JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Antikorrupció

Párbeszéd: a magyar korrupció az uniós forrásokat veszélyezteti

Közzétéve:

A magyar közigazgatás és a bűnüldöző szervek korrupcióval kapcsolatos gyenge teljesítménye és a magyarországi korrupció magas szintje aláássa az üzleti és gazdasági környezetet és akadályozza a gazdasági növekedést – állapította meg az Európai Bizottság az EU tagállamainak gazdaságpolitikáját és pénzügyi helyzetét vizsgáló európai szemeszter 2017-es tavaszi-nyári csomagjában. A Bizottság május végén kiadott értékelésében a tagországok hatékonyságát és elkötelezettségét is vizsgálta korrupció elleni harcban a szokásos gazdasági értékelés mellett.

Jávor Benedek, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja  üdvözölte, hogy végre az Európai Bizottság is eljutott oda, hogy megállapítsa, a magyarországi politikai-közigazgatási korrupció az egeket ostromolja, különösen ami az európai pénzek lenyúlását illeti. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy miközben az Európai Bizottság nem publikálja antikorrupciós jelentését, az európai szemeszterhez kötődő specifikus ajánlások, különösen az intézményi korrupciót érintő részek túlságosan általánosak, nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, és a Bizottságnak nincs hatásköre a számonkérésükre. 

A korrupciós helyzet körüli meddő viták ugyanakkor kettészakíthatják az uniót. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztet, hogy a korrupció elleni fellépés hiányosságai, és az ellenőrzésre hivatott Európai Ügyészség elutasítása után többségi állásponttá válhat az az Európai Parlamentben, a Bizottságban a tagállami kormányok, így Németország részéről is felmerült gondolat, hogy az uniós források kifizetését feltételekhez, többek között a korrupció hatékony ellenőrzéséhez kellene kötni. 

A magyar korrupciós rendszer fenntartásával és a korrupció elleni intézmények elutasításával a magyar kormány az országnak járó uniós forrásokat veszélyezteti, ami nem csupán az unió  perifériájára helyezne minket, hanem súlyos gazdasági nehézségeket is hozna.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 12.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Párbeszéd: Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, kockáztatva az uniós támogatásokat

Közzétéve:

Az EU mai Bel-és Igazságügyi Tanácsülésén döntés született az Európai Ügyészség (EPPO) felállításáról. Magyarország, amely az egyik legnagyobb kedvezményezettje az uniós támogatásoknak, és ahol kiemelkedően magas az azokat övező korrupció, nem csatlakozott az intézményhez. A kormány döntése az EPPO-ból való kimaradásról nem csak az uniós pénzek körüli korrupció visszaszorítását lehetetleníti el, de azt is kockáztatja, hogy hazánk a következő uniós költségvetési időszakban nem jut uniós forrásokhoz.

A mai Tanácsülésen részt vevő tagállamok megerősített együttműködés formájában fogadták el az Európai Ügyészségről szóló javaslatot, ami azt jelenti, hogy elkötelezett tagállamok a többiek beleegyezése nélkül,  szűkebb körében hozzák létre az intézményt. Az EP jóváhagyását követően az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében létrejövő intézmény végre hatékony eszköz lesz az unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a visszaélések eredményes feltárására és az elkövetők megbüntetésére.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint  nagyon jelentős lépést jelent a mai döntés.  Az EU tagállamainak nagy többsége végre belátta, hogy szükség van egy, az uniós pénzek elköltését közvetlenül ellenőrizni képes szervezet felállítására, amelynek hatáskörei a határokon átnyúló áfa-csalási ügyekre is kiterjednek.

Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy az uniós támogatásból részesülő két legnagyobb tagállam, Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Jávor szerint az OLAF közelmúltban publikált 2016-os jelentése is alátámasztja, hogy Magyarországon az európai uniós pénzek felhasználását kiemelkedően magas szintű korrupció jellemzi.

