Szokatlan meleg érkezett Brüsszelbe néhány hete. Ez részben közelíti a hőérzetet az otthonihoz, részben összhangban van azzal, hogy az év első fele globálisan a második valaha mért legmelegebb időszak volt. A nagy meleg biztos sokakban a nyári szünet előérzetét is kelti, de a feladatok és történések mennyiségében nem tapasztaltam csökkenést.
Az elmúlt bő két hétben részt vettem nyilvános beszélgetéseken és konferenciákon Budapesten, Párizsban és persze Brüsszelben, jártam Törökországban és barátaimmal továbbvittem néhány a szivemnek kedves projekt ügyét, válaszoltam a sajtó megkereséseire és nyilatkoztam magyar médiumoknak.
Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen. A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.
A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.
Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep. A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.
Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.
A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.
Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.
(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)
Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel
Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.
(Kép forrása: Gazprom)
Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén
„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”
Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak
A Népszava interjújában arról beszélek, hogy számos jele van a paksi bővítés csúszásának, akadozásának, ez pedig nem csak azt jelentheti, hogy a beruházás költségei – hasonlóan szinte valamennyi nukleáris projekthez – jelentősen növekedhetnek, hanem azt is, hogy a költségnövekedést az orosz fél rátolhatja Magyarországra. Lépésről lépésre derül ki, hogy mennyire rossz, a magyar fél számára előnytelen szerződéseket kötöttek Orbánék Oroszországgal, legyen szó a finanszírozásról, a megvalósításról, vagy az üzemeltetésről.
A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.
Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)
Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.
A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)
A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.
Magyarországon a független média egyre kisebb területre szorul vissza. Felcsúti gázszerelőkből egyik évről a másikra több mint száz lapot birtokló médiamogul válik, múzeumigazgatók vásárolnak fel mérvadó gazdasági hetilapokat hogy aztán olcsó propagandatermékké silányítsanak mindent, amit a markukba kaparintottak. Egy ellenzéki politikus lehetőségei ezzel párhuzamosan egyre szűkösebbek, hogy munkájáról, eredményeiről tájékoztatást nyújtson a nyilvánosságnak. Ennek hiányában pedig az ellenzékről könnyebben alakul ki az a kép a választókban, hogy nem is végeznek semmit. Bizonyítandó, hogy ez nincs így, Európa a láthatáron!címmel hírlevelet bocsátok útjára, amely a tervek szerint kétheti rendszerességgel számol be a munkámmal kapcsolatos legfontosabb fejleményekről, eseményekről. Mindarról, ami az Európai Parlamentben történik, szakmai fórumokról, az európai jogalkotás folyamatáról. Bízva abban, hogy nem csupán az általam elvégzettekről tudok rendszeres lenyomatot eljuttatni az érdeklődőkhöz, de az Európai Parlament, az uniós intézmények sokszor távolinak tűnő tevékenységét is közelebb tudom hozni, érthetőbbé tudom tenni az olvasóknak. Fogadják szeretettel frissen induló hírlevelemet, az Európa a láthatáron!-t.
Energiaszegénység (Április végén házigazdája voltam a Habitat for Humanity által szervezett konferenciának, amely azt járta körül, milyen energiapolitikai eszközökkel enyhíthető a kelet-európai energiaszegénység.)
A hírlevélre a jobboldali sávban található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.
Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Párbeszéd Magyarországért /PM/, Magyarország
Pogátsa Zoltán, DiEM kezdeményező, közgazdász, egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Magyarország
Scheiring Gábor, a Megújuló Magyarországért Alapítvány /MMAA/ elnöke, Magyarország
Európa mint globális szereplő
Európa szerepe a világban, menekültválság, nemzetközi fejlesztések, tisztességtelen kereskedelmi rezsimek, Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség /TTIP/.
