JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Közlemények

Miért harcol a kormány a rezsicsökkentés ellen?

Közzétéve:

Az államadósság és a munkanélküliség elleni, bukással végződött csaták után az Orbán-kormány most az energiahatékonyság ellen indított harcot: hamarosan uniós eljárás indulhat az országgal szemben egy olyan irányelv átvételének elszabotálása miatt, amely fenntartható rezsicsökkenést biztosíthatott volna a magyar családoknak. A Párbeszéd Magyarországért szerint újra bebizonyosodott, hogy a kormány az orosz energiafüggés fenntartásában érdekelt.

A napelemadó után itt az újabb csapás a zöld energetikai megoldásokra: az Orbán-kormány nem hajlandó honosítani az EU energiahatékonysági irányelvét, és emiatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Az említett irányelv az államot és az energiaszolgáltatókat is kötelezné, hogy segítsenek a lakosságnak kevesebb energiát fogyasztani – most bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány ezt nem akarja.

Az irányelvet január végéig kellett volna (utolsó határidőként) a magyar jogba ültetni. A szabályozás előírná, hogy évente a kormányzati épületek 3 százalékát energetikailag korszerűsíteni kell, a közbeszerzéseknél az energia-hatékony megoldásoknak előnyt kell élvezniük. Szorgalmazná az okos mérés bevezetését, és kikényszerítené, hogy az energiaszolgáltatók a bevételeik adott hányadát a lakossági energiatakarékosság támogatására fordítsák – ez utóbbival évente akár 100 ezer lakás hőszigetelését is meg lehetne oldani.

A PM megdöbbentőnek tartja, hogy az Orbán-kormány inkább büntetést fizet Brüsszelnek, de nem hajlandó hozzájárulni, hogy a családok energiaszámlája, a környezetszennyezés és az energiafüggőség fenntartható módon csökkenjen. A Fidesz láthatóan inkább az orosz energiafüggőség további fenntartásában érdekelt – erről hamarosan papírjuk is lesz az EU-tól.

Budapest, 2015. február 3.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője,

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja

Kép forrása: http://magyarinfo.blog.hu

 

Elfogadhatónak tartja-e a Bizottság az iskolai szegregációt?

Közzétéve:

Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért Európa parlamenti képviselője tavaly december folyamán írásbeli kérdést intézett a Bizottsághoz. Ebben a Közoktatási törvény legutóbbi módosítása kapcsán arra volt kíváncsi, hogy elfogadhatónak tartja-e a Bizottság, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak magyar oktatási intézményekben?

A válasz – a Bizottság gyakorlatától kissé eltérően – szokatlanul pontosan és világosan fogalmaz: Věra Jourová a Bizottság Jogérvényesülésért, Fogyasztópolitikáért és a Nemek Közötti Esélyegyenlőségért Felelős Biztosa leszögezte, hogy egy ilyen jogszabály a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvvel ellentétes.

A PM képviselője ugyancsak decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a Bizottsághoz, a törvénymódosítás európai joggal való ellentmondásának vizsgálatát kérve. Jourová biztos mostani válaszából az is kiderül, hogy a Bizottság vizsgálja a törvénymódosítást, és az értékelést követően – adott esetben – felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Jávor Benedek elmondta, hogy Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás; és külön ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ezirányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta. A PM mindent megtesz annak érdekében, hogy semmissé tegye ezt a szabályozást, és a Kormány minden ezzel kapcsolatos lépését továbbra is figyelemmel kíséri.

Az írásbeli kérdés és a válasz szövegét változtatás nélkül mellékeljük:

  

Írásbeli választ igénylő kérdés: P-010072/2014

a Bizottság számára

az eljárási szabályzat 130. cikke

Benedek Jávor (Verts/ALE)

 

Tárgy:        Elfogadható-e, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak oktatási intézményeikben?