Jávor szerint Orbán Viktor és köre szempontjából érthető a magyar kimaradás, ugyanakkor ez  rossz hír a magyar és az európai adófizetők szempontjából. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy hamarosan valósággá válhat az a javaslat, amely szerint az EPPO-ból kimaradó tagállamok nem részesülhetnek majd az uniós forrásokból.  A javaslat korábban már az Európai Parlamentben is felmerült, de pont az EPPO elfogadása kapcsán ma már az intézményért felelős Vera Jourová igazságügyi biztos nyilatkozata is utalt erre  a lehetőségre. Teljesen érthető, ha az Európai Unió nem akar a jövőben olyan tagállamokra uniós forrásokat bízni, ahol a pénzek helyes elköltésére nincsen garancia.

Magyarországnak választania kell: az uniós pénzeket szemérmetlenül dézsmáló kormányát és oligarcháit támogatja, de akkor várhatóan búcsút mondhat az EU-s támogatásoknak, vagy megszabadul a saját gazdagodásának mindent alárendelő kormányától, és az Unióval tart az integráció elmélyítésében, amelynek során továbbra is számíthat a többi tagállam szolidaritására.

(Kép forrása: socialplatform.org)

Korrupció korlátok nélkül: Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből

Közzétéve:

Az Európai Tanács legutóbbi ülésén végleg eldőlt: többek között a magyar kormány ellenállása miatt nem lesz minden tagállamra kiterjedő hatáskörű Európai Ügyészség (EPPO). Néhány tagállam, köztük hazánk nem kívánt részt venni az európai hatáskörrel rendelkező szervezet munkájában, ezért az várhatóan csak a tagállamok egy részének együttműködéseként fog létrejönni. 

A kimaradó tagállamokban – így Magyarországon – az Európai Ügyészség nem rendelkezik majd jogkörrel arra, hogy vizsgálja és szankcionálja az uniós pénzügyeket érintő ügyeket. A Párbeszéd EP-képviselője hagsúlyozta, hogy a tagországok, közöttük Magyarország is, az uniós csatlakozással kötelezettséget vállaltak, hogy az EU pénzügyi érdekeit azonos eszközökkel védik meg mint saját pénzügyi érdekeiket. Ez a valóságban eddig sem teljesült, de most egyértelműen megmutatkozik hogy a magyar kormány éppen ezért kíván kimaradni az ügyészi együttműködésből, mert maga is a érdekelt a pénzügyi csalásokban és más olyan bűncselekményekben, amelyek veszteséget okoznak nemcsak az európai, de a magyar kötségvetésnek is. A kormány kimaradásával is egyértelművé tette, hogy a bűncselekmények felderítése helyett, azok biztonságos elkövetésében érdekelt. Hatalmas nyereség ez a Fidesz körüli oligarcháknak és az áfacsalásokkal trükköző cégeknek, mert így szorosabb ellenőrzés nélkül űzhetik államilag támogatott praktikáikat.

Jávor  üdvözölte, hogy a tagállamok többsége a józan észre hallgat, de egyúttal hangsúlyozta, hogy a megerősített együttműködéssel létrehozott ügyészi hivatalnak pont az a rákfenéje, mint a adóversenynek: azon országok, amelyek nem működnek együtt a többiekkel, a rendszer kijátszására alkalmas kiskaput hoznak létre. Ez oda fog vezetni, hogy  az európai áfacsalásokat ezek után, majd nem Németoszágban, vagy Franciaországban hajtják majd végre, hanem az eddigieknél is nagyobb arányban Magyarországon vagy Lengyelországon keresztül. Magyarország lépésről lépésre az EU adózási fekete lyukává változik.

Az európai parlamenti képviselő szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Unió következő 7 éves költségvetésében, a támogatások az EPPO határkörét képezzék, hiszen csak így lehet biztosítani az alapszerződéseben vállalt és megkésett kötelezettséget.  “A magyar kormány is alá fogja magát vetni az EPPO hatáskörének, ha az európai pénzekhez csak úgy juthatnak hozzá.” – mondta.

A Párbeszéd Korrupcióellenes Ügyészségre vonatkozó, az Országgyűlésben a múlt héten negyedszer benyújtott javaslata így még aktuálisabbá vált, hiszen nem számíthatunk arra, hogy egy hatékony európai intézmény elvégzi az uniós forrásokkal és bevételekkel kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges, szigorú vizsgálatokat, és Polt Péter lesz a garanciája a korrupció visszaszorításának. Ez pedig még viccnek is rossz.