Lorenzo Marsili, DiEM25 kezdeményező, Európai Alternatívák igazgatója, Olaszország
Alena Krempaska, Emberi Jogok Intézet, Szlovákia
Edouard Gaudot, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség politikai tanácsadója az Európai Parlamentben, a L’Europe c’est Nous szerzője
Dr. Bourgla Ossamah, szír származású háziorvos, önkormányzati képviselő, Magyarország
Az új tagállamok perspektívái
Az integráció kudarca, hatástalan kohéziós politika, antidemokratikus trendek megjelenése.
Marta Tycner, Razem párt, Lengyelország
Scheiring Gábor, a Megújuló Magyarországért Alapítvány /MMAA/ elnöke, Magyarország
Jakub Patocka, szerkesztő, Denik Referendum, Csehország
Irmi Salzer, Burgenlandi Zöldek, Ausztria
BESZÉDEK: Van kiút a válságból?
Philippe Lamberts, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke, Belgium
Yanis Varoufakis, DiEM25 alapító, volt pénzügyminiszter, Görögország
Social Europe
Key issues of the panel: monetary vs. social union, basic income, financial transfers, right to housing
Zoltán Pogátsa, University of Western Hungary, DiEM25 initiator, Hungary
Philippe Lamberts, co-chair of Greens/EFA, Belgium
Florentin Iancu, Trade Unionist, Romania
Fenntartható Európa
Hogyan tegyük Európát fenntarthatóvá a nagyvállalatok és a tagállamok érdekeivel szemben, COP21.
Florent Marcellesi, EQUO szóvivő, Európai Parlament, Spanyolország
Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Párbeszéd Magyarországért /PM/, Magyarország
Stephanie Roth, “Mentsük meg Verespatakot!” mozgalom, Románia
Hol vagyunk most és merre menjünk?
Okok és megoldások
Philippe Lamberts, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke, Belgium
Yanis Varoufakis, DiEM25 alapító, volt pénzügyminiszter, Görögország
Tamás Gáspár Miklós, filozófus, Magyarország
Adam Ostolski, a Lengyel Zöld Párt, Lengyelország
ZÁRÁS
Jávor Benedek, EP képviselő, Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Párbeszéd Magyarországért /PM/, Magyarország
Pogátsa Zoltán, DiEM kezdeményező, közgazdász, egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Magyarország
RÁADÁS BLOKK
Magyarország és a progresszív politika jövője– a Megújuló Magyarországért Alapítvány kerekasztal-beszélgetése
Papp Réka Kinga, újságíró, publicista
Szabó Tímea, országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért /PM/ társelnöke
Az Európai Zöldek, a DiEM25 és a Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezésében egész napos konferenciát tartottunk Budapesten az A38 Hajón 2016. szeptember 19-én.
Jávor Benedek mellett több, mint 20 résztvevő érkezett az 5 nemzetközi és egy hazai kerekasztal beszélgetésre. A helyszínen 250 fő, míg online sok százan követtek a világ minden részéről.
Az eseményen Európa vezető progresszív – zöld és újbaloldali – politikusai és gondolkodói, például Jánisz Varoufakisz volt görög pénzügyminiszter, a DiEM25 kezdeményezője, Philippe Lamberts az Európai Zöldek társelnöke, Pogátsa Zoltán DiEM25-alapító közgazdász, egyetemi docens vettek részt. Ez volt az első nemzetközi konferencia, ahol az európai Zöldek és a DiEM25 (Demokrácia Európában) mozgalom vezetői találkoztak, és bár nem mindenben volt egyetértés, a közös elköteleződés azonos az európai integráció újragondolásában.
Jávor Benedek megnyitójában kiemelte, az EU elszakadt az állampolgároktól, de a nemzetállam nem garancia az uniós szinten elkövetett hibák kivédésére. Az igazi ellentét nem az Európai Unió és a nemzetállamok között áll fenn, hanem “a közösség érdekét szolgáló, a közösség által elszámoltatható politikák és a korrupt elitek által megvalósított, a közösség érdeke ellen folytatott politikák között, tagállami és EU-s szinten egyaránt”.
