JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Közérdekvédelmi Központ: vizsgálatot követel az ingyenenergia-gép miatt

Súlyos visszaélések történhettek annak a közel félmilliárd forintos támogatásnak a megítélése során, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium jogelődje egy ingyen energiát fejlesztő gépre adott uniós forrásból. A Közérdekvédelmi Központ nevében Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő vizsgálatot kér az OLAF-tól és az Európai Bizottságtól. 

Az Átlátszó portál szerint a MAG Zrt. 490 millió forinttal támogatta uniós fejlesztési forrásból egy ingyenergia-gép fejlesztését.  A cikk szerint az „Állandó mágnesek között ébredő erők munkavégzését felhasználó mágnes motor kutatása és kifejlesztése” megnevezésű projekt támogatásáról 2013 júliusában született döntés annak ellenére, hogy a pályázó a tudományos ismereteket semmibe véve és azoknak ellentmondva azt ígérte, hogy külső energiabevitel nélkül állít elő energiát, ellentmondva ezzel a fizika összes törvényének.

A beruházás méltó tagja az értelmetlen közpénz-pazarlás egyre bővülő sorának, melyben olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, mint például a bodrogkeresztúri 40 centiméteres kilátó, a berettyóújfalui sík bobpálya, az értelmetlen és balesetveszélyes Tisza-tavi biciklis kilátó és a tucatjával felépített szellemfürdők.

A Közérdekvédelmi Központ nevében Jávor Benedek, a program egyik alapítója bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) és az Európai Bizottságnál az Európai Unió költségvetését károsító cselekmény gyanúja miatt. A bejelentésben azt kéri, vizsgálják ki, történt-e visszaélés a támogatási eljárásban és a magyar hatóságok megfelelő gondossággal jártak-e el a pályázat elbírálásakor.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 30.

Európa a láthatáron! – 3. szám

Szokatlan meleg érkezett Brüsszelbe néhány hete. Ez részben közelíti a hőérzetet az otthonihoz, részben összhangban van azzal, hogy az év első fele globálisan a második valaha mért legmelegebb időszak volt. A nagy meleg biztos sokakban a nyári szünet előérzetét is kelti, de a feladatok és történések mennyiségében nem tapasztaltam csökkenést.
Az elmúlt bő két hétben részt vettem nyilvános beszélgetéseken és konferenciákon Budapesten, Párizsban és persze Brüsszelben, jártam Törökországban és barátaimmal továbbvittem néhány a szivemnek kedves projekt ügyét, válaszoltam a sajtó megkereséseire és nyilatkoztam magyar médiumoknak.

 

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Isztambulban jártam

Átláthatóság, üvegzseb

Készülő jelentésem a kárfelelősségi irányelvről

A paksi hitel növelni fogja az államadósságot

Ötpárti külpolitikai beszélgetés

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?

Európai Ügyészség Magyarország nélkül

Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást

Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről

tájáról érkező nemzeti parlamentek delegációnak tartottam előadást az EP bizottságainak működéséről. Hogyan érhetők el kompromisszumok egy parlamentben, ahol egyetlen frakciónak sincs többsége? Mit teszünk az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében? Hogyan biztosítjuk, hogy az állampolgárok közvetlenül tájékozódhassanak a munkánkról? Miként tartjuk a kapcsolatot a civil szervezetekkel és a sajtóval? Az izgalmas beszélgetésben olyan különböző országok képviselői tették fel kérdéseiket és osztották meg tapasztalataikat, mint Peru, Nigéria, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Myanmar vagy Szenegál.
(kép forrása: ENVI Secretariat)

Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást

A közelmúltban fél éves időhúzás után végre elfogadták a magyar parlamentben azt a törvénymódosítást, ami elejét veszi, hogy a kormány saját hatáskörben dönthessen az iskolai szegregáció fenntartásáról. Az Európai Bizottság által a panaszom nyomán indított kötelezettségszegési eljárás rákényszerítette a kormányt, hogy megszüntesse azt az uniós jogot sértő kiskaput. Az időhúzással azonban elérték, hogy a szeptemberben kezdődő iskolaévre már ne lehessen hatással a kikényszerített módosítás. A kötelezettségszegési eljárás azonban nem zárul le a törvénymódosítással. Az EB tovább vizsgálja, hogy a jogszabályi kereteken túl a gyakorlatban mi történik az oktatási szegregáció felszámolása érdekében. Információim szerint az év második felében a Bizottság tényfeltáró misszióra érkezik Magyarországára, hogy figyelemmel kísérje a fejleményeket.
A témáról bővebben a blogomon lehet olvasni.
(fotó: A Romaversitas tüntetése 2015-ben a Kúria előtt a Huszár-telepi iskolával kapcsolatos döntés nyomán, forrás: vs.hu)

Európai Ügyészség Magyarország nélkül

Az EU belügyi tanácsa a napokban döntött az Európai Ügyészség felállításáról, ám a magyar kormány döntése alapján Magyarország abban nem fog részt venni. A Fidesznek nincs szüksége semmilyen hatékony intézményre, ami Polt Péter helyett elvégezné a korrupció üldözésének munkáját. A baj az, hogy egyre világosabb: aki nem fogadja el az uniós ügyészi hivatalt, az a jövőben jó eséllyel uniós pénzekre sem számíthat. Lemondanak-e Orbánék az országnak járó eurómilliárdokról, pusztán azért, hogy senki se zavarhassa őket lopás közben?
Közleményem a témában itt olvasható.