 

Strasbourg, 2017. március 14.

 

(Kép forrása: euorpeday.europa.eu)

Közérdek 166 milliárd meglovasítása!

Közzétéve:

A Párbeszéd tudni akarta, miért csak egy OLAF-vizsgálat eredményét hozzák nyilvánosságra, az Orbán-rokonság vagy a Rogán-klán lopásairól szóló jelentéseket miért nem. Lázár János érdemben nem válaszolt, de elszólta magát: szerinte a százmilliárdok szétlopása közérdek. A Párbeszéd börtönben akarja látni a milliárdossá vált közpénz-tolvajokat.

23 témában 50 projektet vizsgált az Unió Csalás Elleni Hivatala Magyarországon; 14 ügyben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője tett bejelentést.

Örülünk neki, hogy a 4-es metróval kapcsolatos jelentés nyilvános lett, de ugyanúgy nyilvánossá kéne tenni például az Orbán-vő Tiborcz István féle Elios vagy a Rogán-féle Budapest Szíve botrányairól szóló jelentést is.

A Párbeszéd tudja, hogy a közpénz-milliárdok ellopása a Fidesz-kormányzás legfőbb célja, de ilyen nyíltsággal – vagy talán csak freud-i elszólásként – még egy kormánytag sem beszélt erről, ahogy Lázár: „Meggyőződésem, hogy Képviselőtársam szerint is nyomós közérdeknek minősül 166 milliárd forint meglovasítása.”

Szerintünk nem a milliárdok meglovasításához fűződik nyomós közérdek, hanem a többtucatnyi, fideszes érintettségű projekt során meglovasított milliárdok sorsáról való tájékoztatáshoz.

Mint azt az OLAF egyértelművé tette, a jelentéseik nyilvánosságáról a tagállami hatóságok döntenek. Ha a kormány jogosultságot érzett a 4-es metró jelentés nyilvánosságra hozatalára, akkor nem bújhat ki a felelősség alól a többi esetben sem.

Kép forrása: Wikipedia Commons

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

Közzétéve:
A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

 A Párbeszéd reagálva az elmúlt hetek eseményeire, különös tekintettel a 4-es metróval kapcsolatos nyomozás eredménytelenségére, valamint az Orbán Viktort és családját érintő kétes pénzügyekről szóló hírekre, ismét benyújtotta az Országgyűlésnek a korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát. A kormányoldal eddig három alkalommal utasította el a tárgysorozatba vételt, ami világosan jelzi, hogy a Fidesz ellenérdekelt egy hatékony korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában.

Polt Péter Szabó Tímeának adott írásbeli válaszából kiderült, hogy az eddigi 4-es metróval kapcsolatos nyomozások bár 2009 óta zajlanak, nem hoztak eredményt. Eddig mindösszesen két embernél tartottak házkutatást, egynek pedig sikerült megszöknie.

 A Párbeszéd szerint értékelhetetlen az ügyészség eddigi tevékenysége a 4-es metró ügyében. Polt válaszából az látszik, hogy a szervek egymásnak adogatták az ügyet és húzták az időt, egészen addig, amíg az OLAF jelentése el nem készült. Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség képtelen feltárni a politikához kapcsolódó korrupciós ügyeket, legyen szó aktív kormányzati politikusok érintettségéről vagy a 2010 előtti időkről. 

 A Párbeszéd úgy véli, hogy csak egy független, korrupcióellenes ügyészség adhat garanciát arra, hogy az olyan ügyek, mint a 4-es metró körüli visszaélések, vagy Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vélt vagyoni összefonódása, feltárásra kerüljenek.

 

Budapest, 2017. február 15.

 Párbeszéd Sajtó

 

Párbeszéd: az OLAF főigazgatójának válasza után a magyar hatóságoktól kérjük a teljes M4 jelentés nyilvánosságra hozását

Közzétéve:

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF vizsgálat eredményeit.

 

Az európai parlamenti képviselő azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megkapta Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának válaszát, melyben a főigazgató egyértelművé teszi, hogy a magyar hatóságok azok, akik a jelentés nyilvánosságra hozataláról dönthetnek.

Tekintettel arra, hogy számos magyar hatóság szerepel az érintettek között, illetve számos magyar kormányzati szerv kapott tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről a Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.

