Jávor Benedek

09/11

Március elején írtam ezt, amikor az uniós Pfizer-beszerzésről még nem is mondott le Magyarország, csak a Bizottság által akkor kötött közös Moderna-szerződésből maradtunk ki:

"7. Végül egy utolsó szempont. A Moderna február 17-i sajtóanyagában arról van szó, hogy az akkor megkötött szerződésben szereplő oltóanyag esetében mindent meg kell tenni, hogy az adott esetben egy új variáns ellen is hatásos legyen. Azaz a Bizottság februárban már nem is igazán a mostani oltási kampányra szerződött 150+150 millió dózisra, hanem arra az eshetőségre próbálja biztosítani az európai polgárokat, ha jövőre olyan új vírusváltozat okoz járványt, ami ellen a jelenlegi immunizálás nem hatásos. Ez lehetővé teszi, hogy egy ilyen járvány esetén gyors oltási kampánnyal, hosszabb lockdown nélkül megbirkózzanak a pandémiával."

Nem azt akarom ezzel bizonyítani, hogy hú, hogy megmondtam előre! Csak annyit akarok mondani, hogy gigantikus járványügyi szaktudás nélkül is belátható volt, hogy az év végére vonatkozó kiegészítő vakcinaszállításoknak mi is a pontos célja. Egy következő, új variáns okozta járvány elleni felkészülés. Amire a kormány érvei, hogy van elég vakcinánk, nyilván teljesen irreleváns válaszok, hisz ezek beszerzések nem arra problémára kívánnak választ adni, amiről a kormány beszél. Érdekes módon ezt mindenki belátta Európában, Orbán Viktort leszámítva.
Az is előre látható volt, hogy még az Európa által preferált nyugati, döntően mRNS vakcinák újabb variánsok ellen hatásos verziói a technológia miatt gyorsan kifejleszthetők és tömegesen gyárthatók, addig a Magyarországon széles körben alkalmazott kínai vakcina esetében, amely elölt kórokozókból indul ki, sokkal lassabb folyamat az új vakcina fejlesztés, gyakorlatilag előlről kell kezdeni az egész folyamatot. Azaz a nyugati típusú vakcinaszerződések elutasítása azzal, hogy van bőven kínai, kétszeresen is kockázatoknak teszi ki a magyar lakosságot (és gazdaságot).
A közös európai Moderna és Pfizer-szerződésekből való kimaradás szakmailag ostoba, politikai motivációjú döntés volt, aminek valamennyi következményéért kizárólag Orbán Viktor lesz felelős. ... BővebbenKevesebb

Jávor Benedek

09/08

Újabb fordulat a kampányban alig több, mint két héttel a német választások előtt. A korábban sokszor kiszámíthatónak, sőt, akár unalmasnak gondolt német belpolitika elmúlt 1 éve meglepetésekkel, váratlan feltámadásokkal, gyors hullámvasutazással van tele. Tavasszal a Zöldek törtek előre, időlegesen vezetve is a közvéleménykutatásokat, hogy aztán nyárra a Baerbock kancellárjelölt elleni plágiumvádak erodálják a népszerűségüket, és a már leírt szociáldemokraták, és korábban esélytelennek tartott jelöltjük, Olaf Scholz ugorjon az élre. Ami állandó, az talán csak a CDU hanyatlása, a közvéleménykutatási mintázatok arra utalnak, hogy a választók csupán abban bizonytalanok, hogy ki váltsa le a másfél évtizede kormányzó konzervatívokat. Bukásuk pedig a sokat hangoztatott fideszes narratívával szemben nem a merkeli menekültpolitika következménye. A menekültügyben keménykedő AfD, a Fidesz fő németországi szövetségese, ahova a CDU bevándorláspolitikájával elégedetlen választók átvándorolhatnának, 11%-on áll - ennél a DK vagy a Jobbik erősebb eredményeket tud felmutatni itthon. A támogatottságuk ráadásul a hosszú távú trendekben csökken, a 2018-as 16-17% százalékról dolgozták le magukat a mostani 10-11%-os szintre.
Németországnak jelen állás szerint egyszerűen elege van a CDU-ból - de persze van még két hét, és addig bármi történhet. A helyzetet az is nehezíti, hogy egyelőre egyik valószínű koalíciónak sincs többségi támogatottsága, olyan, borítékolhatóan konfliktusos felállások jöhetnek szóba, mint egy baloldali SPD-Zöldek-Linke együttműködés, az SPD-FDP-Zöldek közlekedési lámpa koalíció (amibe az FDP úgy kerül, mint Pilátus a krédóba), az egyszer már sikertelenül összedrótozni próbált CDU-Zöldek-FDP kooperáció (amiből meg a Zöldek lógnak ki szinte feloldhatatlanul) vagy az SPD-CDU-FDP "nagy-nagy-koalíció" - az utóbbi kettő ráadásul pont hatalmon tartaná a CDU-t, aminek elutasítása tűnik jelenleg a német belpolitika kiindulóponjának.
Izgalmas két hétnek, még izgalmasabb választásnak, és annál is kiszámíthatatlanabb koalíciós tárgyalásoknak nézünk elébe! ... BővebbenKevesebb