Az ATV-ben és a HírTV-ben is körüljárták a témát.

(Kép forrása: socialplatform.org)

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?

Mennyire számol be a valóságról a kormányzati média amikor a magyar kormány és az Európai Unió közötti konfliktusokról van szó? Milyen mértékben torzulnak-e az információk, mire megjelennek a magyar sajtóban? Ezekre kerestük a választ a Mérték Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Publicus Intézettel, amikor felkérésemre elkészítették az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legtöbb magyar hírforrásban torzítottan, egészen más optikában jelent meg, mint ahogy a vita valójában lezajlott: A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt. A tanulmány a magyarországi médiahelyzet fontos kórképe, amelyet tájékoztatásul, és a magyarországi helyzet jobb megértése céljából megküldök azt az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlament frakcióinak is.
Mérték jelentése itt olvasható.
Az előbb említett problémák a tájékoztatással az eredmény, a mögöttes folyamatok azonban már régóta aggasztanak. Egy az Európai Parlament zöld frakciójával közösen szervezett esemény keretében európai szakértőkkel beszélgettünk a minőségi, független média finanszírozásának lehetőségeiről. A parlament strasbourgi ülését követően pedig a European Journalist Center párizsi eseményén találkoztam a téma iránt elkötelezett szakértőkkel és újságírókkal.

Ötpárti külpolitikai beszélgetés

Budapesten a Mozsár kávézóban vettem részt beszélgetésen külpolitikáról, Európa jövőjéről a Váradi András Alapítvány és az Együtt szervezésében. A francia választások után különösen izgalmas, merre mozdul Európa, és hol lesz benne Magyarország helye. Beszélgetőpartnereim Ungár Péter (LMP), Hajdú Nóra (Együtt), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Kádár Barnabás (Momentum) voltak.
24.hu beszámolója itt található.
(kép forrása: Együtt)

A paksi hitel növelni fogja az államadósságot

Választ kaptam a paksi hitel költségvetési következményeit érintő kérdésemre. Az Európai Bizottság szerint az eladósodottság mértéke az atomerőmű építési szakaszában körülbelül a GDP  8%-ával fog emelkedni. Ebből az következik, hogy a hitelfelvétel érdemben növelheti nem csak a nominális, hanem a GDP-arányos államadósságot is, ez pedig ellenkezik az uniós előírásokkal, amelyeket a Bizottság szigorúan figyelni fog.
Részletek a honlapomon, a HírTV riportja itt, az ATV felvétele itt megtekinthető.
(Kép forrása: hvg.hu)

Készülő jelentésem a kárfelelősségi irányelvről

Elsöprő többséggel szavazta meg az EP környezetvédelmi bizottsága a környezeti kárfelelősségi irányelvről készített jelentésemet.
A kolontári tragédia kárelhárítása 40 milliárd forintba került – szinte az utolsó fillérig az állami költségvetés (azaz az adófizetők) állták a számlát. És így van ez szinte valamennyi jelentősebb környezetszennyezésnél, katasztrófánál. Pedig az európai környezetpolitika többek közt a „szennyező fizet” elven nyugszik, mégsem sikerül ezt érvényesíteni. Mit kellene tenni annak érdekében, hogy ez ne így legyen? Hogy lehetne biztosítani, hogy a környezetszennyezők fizessenek az általuk okozott károkért? Ne lehessen büntetlenül szennyezni a környezetet!
Cikkem a Népszavában arról, hogy mi a teendő: itt olvasható.
(fotó: KIM)

Átláthatóság, üvegzseb

Az Európai Parlamentben dolgozó képviselőket megillető költségkeret felhasználásának átláthatóvá tétele régi vesszőparipám. Kezdeményeztem, hogy a Zöld frakció tagjai számára készüljön iránymutatás a költségtérítés felhasználásának és nyilvánosságának javasolt módjairól, és részt vettem annak kidolgozásában – a Zöldek egyedüliként rendelkeznek ilyen ajánlással az összes frakció közül az EP-ben, és eddig semmiféle ellenőrzés, egyértelmű iránymutatás nem volt a parlament részéről. Mondhatnánk, nem csoda, hogy ez a probléma felkeltette a sajtó érdeklődését is, és egy széles összefogásra épülő összeurópai feltáró munka keretében országonként néztek utána a költségkeret egyik céljának tekintett honi irodafenntartási költségeknek. Ennek során kiderült, hogy vezető német konzervatív képviselők a vidéki házuk udvarán bérelnek maguktól irodát, a magyar képviselők túlnyomó többsége pedig még azt sem árulja el, van-e irodája. A munka eredményét az európai együttműködésben Magyarországról részt vevő Átlátszó publikálta, az átfogó európai szintű, és a magyar eredményeket is.

Ha érdekel, én miért tettem fel a netre már a ciklus kezdetén a költéseimet, olvasd el a projekt keretében velem készített interjút!