 

Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipuláció eszközeként tekint a teljes nyomozati anyagra.

 

Brüsszel-Budapest, 2017. január 25.

Párbeszéd: A korrupció a kormányváltás után is zavartalan

Közzétéve:

A kormányokon és fővárosi vezetéseken átívelő korrupció miatt a magyar adófizetők számára jó eséllyel további tízmilliárdokba kerül majd az így is rekord-drágán modernizált 2-es metró. A Párbeszéd szerint ugyanakkor nincs rá magyarázat, hogy ha valóban visszaélés történt, akkor annak feltárása miért tartott hat évig: erős a gyanúnk, hogy a sokasodó jelenkori metróbotrányokról próbálják elterelni figyelmet a felmelegített történettel.

Testre szabott, megbundázott közbeszerzési pályázattal nyert a francia Alstom a 2-es metró szerelvény-beszerzési pályázatán – állítja egy ifjú fideszes a híradóban, Tarlós István pedig szomorúan bólogat, mint aki most hall ilyesmiről először. Könnyen lehet, hogy a jó tíz éves sztori valós (a beszerzésről 2006-ban döntöttek), ám egyrészt a névre szóló közbeszerzésekből azóta a Fidesz egész rendszert épített, másrészt 2010 óta ők kormányoznak, náluk van az ügy összes dokumentuma – kevéssé hihető, hogy hat év kellett a papírok elolvasásához. Sokkal valószínűbb, hogy a habonyi kommunikációs iskolát követve a naponta lerobbanó, kigyulladó, eltévedő metrók botrányait igyekeznek elszürkíteni a régi históriával.

A Párbeszéd szerint üdvözlendő, ha mostantól főbenjáró bűn lesz a Fidesz-központban kiválasztott nyertesekre szabni a közbeszerzési pályázatokat. Ettől azonban még tény, hogy Magyarországon és a fővárosban változatlanul rendszerszintű a korrupció, ami most újabb tízmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek. Ha valóban korrupt volt az Alstom-szerződés, akkor azt már 2010-ben föl lehetett volna bontani – ehelyett sikerült az egész szisztémát az Orbán-kormány alatt lekopírozni a 4-es metrónál, amelynek a brüsszeli vizsgálódás nyomán ugyancsak tízmilliárdos nagyságrendű támogatásvesztés lehet a következménye.

A korrupciómentesítéssel maximálisan egyetértünk, de azt javasoljuk a kormány és a főváros jelenlegi irányítóinak: ha igazán sokat akarnak spórolni az országnak, kezdjék inkább magukon.

 

Brüsszel-Budapest, 2017. január 10.

 

(kép forrása: wikipedia)

LuxLeaks tárgyalás és tüntetés – bejelentővédelmet most!

Közzétéve:

A LuxLeaks botrányt kirobbantó Antoine Deltourt első fokon 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a luxembourgi bíróság. A másodfokú eljárásnak – melyben Deltour ügyvédei felmentést, az ügyész súlyosbítást kért – tegnap volt az első tárgyalása. A zöld frakció több tagjával együtt ott voltunk, részt vettünk és felszólaltam az érte (és társaiért, Raphael Haletért és az újságíró Edouard Perrinért) szervezett szolidaritási tüntetésen.

Deltourék példája azonban nem egyedi. Hozzájuk hasonló közérdekű bejelentők sokaságának kellett szembenézni a legkülönbözőbb hatósági, és jogi procedúrákkal, fenyegetésekkel, munkájuk, életük ellehetetlenítésével. Négyen közülük velünk együtt voltak tegnap Luxembourgban. Az egyikük Horváth András, aki beszámolt a NAV-nál tapasztalható, 1000 milliárd forintos nagyságrendű ÁFA-csalásokról, és az adóhatóság sajátosan szelektív ellenőrzési gyakorlatáról, amely gyakorlatilag szemet huny a multinacionális nagyvállaltok adóelkerülési praktikái fölött.