 

Magyarország az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel implementálta a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvet. A magyar kormány nemrégiben az oktatási törvény módosítására egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amelynek értelmében a kormány rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit”. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

1.    A faji egyenlőségről szóló irányelv teremt-e lehetőséget bármilyen kivétel nemzeti jogban történő szabályozására?

2.    Az ilyen kivétel eredményezhet-e bármilyen módon diszkriminációt?

3.    Az irányelv megfelelő alkalmazása során a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

HU

P-010072/2014

Věra Jourová biztos válasza

a Bizottság nevében

(29.1.2015)

 

A faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv számos területen, beleértve az oktatást is, tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé. Az irányelv az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

 

A Bizottság jelenleg elemzést végez, amely keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek. Amennyiben a Bizottság az értékelést követően a módosítást aggályosnak tartja, felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Brüsszel elől is eltitkolta a kormány a paksi szerződést

Közzétéve:

Úgy tűnik, a magyar kormány számára is kínos azoknak a megállapodásoknak a tartalma, amelyeket az oroszokkal kötöttek a paksi bővítésről. Orbánék nem csak a közvélemény, hanem az Európai Bizottság előtt is titkolják a szerződéseket – Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője végigjárja a jogi utat a dokumentumok kiszabadításáért.

A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megvalósítási megállapodások aláírás után Jávor Benedek levélben fordult Margarethe Vestagerhez, az Európai Bizottság versenyügyi biztosához, azt tudakolva, hogy hogy a beruházás ügyében tiltott állami támogatás miatt zajló uniós vizsgálat lezárulta előtt indokolt volt-e újabb szerződést kötni az oroszokkal. Mint emlékezetes, a magyar kormány az aláírás napján azt állította: előzetesen minden szükséges egyeztetést lefolytatott az EU-val. Ehhez képest Margarethe Vestager válaszleveléből az derül ki, hogy a Bizottság nem adott előzetes hozzájárulást a szerződések megkötéséhez, és tovább folytatja a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárást.

Természetesen magukat a megvalósítási megállapodásokat is próbáltuk megismerni, mivel úgy véljük, hogy 4000 milliárd forintnyi közpénzt nem lehet titokban elkölteni, még az Orbán-kormánynak sem. A Paksi Atomerőmű részvényeit birtokló MVM kérdésünkre azt közölte, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter titkos adattá minősítette a megállapodásokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a Paks II projektcég tulajdonosától) megtudtuk, hogy ők nem adatkezelők, ezért nem adhatnak ki semmit. Ugyanezt állítja a miniszterelnökség is, amely a megállapodások titkosítását végezte. A Paks II. projektcég pedig azt írta, hogy a kért adatok nem közérdekűek, ezért nincs módjuk azokat átadni.

Összefoglalva: az egyik titkosítja, bár nem az övé, a másik nem adhatja oda, mert titkos, a harmadik nem adatkezelő, ezért nem tud segíteni – így rejtik el az adófizetők elől az adóbefizetéseik elköltését.

Jávor Benedek az adatvédelmi hatóságvezetőjéhez fordult a szerinte jogsértő titkosítás felülvizsgálatáért, és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény adta felhatalmazást érve betekintést kér a ma még titkos papírokba, és az Európai Parlamentben is további erőfeszítéseket tesz a tervezett bővítés hátterének tisztázásáért: az évszázad legnagyobb magyar beruházása nem maradhat Orbán Viktos és Vlagyimir Putyin magánügye.

PM: nem titkosítható 4000 milliárd forint elköltése

Közzétéve:

Jávor Benedek, az Együtt-PM listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő betekintést kér a titokká nyilvánított paksi megvalósítási megállapodásokba, és eljárást kezdeményez a vélhetően szabálytalan titkosítás miatt az adatvédelmi hatóságnál. A politikus szerint az adófizetőknek az évszázad legnagyobb állami beruházásánál jogukban áll tudni, hogy mire költik az adóforintjaikat, és mit kapnak majd a pénzükért.

A tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban eddig nyilvánosságra hozott megállapodások (az orosz-magyar egyezmény és a hitelszerződés) nem tartalmazzák a válaszokat a beruházás legfontosabb kérdéseire. Így ma sem tudható, hogy mennyibe kerül majd pontosan a létesítmény, mit épít fel (és mennyiért) a Roszatom, illetve mit kell a magyar államnak magára vállalnia a kiegészítő beruházások közül. A részletek az év vége előtt sebtében megkötött három megvalósítási megállapodásban lapulnak, ezeket azonban az Orbán-kormány 15 évre titkosította.

