyakorlatban lehetetlenné tette a magyar munkavállalók számára a sztrájkjog gyakorlását. Pedig egyértelmű, hogy a méló munkaviszonyok megteremtése nem lehetséges kiegyensúlyozott erőviszonyok és párbeszéd fenntartása nélkül melynek alapja a sztrájkjog.
kép forrása: http://hallgatoihalozat.blog.hu/2012/12/26/_hogyan_keszult_a_forradalom