A közérdekű bejelentők hatékony védelmének hiánya nem csak az ő életüket teszi tönkre, hanem másokat is eltántorít attól, hogy elmondják a nyilvánosságnak azokat a visszaéléseket, amiket tapasztalnak. És így a közérdek sérelme sorozatosan felderítetlen marad. Ezért van szükség európai szintű, erőteljes bejelentővédelmi szabályozásra. Mi, Zöldek, elkészítettük egy ilyen irányelv tervezetét. Az Európai Parament többször is kifejezte, hogy támogatja egy ilyen szabályozás megteremtését. Most az Európai Bizottságon és a tagállamokon a sor, hogy meg is szülessen.

Képek a tüntetésről és konferenciáról1-1-of-1_31449975632_o 2-1-of-1_30787073783_o 3-1-of-1_31449974842_o 4-1-of-1_30755445844_o 5-1-of-1_30755449644_o 6-1-of-1_31449974302_o 7-1-of-1_30755449324_o 8-1-of-1_31480741201_o 9-1-of-1_30755448474_o 10-1-of-1_30755447844_o 11-1-of-1_31224360810_o 12-1-of-1_30755447134_o 13-1-of-1_31224360230_o 14-1-of-1_30755446484_o 15-1-of-1_31224359680_o 16-1-of-1_30755445444_o img_4766-1_31522205061_o img_4800-1_31491280702_o img_4823-1_31637980305_o img_4832-1_30796369594_o img_4904-1_31491281482_o img_4913-1_30796369024_o img_4927-1_31491281202_o img_4936-1_30796368724_o img_4986-1_31522202321_o img_4995-1_30796368324_o img_5000-1_31600967206_o img_5042-1_31600966856_o

Párbeszéd: Tarlós meghátrált, Garancsi marad? – változtatási tilalom jöhet a Római parton

Közzétéve:

A főpolgármester korábban vagdalkozásnak minősítette a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének, Jávor Benedeknek állításait, miszerint ingatlanmutyi készülhet a Római parton. A mai sajtótájékoztatóján bejelentette: kezdeményezi a fővárosi közgyűlésben a változtatási tilalom elrendelését, és kéri a kerületet, hogy ezt ők is tegyék meg. Eközben már eladásra hirdetik a Market által jövőre befejezendő „lakásokat”.

Jávor arról  is írt korábban, hogy a tervezett  római-parti mobilgát nem a jelenlegi fővédvonalat erősíti meg, hanem egy természetes hullámteret, és így jogilag egy üdülőterületet véd majd az árvizektől, ami ingatlanspekulációkra ad lehetőséget.

A Párbeszéd politikus  több  üzleti érdekeltségre hívta fel a figyelmet. Közülük egy valaki biztosan igen jól járhat ezzel a változtatással, mégpedig a Római Lakópark építettetője, Garancsi István.

Ezért kérte Jávor Benedek, hogy a főpolgármester tegyen meg mindent annak érdekében, hogy változtatási tilalom lépjen életbe a területen. Örülünk, hogy a tényekkel immár Tarlós sem száll vitába, és kezdeményezi a változtatási tilalom elrendelését a területen, amit maradéktalanul támogatunk. Csupán az a baj, hogy a Market valószínűleg már a nyár folyamán megkapta az építési engedélyt az ártéri beruházására.

Béres András a Párbeszéd helyi politikusa még júniusban kezdeményezte a változtatási tilalom bevezetését, de akkor ezt a III. kerület kormánypárti többsége lesöpörte. Ugyanez a testület holnap rendkívüli ülésen, a főpolgármesteri bejelentés után gyorsan elfogadhatja a változtatási tilalmat Bús Balázs polgármester előterjesztése nyomán. Ha erre még nyár elején sor került volna, ahogy a Párbeszéd javasolta, akkor a Garancsi-féle Római Lakópart engedélyezése sem történhetett volna meg.

Talán nem véletlen, hogy akkor jön meg a kedve az önkormányzatnak a változtatási tilalomhoz, amikor Garancsit az már nem állíthatja meg. De a későbbi spekulációkat is csak akkor fékezheti meg, ha a tilalom tartósan fennáll, és nem fogják a későbbi beruházói igényeknek megfelelően rugalmasan feloldani. Ezt várjuk el Tarlós Istvántól és a III. kerületi önkormányzattól.

Brüsszel-Budapest, 2016. október 14.

 

A kép forrása