Jávor Benedek az aláírás óta kéri a dokumentumokat az MVM-től illetve a Paks II projektcégtől, ám az érintettek a papírok kiadását megtagadták, ara hivatkozva, hogy azokat az illetékesek titkosították. Ez azonban a politikus álláspontja szerint nem történhetett meg szabályosan, hiszen az atomerőmű ügyeiben született bírósági ítéletek sokasága tartalmazza, hogy az állami vállalat közfeladatot ellátó cég, amely közpénzekkel és közjavakkal gazdálkodik, így a szerződései – a személyes adatok kivételével – közérdekű adatnak tekintendőek.

Jávor ezért képviselői jogosítványaival élve betekintést kér a titkosított szerződésekbe, egyúttal pedig Péterfalvi Attilához fordul azt kérve, hogy az adatvédelmi hatóság kezdjen titokfelügyeleti eljárást, tisztázva, indokolt és törvényes volt-e a titkosítás. A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy 4000 milliárd forintot egy jogállamban nem lehet titokban elkölteni – a közpénzek felhasználóinak vállalniuk kell az átláthatóságot.

 

Iskolai szegregáció

Közzétéve:

Jávor Benedek a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, kérdezve: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan jogszabály, melynek eredményeként lehetőség nyílik, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból”  a diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni. A képviselő arra is választ vár, hogy elfogadható-e, hogy a magyar kormány mindezt törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban tehesse meg.

 

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben  Balog Zoltán  a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen –  az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint a törvény megteremti a lehetőségét a szegregált oktatásnak, így ellentétes nemcsak az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, de az Alaptörvénnyel is.

Levél Lázárnak: megint rossz lóra tettünk?

Közzétéve:

 

Levélben fordult Lázár Jánoshoz, a miniszterelnökséget vezető miniszterhez a Párbeszéd Magyarországért azt tudakolva, mikor veszi észre a kormány, hogy a rubelválság és az Oroszország egyre komolyabb elszigetelődését hozó krízis miatt kénytelen lesz átértékelni energetikai terveit. A PM szerint kétségessé vált, hogy az orosz fél megbízható partner lehet-e a paksi beruházásban, ugyanakkor semmi jele, hogy az Orbán-kormány felkészült-e a projekt újratervezésére.

A napokban elmélyült rubelválság rávilágított az orosz gazdaság gyengeségére, kiszolgáltatottságára és nyilvánvaló versenyképtelenségére. Bizonyságot nyert, hogy alacsony hozzáadott értékű termékekkel nem lehet tartósan versenyképes gazdaságot működtetni. Az események igazolják Orbán Viktor helyzetértékelésének téves voltát: amit a kormányfő az orosz gazdaság erejében látott, az legfeljebb délibáb – írja levelében a PM.

A párt szerint aggasztó, hogy az Orbán-kabinet a paksi hitelszerződés sajnálatos ratifikációja a befejeződéshez közelít, és a szerződés szerint Magyarországnak hamarosan meg kell határoznia a következő költségvetési időszakban lehívandó első kölcsönrészlet összegét.

Mielőtt erre sor kerülne, a magyar közvélemény számára is megnyugtatóan tisztázni kellene, hogy jelenleg az orosz állam képes-e eleget tenni a szerződéses kötelezettségének, azaz képes –e hitelnyújtásra – áll a levélben. A PM arra is kíváncsi, hogy a kormány meghatározta-e, mennyi kölcsönt kívánnak felvenni 2015-ben, és mikor lenne esedékes az első hitelrészlet lehívása.

Az aggodalmakat indokolttá teszi, hogy a rubelválság során a rubel súlyosan gyengült a dollárral és az euróval szemben is. Míg tavaly ilyenkor 1 euró 45 rubel volt, addig most már megjárta a 85-ös csúcsot is, beállva egyelőre a 67-es árfolyamra, ami még így is 48 százalékos gyengülést jelent.

