JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Szerző: pmadmin

Az új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról

Közzétéve:

Az Európai Parlamentben lezajlott új erdőstratégiára vonatkozó szavazás önmagában is fontos, de rendkívüli jelentőségű a közeljövőben esedékes további szakpolitikai viták kimenetele szempontjából is (ideértve a biomassza, illetve az élőhelyvédelmi irányelv ügyét).

Az erdők az Európai Unió (szárazföldi) területének több, mint 40%-át teszik ki. Ezek többféle funkcióval bírnak, számtalan ökoszisztéma szolgáltatást és társadalmi hasznot nyújtanak.

Az Európai Parlament AGRI Bizottságának álláspontja a gazdasági funkcióra helyezi a hangsúlyt, és aggasztó módon az EU jövőbeli energiaellátási mixben is fontos szerepet tulajdonít az erdészeti biomasszának – ennél még az Európai Bizottság bioenergiára vonatkozó álláspontja is óvatosabb.

Az erdőknek kulcsszerepük van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a biodiverzitás megőrzésében, de ehhez az erdőket érintő negatív hatások megfékezésére, valóban kiegyensúlyozott, fenntartható erdő- és erdészeti erőforrás-gazdálkodásra, az erdőgazdálkodási módok erdőtípushoz igazítására, a tagállamok és az erdőtulajdonosok részéről is felelős magatartásra, hosszú távú gondolkodásra van szükség, tiszteletben tartva az erdők kapacitását, sokféle funkcióját.

A fentiekre tekintettel az EP-nek kötelessége, hogy egyértelmű üzenetet küldjön, és elvárja többek között a madár- és élőhelyvédelmi irányelvek, az illegális fakitermelés elleni akcióterv (FLEGT) előírásainak, az EU 2020-ig szóló Biodiverzitás Stratégiájának és a 7. Környezetvédelmi Akcióprogram célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását, illetve az erdőirtás és az erdők pusztulása (degradációja) elleni akcióterv mihamarabb kidolgozását.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 28.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Palagáztörvény: csak a kár a miénk

Közzétéve:

Egy parlamenti törvénymódosítással a töredékére csökkentette a kormány a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. Hogy kinek kíván kedvezni az Orbán-kabinet, arról lehet vitatkozni, az viszont egyértelmű, hogy ki fog ráfizetni – a PM szerint a lépéssel csak azt értük el, hogy a kitermelés esetleges megindulása után Magyarországra a haszon helyett csupán a környezeti károk eltakarítása marad.

A talaj és a talajvíz elszennyeződése, mérgező vegyszerekkel teli hatalmas meddőhányók, a földrengésveszély megnövekedése – ezek a legismertebb hatásai a palagázbányászatnak. Magyarország hatalmas, de nehezen hozzáférhető palagázkészletekkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nálunk a környezeti következmények az átlagosnál súlyosabbak lehetnek: mélyebbre kell fúrni, több vegyi anyagot kell felhasználni, és sokkal sűrűbben lakott vidéken zajlik majd a bányászat, mint az USA-ban vagy Kanadában.

Ezért is érthetetlen, hogy a kormánytöbbség 12-ről 2 százalékra csökkentette a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. A tőke- és technológiaigény miatt a kitermelésre eleve csak külföldi cégeknek van esélyük, a magyar állam pedig egyedül a bányajáradék-formájában profitálhatna a bányászatból –erről most az Orbán-kormány lemondott, a környezeti károk viszont mindenképpen Magyarországot terhelik majd. Az ügylet vesztese tehát már ismert, a nyertes pedig talán egy kanadai cégcsoport, vagy a legújabb hírek szerint az orosz Gazprom Nyefty lehet. A PM szerint az eset a nemzeti érdekek kiárusításának típuspéldájaként fog bekerülni a tankönyvekbe: a jelen és a jövő nemzedékek kisemmizésére nehéz lenne ennél emblematikusabb történetet találni.
 
Brüsszel-Budapest, 2015. április 27
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Veszélyek az új GMO-szabályozásban

Közzétéve:

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra javaslatát a GMO-összetevőket tartalmazó élelmiszerek és állati takarmányok szabályozásáról. A koncepció illúzióvá teszi a GMO-termékek távoltartását a magyar fogyasztóktól. A génmódosított növények termesztését tiltó tagállamok piacai épp olyan nyitottá válhatnak a GMO-tartalmú élelmiszerek előtt, mint a termelésüket széles körben engedélyező országoké. Ez pedig aláássa a korábban a magyar kormány által nagy sikerként beharangozott, a GMO-növények termesztésének tilalmát lehetővé tevő szabályozás értelmét és hatékonyságát is.

