JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

 A Párbeszéd reagálva az elmúlt hetek eseményeire, különös tekintettel a 4-es metróval kapcsolatos nyomozás eredménytelenségére, valamint az Orbán Viktort és családját érintő kétes pénzügyekről szóló hírekre, ismét benyújtotta az Országgyűlésnek a korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát. A kormányoldal eddig három alkalommal utasította el a tárgysorozatba vételt, ami világosan jelzi, hogy a Fidesz ellenérdekelt egy hatékony korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában.

Polt Péter Szabó Tímeának adott írásbeli válaszából kiderült, hogy az eddigi 4-es metróval kapcsolatos nyomozások bár 2009 óta zajlanak, nem hoztak eredményt. Eddig mindösszesen két embernél tartottak házkutatást, egynek pedig sikerült megszöknie.

 A Párbeszéd szerint értékelhetetlen az ügyészség eddigi tevékenysége a 4-es metró ügyében. Polt válaszából az látszik, hogy a szervek egymásnak adogatták az ügyet és húzták az időt, egészen addig, amíg az OLAF jelentése el nem készült. Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség képtelen feltárni a politikához kapcsolódó korrupciós ügyeket, legyen szó aktív kormányzati politikusok érintettségéről vagy a 2010 előtti időkről. 

 A Párbeszéd úgy véli, hogy csak egy független, korrupcióellenes ügyészség adhat garanciát arra, hogy az olyan ügyek, mint a 4-es metró körüli visszaélések, vagy Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vélt vagyoni összefonódása, feltárásra kerüljenek.

 

Budapest, 2017. február 15.

 Párbeszéd Sajtó

 

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata

A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.

A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.

A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.

„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.

A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf

 

Brüsszel-Budapest

2017. február

 

(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament amerikai beutazási tilalommal kapcsolatos vitájához

A mai napon vitát folytatott le az Európai Parlament az amerikai beutazási tilalom firss fejleménye kapcsán, melyen Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett. A vitához Jávor Benedek írásbeli hozzászólásában a következőket tette hozzá:

Trump elnöki rendelete pökhendi és fölösleges lépés, semmilyen módon nem jelent megoldást a valós problémára, egyszerűen csak egy zsigeri populista válasz. Tovább bomlasztotta az amúgy is gyenge bizalmat a nemzetközi szintéren és erősíti a konfliktusok esélyét. Ez az intézkedés tehát nem csak jogszerűtlen és ellentétes az emberséggel, hanem egész egyszerűen ostoba, értelmetlen és eredménytelen.

 

(Fotó: Gage Skidmore – Kép forrása: en.wikipedia.org)

Kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a szennyező iparban – Jávor Benedek közleménye

Tizenhét évvel ezelőtt, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, százezer köbméternyi ciános szennyvizet zúdítva a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó bányacég azonnal továbbhárította a felelősséget – mondván, hogy minden szükséges romániai hatósági engedéllyel rendelkezett a ciános technológia használatához -, majd csődbe menekült, így a károsult alvízi országok azóta sem kaptak érdemi kártérítést.

A nagy környezeti kockázatú tevékenységek engedélyezésének és ellenőrzésének hiányosságaira, valamint a felelősségi viszonyok rendezetlenségére rávilágító katasztrófából máig sem sikerült a megfelelő tanulságot levonni: a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-balesethez hasonló okok vezettek, és a károkért ugyanúgy az államnak kellett helytállnia – mint ahogyan ma is ugyanez történne egy hasonló havária esetén. Az Európai Parlamentben született ugyan egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok érdekkülönbségei miatt a Bizottság nem kezdeményezett tiltó jogszabályt, Romániában pedig időről időre napirendre kerül a szintén ciános bányászatot tervező verespataki aranybánya engedélyezésének ügye.

Az EU környezeti felelősség irányelve céljaiban ugyan a megfelelő felelősségi viszonyok megteremtését és a „szennyező fizet” elv érvényesítését tűzi ki maga elé, azonban éppen a szigorú pénzügyi felelősségi rendszer felállítása hiányzik belőle, és a gyakorlatban a meglévő irányelv alkalmazása is hiányos. Az Európai Parlament most tárgyalja az irányelv végrehajtási jelentését, ami alkalmat teremt ennek a magyar szempontból sajnos különösen fontos problémának a kezelésére.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a jelentés árnyékelőadója olyan javaslatokat fogalmaz meg tervezetében, amelyek egy kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert vezetnek be, továbbá javaslatot tesz egy európai szintű, ipari katasztrófa alap felállítására is, amelyet a kockázatos ipari tevékenységeket folytató cégek befizetéseiből töltenek fel. Ez egyrészt megdrágítaná a környezeti szempontból kockázatos technológiák használatát, másrészt pedig lehetővé tenné, hogy az adófizetők helyett végre a szennyezések okozói finanszírozzák a károk elhárítását. Az EP-képviselő szerint ez vezethet el az európai, és benne a magyar környezetbiztonság javításához,  és „a szennyező fizet” elv tényleges érvényesítéséhez.

 

(Fotó: Karnok Csaba – kép forrása: en.wikipedia.org)