A jelenlegi pillanat a lehető legkevésbé alkalmas Oroszország számára egy euróban jegyzett óriáskölcsön nyújtására. Mindezekre tekintettel a magyar kormánynak kötelessége, hogy nyilatkozatot kérjen orosz partnerétől, képes-e Oroszország a hitel folyósítására, vagy a megváltozott körülmények ismeretében a hitelszerződés felbontásáról kell-e inkább tárgyalnunk. A helyzet kétoldalú áttekintése és az orosz partner egyértelmű jognyilatkozata nélkül a magyar kormány részéről indokolatlan a beruházási előkészületek folytatása, amelyért minden politikai és jogi felelősség az Orbán-kormányt terheli – fogalmaz a Párbeszéd Magyarországért.

Orbán fejezze be a hazudozást az M0-ás ügyében!

Közzétéve:

Figyelemre méltó teljesítmény, ha valaki olyan nyilatkozatot tud tenni, aminek egyetlen állítása, még csak véletlenül sem igaz. Orbán Viktor reggeli rádiószereplése az M0-ás fizetőssé tételéről teljesítette a már-már lehetetlent.

A budapesti körgyűrű bevonása a fizetős rendszerbe, a miniszterelnök állításával szemben, rossz a magyaroknak, ez az agglomeráció megadóztatása, súlyos károkat okoz a budapestieknek és a környékbeli településeken élőknek. A miniszterelnök mondataival ellentétben nem hogy nem uniós kötelezettségekből fakad, de éppen hogy ellentétes az európai elvárásokkal. Egyetlen célja a pénzszerzés.
Európában a településeket elkerülő útszakaszok  ingyenesek,  hogy a városok helyett azokra terhelődjön az átmenő forgalom, ennek eredményeként pedig javuljon a levegő minősége.
Magyarországgal szemben az EU jelenleg is kötelezettségszegési eljárást folytat,  mert,  a főváros levegőminősége évek óta rosszabb az uniós elvárásoknál –  évente több ezren halnak meg idő előtt. A helyzet javítását célozná a már megígért belvárosi behajtási díj,  amit a városvezetés évek óta szabotál. Ehelyett vezetik be a káros, értelmetlen, a budapestieket és az agglomerációt sarcoló útdíjat.
Az emberek egészségét veszélyeztető,  felesleges,  pusztán a rémült pénzszerzést célzó vergődés helyett átgondolt, felelős kormányzásra lenne szükség.
Ez Orbán Viktornak szemmel láthatólag  nem megy,  ideje abbahagyni az egészet. (Kép forrása: life.hu)

Miért ez a sietség?

Közzétéve:

A paksi bővítéssel kapcsolatban – ismereteink szerint – legalább két eljárást is kezdeményeztek az Európai Bizottságban: egy tiltott állami támogatás miatt, egy másik, melyet én indítottam a tender elmaradása miatt. Ezek az eljárások akár úgy is végződhetnek, hogy az Európai Bizottság a bővítési megállapodás módosítására szólítja fel Magyarországot. Addig, amíg az eljárások le nem zárulnak, felelőtlenség aláírni a három megvalósítási megállapodást . A sietős aláírás csak azt sugallja, hogy a kormánynak nem az ország energiabiztonsága, hanem a négyezer milliárd forint közpénz „baráti” elköltése fontos. Nem látjuk a garanciákat arra, hogy a megvalósítási megállapodások egy esetleges elmarasztaló Bizottsági döntés esetén hogyan mondhatóak fel.