Hosszú tárgyalások után év elején fogadták el a GMO-k termesztésének új európai szabályozását. Ebben lehetővé tették ugyan a GMO-k termesztésére vonatkozó tagállami tilalmak bevezetését, ahogy azonban a PM már akkor felhívta a figyelmet, az új rendszer számos ponton nem nyújt kellő garanciákat a génmódosított termékeket elutasító fogyasztók számára. A most bejelentett új javaslat a termelés után a GMO-tartalmú termékek forgalmazását szabályozza – megkönnyítve elterjedésüket az Unió valamennyi piacán, beleértve a technológiát ellenző tagállamokat is. A koncepció szerint a tagállami kormányoknak lehetősége van ugyan bizonyos korlátozásokat bevezetni az ilyen termékek forgalmazása során, azonban a vonatkozó szabályok nem ütközhetnek a belső piac szabadságába, illetve a WTO-előírásokba. Nem nehéz belátni, hogy erre való hivatkozással szinte bármilyen korlátozó intézkedés megtámadható lesz a biotechnológiai cégek, illetve az élelmiszer és takarmánygyártók vagy forgalmazók által. A GMO-termékek tömeges megjelenése az áruházak polcain pedig kérdésessé teheti, hogy vajon mit ér a magyar termesztési tilalom, ha a hazai fogyasztók végül éppúgy GMO termékekkel fognak találkozni a tányérjukon, még ha azok más tagállamokból érkeznek is.

A bizottság javaslatát – a PM álláspontjával összhangban – egyértelműen elutasítják a nemzetközi zöld szervezetek, és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja is. Meggyőződésünk, hogy az európai GMO-szabályozásnak nem újabb kiskapukat, hanem egyértelmű, az európai fogyasztókat és a környezet biztonságát garantáló, szigorú előírásokat kell tartalmaznia.

A magyar kormány az elmúlt hónapokban elmulasztotta, hogy a termesztési szabályozás vitája során egyértelműen kiálljon számos, Magyarország szempontjából alapvető jelentőségű szigorítás mellett. Itt az idő, hogy a GMO-k forgalmazásának engedélyezéséről szóló döntéshozatalban végre következetesen kiálljon a magyar fogyasztók többségének elvárásai mellett. Mindent meg kell tenni, hogy a magyar GMO-tilalom ne csak szimbolikus rendelkezés legyen, hanem valóban távol tudjuk tartani a génmódosított termékeket a magyar piacoktól.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 24.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Jövő nemzedékek jogai: a hazai példa alapján európai intézmény?

Közzétéve:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és elnökletével a jövő nemzedékek jogainak európai uniós szintű képviseletének lehetséges módjairól tanácskoztak Brüsszelben.

Az egyeztetés EP-képviselők, a magyar Alapvető Jogok Hivatalának jövő nemzedékek ügyével foglalkozó képviselője, a téma neves szakértői, szakpolitikai és jogi elemzők részvételével zajlott, továbbá képviseltette magát Karmenu Vella környezetvédelmi, tengerügyi és halászati és Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosok kabinetje is.

A konstruktív szakmai egyeztetésen a csoport áttekintette az ügy történeti vonatkozásait és egyes országok, köztük Magyarország működő intézményeinek tapasztalatait, majd az uniós szintű képviselet megalapozásáról, lehetséges formáiról, a kapcsolódó kihívásokról és hasznáról cseréltek eszmét.

Jávor Benedek beszédében kiemelte, hogy a jövő nemzedékek jogainak és szükségleteinek megfelelő képviselete érinti, de túlmutat az ifjúságvédelem, a fenntartható fejlődés, az örökségvédelem témakörén, egyszerre demokratikus és emberi jogi kérdés. A többi résztvevő is az ügy témakörökön, szakpolitikákon átívelő jellegét hangsúlyozta, és rövid-, és középtávon is megoldást sürgetett.

A lehetséges előnyök között említették az uniós értékek megerősödését, a tagállami, uniós és nemzetközi célkitűzések hatékonyabb, eredményesebb megvalósítását, az EU intézményrendszerének modernebbé válását és a civil társadalomban felhalmozódott tudás jobb érvényesülését.

A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi képviselet nélküli jövő nemzedékek érdekeinek uniós megjelenítésének igényével a többség egyetért, ugyanakkor annak formája nem eldöntött. Az azonban bizonyos, hogy a jelenlegi szakpolitikai eszközök és a kormányzási struktúrák jobb összehangolására, átláthatóságra és a hatékonyság javítására van szükség.

Jávor Benedek a továbbiakban is határozott lépéseket tesz azért, hogy az uniós szintű döntéshozásban a hosszú távú hatásokat – beleértve a még meg született generációkra vonatkozóakat is – jobban mérlegeljék, és a jövő nemzedékek tisztességes élethez való joga biztosított legyen.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 23.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Paksi fűtőanyag: Lázár János elintézte

Közzétéve:

2014. januárjában Lázár János azt mondta: az orosz-magyar nukleáris egyezmény és az orosz részvételű atomerőmű-bővítés ügyében Brüsszel mindenről tudott, mindent jóváhagyott. Azóta három eljárást indított Magyarország ellen az EU, mivel a minimális tájékoztatáson kívül magyar részről semmilyen együttműködést nem tapasztaltak.

2014 nyarán Lázár János bejelentette, hogy Brüsszel mindennel egyetértett a sérült paksi fűtőelemek oroszországi kiszállításával kapcsolatban. Azóta kiderült, hogy az illetékes uniós szervek nem értesültek a kiszállítás részleteiről, az ügyletre vonatkozó szerződést nem ellenjegyezték.

2015 márciusában – napokkal azután, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség elkaszálta a paksi fűtőelembeszerzést – Lázár János hírül adta: sikerült minden kérdést tisztázni, tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást.

Most, 2015. áprilisában azt állítja, az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleáris fűtőanyag-szállítási megállapodást (amit szerinte már egy hónappal ezelőtt parafáltak, vagyis jóváhagytak).

Most már csak az a kérdés, hogy mikor mondott igazat Lázár János – vagy igazat mondott-e bármikor.

Jogsértő volt a sérült paksi fűtőelemek elszállítása és tárolása

Közzétéve:

A Párbeszéd Magyarországért szerint a 2003-as paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemek szállítása és végleges elhelyezése sérti a 2011-es nukleáris hulladékokról szóló irányelvet – erről Jávor Benedek, a párt EP-képviselője beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az EP-képviselő azt mondta, a fűtőelemeket 2014-ben egy olyan szerződés alapján szállították Oroszországba, amelynek a hatályossága kérdéses.

Jávor Benedek elmondta: a sérült fűtőelemeket a háborús Ukrajnán keresztül szállították el, ami súlyos biztonsági kockázatokat vetett fel, és kiderült, hogy az elszállításról szóló szerződés a végső elhelyezésre is vonatkozott; a fűtőelemeket Oroszországban a majaki feldolgozóüzemben helyezik el, ami a Föld egyik nukleárisan legszennyezettebb helye.

Arra is kitért, hogy az eredeti szerződést, amelyet 2010-ben ellenjegyzett az Euratom Ellátási Ügynökség, 2013-ban módosították, de a magyar kormány erről nem adott tájékoztatást az ügynökségnek, mondván, a változtatás pusztán technikai jellegű volt. Az ügynökség viszont azt közölte Jávor Benedekkel, hogy az ő jóváhagyásuk a feltétele a szerződés érvényességének. Az EP-képviselő szerint így a sérült fűtőelemeket egy kérdéses hatályosságú szerződés alapján szállították el.

Jávor Benedek jelezte, az ügyben panasszal él az Európai Bizottságnál.

Az ügynökség levelének magyar fordítása itt olvasható.

Az eredeti angol levél pedig itt érhető el.

Budapest, 2015. április 20.

 

 

José Bové: Rablás Brüsszelben – lobbisták az Európai Unióban könyvbemutató

Közzétéve:

2015. április 21-én 18.00 órakor a Kossuth Klubban (Budapest, VIII. Múzeum u. 7.) José Bové, európai parlamenti képviselő: Rablás Brüsszelben – lobbisták az Európai Unióban című könyvének bemutatójára kerül sor. Az eseményen Hevesi Flóra beszélget a szerzővel és Jávor Benedek EP képviselővel. A könyv a  L’Harmattan Kiadó gondozásában, Jávor Benedek előszavával magyarul is megjelenik.

  • Milyen harcok folynak a brüsszeli folyosókon a multinacionális cégek beszivárgott lobbistáival?
  • Hogyan próbálta aláaknázni az EU egészségügyi irányelvét a dohánycégek konspirációja?
  • A mezőgazdaság kemizálásában és a természet végsőkig való kizsarolásában érdekelt agrokémiai vállalatok hogyan férkőznek a legfelsőbb döntéshozatali szintek közelébe?

Ilyen és hasonló kérdéseket boncolgat az 1999-es McDonald’s-rombolás főszereplőjeként ismertté vált szerző, aki 2009 óta az Európai Parlament Zöld frakciójának tagjaként máig fellép a természeti erőforrásokat kizsákmányoló érdekcsoportok ellen.

Az esemény facebook oldala itt érhető el.

 

 

Európai Parlamenti képviselők mondanak nemet a TTIP-re

Közzétéve:

A 2015 április 18-ai TTIP, CETA és TiSA (szabadkereskedelmi megállapodások) elleni globális akciónapra készített videó, melyben 14 Európai Parlamenti képviselő indokolja egy-egy mondatban, hogy miért mond nemet a TTIP-re.

Jávor Benedek: „Mert a környezet közös megvédendő értékünk, nem pedig elfogyasztandó kereskedelmi termék.”

A videó többnyelvű, és elérhető angol valamint spanyol felirattal is. A képre kattintva pedig megtekinthető.

 

Meglepte a kormányt az Uniós kifizetések felfüggesztése

Közzétéve:

A kormány úgy tesz, mintha meglepetésként érné az Európai Bizottság döntése az uniós források letiltásáról. Pedig meglepetésre semmi ok: hosszú ideje rendelkezésre álltak azok az adatok, amelyek már megelőlegezték ezt a fejleményt. Ez idő alatt akár tenni is lehetett volna a döntés elkerülése érdekében, ám a kormánynak fontosabb volt a velejéig korrupt közbeszerzési rendszer fenntartása, mint az uniós források megmentése. A mostani döntést ráadásul továbbiak követhetik: a most érintett operatív programok mellet további fél tucat program hasonló értékelést kapott a Bizottságtól. A rendszer radikális átalakítása híján pedig a jövőbeni programok is veszélybe kerülhetnek. El kéne végre döntenie Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak, hogy az oligarchák kistafírozása, vagy az ország sorsa fontosabb-e nekik.

Tavaly decemberben a blogomban hívtam fel a figyelmet azokra az adatokra, amelyeket az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága az uniós fejlesztési forrásokat használó operatív programok ellenőrzéséről küldött az az Európai Parlamentnek. Ezek az adatok az összes tagország összes operatív programjának menedzsmentjét minősítették. Ahogy a blogban jeleztem, Magyarország gyakorlatilag az összes vizsgált szempont szerint a legrosszabbak között szerepelt. Az adatokból ráadásul az is látszott, hogy a Bizottság nem csak a programokat kritizálta, de nem találta megbízhatónak a magyar hatóságok információszolgáltatását sem.

Ezekből az adatokból látható volt, hogy küszöbön áll a források kifizetésének felfüggesztése. Ami várható volt, most bekövetkezett. Az Orbán-rezsim ötödik évének végén teljesen hiteltelen az a kormányzati kommunikáció, ami korábbi kormányoktól örökölt pályázat-elbírálási rendszerre próbál mutogatni. Már csak azért is, mert az uniós fejlesztési rendszer magyarországi menedzsmentjét 2014 január elsejei hatállyal gyökeresen átszervezték, beolvasztották részint a szaktárcákba, részint a miniszterelnökségbe. Az általam már decemberben bemutatott adatok alapján pedig az is látszik, hogy a Bizottság éves szintű auditálási eredmények és a néhány hetente frissülő folyamatos monitoring adatai alapján hozhat meg egy ilyen döntést. Ebben az esetben a döntést valószínűleg a 2013-as és 2014-es auditálási eredmények alapján hozták. Nincs kétség afelől, hogy hol a felelősség. A mostani döntést ráadásul továbbiak követhetik: a most érintett operatív programok mellet további fél tucat program hasonló értékelést kapott a Bizottságtól – ezek felfüggesztése szintén bekövetkezhet, tovább növelve az elvesző pénz összegét. A rendszer radikális átalakítása híján pedig a jövőbeni programok is veszélybe kerülhetnek.

Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy megengedhetné magának, hogy ilyen nagyságrendű forrást veszni hagyjon a nyertes pályázók szabálytalan kiválasztása miatt. A letiltás 700 milliárd forintnyi kifizetést érint, becslések szerint egy ennek körülbelül tíz százalékára rúgó büntetés megfizetése után válnak majd ezek a források újra hozzáférhetővé. Ha ehhez hozzáadjuk azt a fejlesztési forrást, amit a civil társadalom ellen indított kormányzati háború miatt buktunk el a Norvég Alap felfüggesztése miatt, bőven százmilliárd felett jár a veszteség. El kéne végre döntenie Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak, hogy az oligarchák kistafírozása, vagy az ország sorsa fontosabb-e nekik.

Brüsszel- Budapest, 2015. április 16.
Jávor Benedek EP képviselő