Piszkos trükkel küzd az Orbán-kormány a paksi bővítési beruházás megtérüléséért. Bár a küldetés lehetetlen, új kísérlet szemtanúi vagyunk: adminisztratív eszközökkel..
Címkék: megújuló enegia
Az alábbi írás a Zöld Műhely Alapítvány által szervezett, “Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára” című konferencián 2016. május 18-án tartott..
Ha valaki nem látja át, hogy mi a Fidesz-kormány álláspontja a klímaváltozás ügyében, nos, a hiba nem az ő készülékében van. A pártállam klímapolitikájához képest az ökör kiválasztó szervrendszere kényszeresen lineáris nyomot hagy, mert az bármennyire is kacskaringós, legalább egy nyomvonalat követ. A Fidesz viszont egyszerre képes egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntések meghozatalára és üzenetek kommunikálására. Hoppál Péter épp leleplezi a klímahisztit, rámutatva, hogy esik a hó, miközben Orbán Viktor rendesen beszól a Hoppáltól Bayer Zsolton, Kósa "Abozótoség" Lajoson, Bencsik "Labdazsonglőr" Andráson át a mindig megbízhatóan eszelős Kövér Lászlóig terjedő ívnek, mondván, hogy "aki szerint a klímaváltozás egy kommunista trükk, az nem normális." A kormány benyújtja Európa egyik legszínvonaltalanabb Nemzeti Energia és Klímatervét, megvétózza a Tanácsban a 2050-es karbonsemlegességet, az Európai Bíróságon próbál érvényt szerezni a szennyező német autógyárak érdekeinek a Bizottsággal és az európai polgárokkal szemben, hogy aztán az EPP frakció jó részével szembemenve megszavazza a klímavészhelyzetet az Európai Parlamentben. Ne bánja, aki ezt nem érti, valószínűleg a Fidesz sem látja át, hogy mit beszél.
A héten viszont sokat tisztulhat a kép. Szerdán az Európai Bizottság a Parlamentben mutatja be a Green Deal for Europe programját, ami alapjaiban és strukturálisan szándékozik a klímacselekvés szolgálatába állítani az uniós pénzügyi forrásokat, szabályokat és intézményeket. Ennek keretében többek közt javaslatot fognak tenni a jelenlegi 40%-os 2030-as kibocsátáscsökkentési cél legalább 50, de lehetőség szerint 55%-ra növelésére. Ehhez kapcsolódóan az alig egy éve elfogadott Tiszta Energia Csomag nehezen kialkudott megújulós és energiahatékonysági célszámainak radikális emelése, az energiadózási direktíva felülvizsgálata és az uniós finanszírozási eszközök klímacselekvés szolgálatába állítása is napirenden lesz.
A parlament támogatása nagyjából borítékolható, de a fideszes képviselők álláspontja itt is érdekes lesz. Csütörtökön viszont az Európai Tanács ülésén az EU hosszú távú klímaelkötelezettsége (amiről itthon az elviccelt klímakonzultációt tartották), a 2050-es karbonsemlegesség lesz napirenden, és óhatatlanul elő fog kerülni a javaslat. És itt a magyar kormánynak világossá kell tennie, hogy mire készül: együttműködésre az EU-val a Green Deal for Europe (Európai Zöld Megállapodás) csomag végrehajtásában, ami még mindig csak alulról súrolja azt a szintet, amire a 2015-ös Párizsi Megállapodás céljainak (1,5 fokos átlaghőmérséklet emelkedés) szükség lenne; vagy akadályozni, vétózni fogja Európát, alkudozni fog a célok csökkentéséről, lépésről lépésre távolítva a világot, gyerekeinket, unokáinkat attól, hogy kezelhető mértéken tartsuk a globális éghajlatváltozást.
(A képre kattintva a Green Deal for Eurpe-ról szóló, kiszivárgott előadásdiák láthatók, amelyek körvonalazzák a programot, itt pedig ennek írásos háttéranyaga: drive.google.com/file/d/1iGLHVE4zXlE3Kt_UgoCJ7TS7Fq9qC2B-/view?usp=sharing)
Az energiaunió irányításáról szóló 2018/1999 EU-rendelet alapján társadalmi egyeztetést kellett folytatnia a magyar kormánynak az ország hosszú távú klímatervéről. A kormány cinikus módon, semmibe véve a klímaváltozás ügyét és a magyar polgárok jogát a hosszú távú klímatervbe való beleszólásra, stikában, eldugva, az utolsó utáni pillanatban, szakmailag végtelenül alacsony színvonalon próbálta meg kipipálni ezt a feladatot, úgy, hogy az azért mégse valósuljon meg, és a magyar társadalom ne nyilváníthasson véleményt.
Egy baleset folytán azonban (és itt köszönet illeti a Másfélfok csapatát) mégiscsak fény derült a folyamatban lévő, és álcahálóval gondosan letakart konzultációra, amelyet ezt követően néhány nap alatt közel 200.000-en töltöttek ki. Nem tudni azonban, hogy mi lesz a sorsa a beérkezett véleményeknek.
Tekintettel arra, hogy a kormánynak 2020. január 1-ig le kell adnia a hosszú távú klímastratégiáját, és addig fel kell dolgoznia, és a tervbe be kell építenie a konzultáció keretében beérkezett véleményeket, az eredmények feldolgozásának mára nagyjából meg kellett történnie. Jogunk van tudni, hogy:
1. A kormány feldolgozta-e a beérkezett 200.000 véleményt, vagy - ahogy sejtem -, törvényi kötelezettségüket megszegve nem értékelték ki kellő alapossággal a válaszokat, így azok a kormányzati stratégia kialakítását sem befolyásolták;
2. Mi lett a konzultáció eredménye, milyen válaszok érkeztek, és ezek hogyan épültek be a magyar hosszú távú klímastratégiába.
A rendelet IV. mellékletének értelmében a kormánynak 2020. január 1-ét követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia a magyar klímatervet. Ahhoz, hogy értékelni lehessen, hogy az kellőképpen tükrözi-e a magyar állampolgároknak a konzultáció keretében adott válaszokban foglalt véleményét, elengedhetetlenül szükséges, hogy a kormány azonnali hatállyal hozza nyilvánosságra a konzultáció eredményeit.
Csatlakozz az ezt követelő petícióhoz és állampolgári követeléshez!
Hozza nyilvánosságra a magyar kormány a klímakonzultáció eredményeit!
Kijelenthetjük, hogy Magyarországon kritikus társadalmi igény van arra, hogy a mindenkori kormá...