Ugyanakkor most, az aláírás után sincs válasz a bővítéssel kapcsolatos alapvető kérdésekre. Nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a teljes projekt a kapcsolódó beruházásokkal együtt, nem ismerjük, hogy milyen áramár mellett térülhet meg a befektetés, nem világos, hogy a tőkeköltség beépül-e az áramárba, nem tudjuk, hogy  mi lesz az új blokkokban keletkező hulladék sorsa és nem tudjuk, hogy mekkora anyagi kockázatot vállalt a Magyar kormány a megállapodások idő előtti aláírásával.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Oroszországnak a saját szempontjából fontos projektek (pl. a Déli Áramlat) finanszírozására sincs pénze, hogy Putyin megbízhatatlan üzleti partner, és hogy a nyugati világ egyértelmű biztonsági kockázatként tekint minden orosz részvételű energetikai projektre.
Ezen információk mindegyike azt támasztja alá, hogy súlyos hiba volt erőltetett tempóban elhamarkodott megállapodásokat kötni, miközben a paksi törvény benyújtásával a bővítéssel kapcsolatos információk nyilvánosságát az eddigi korlátozott lehetőségekhez képest is tovább kívánják szűkíteni – az viselkedik így, akinek titkolnivalója van.
Annak érdekében, hogy fellebbentsük a fátylat a titokról a mai napon kikértem az aláírt megállapodásokat, mielőtt a kormány jogi eszközökkel ellehetetlenítené, hogy megtudjuk, pontosan mire kötelezte el magát a paksi beruházással kapcsolatban.
Budapest, 2014. december 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Elfogadható-e Európában a szegregált oktatás?

Közzétéve:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az, hogy a kormány rendeletben kívánja szabályozni az oktatás feltételeit, megteremti a szegregáció lehetőségét. Ez szembemegy az az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, valamint a magyar elnökség alatt elfogadott Európai Roma Keretstratégiával. A képviselő az ügyben sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai bizottsághoz.

Source: thelandscapeoflearning.com
Source: thelandscapeoflearning.com

 Balogh Zoltán miniszter a kormány nevében november 18-án egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amely értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatná a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól. Ezzel a kormány a szegregációt erősítő választ adott a bíróság szegregációt tiltó legutóbbi ítéletére.

Az EP zöld  képviselője ezért sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy lehetőleg még a szabályozás elfogadása előtt megtudjuk: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

 Az európai parlamenti képviselő, ha a törvény elfogadásra kerül, mindent meg fog tenni, hogy a Bizottság minél előbb vizsgálja az ügyet, és amennyiben szükségét látja, indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen.

Déli Áramlat: eddig tartott a keleti nyitás

Közzétéve:

A Párbeszéd Magyarországért  szerint végleg megbukott az egyoldalú orosz energiafüggés politikája – ideje végre az energiafüggetlenségre, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére koncentrálnunk. Magyarországnak saját érdekéből is az európai utat kell követnie: nem az egyébként is vállalhatatlan Putyin-rendszerhez kell dörgölőznünk, hanem diverzifikálnunk kell a beszerzési forrásainkat, és a saját lábunkra kell állnunk. 

Orbán Viktor mindent egy lapra tett fel, és veszített: nem fogunk olcsó gázt kapni a Déli Áramlaton keresztül Putyintól drága atomerőmű-beruházásért cserébe. Az üzletből a drága atomerőmű maradt.

Hogy a különutas magyar energiastratégia mennyire gyenge lábakon áll, azt az elmúlt napok fejleményei látványosan megmutatták: az orosz forrásból orosz tulajdonú csővezetéken orosz gázt szállító, vagyis az Oroszországtól való függőségünket bebetonozó Déli Áramlat koncepciója az első európai szankciók és az alacsony olajár miatt összeomlott, Putyin pedig cserbenhagyta utolsó európai csatlósát, Orbán Viktort. Az eset nem csak a végzetesen utat tévesztett magyar kül- és gazdaságpolitikai tévelygéseire mutat rá, hanem arra is, hogy Magyarországnak saját jól felfogott érdekéből is az európai utat kell követnie: nem az egyébként is vállalhatatlan Putyin-rendszerhez kell dörgölőznünk, hanem diverzifikálnunk kell a beszerzési forrásainkat, és a saját lábunkra kell állnunk.

A PM szerint a magyar érdek nem a Moszkvában diktált energiapaktumok szolgai törvénybe iktatása – mint amit legutóbb a gáztörvény minapi módosításánál láttunk -, hanem az energiahatékonyság növelése, a családok energiatakarékossági beruházásainak támogatása és a megújulókban rejlő lehetőségek kiaknázása. Ehhez Magyarországnak nem orosz gázra, hanem önálló, az európai energiabiztonsági stratégiához is illeszkedő energiapolitikára van szüksége.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője