JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Paks 2 mostantól hazárdjáték – állítsák le a pénzköltést!

Az új osztrák kormány megerősítette elődje bejelentését, Ausztria az Európai Bírósághoz fordul Paks 2 állami támogatása miatt. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a bírósági döntésig haladéktalanul fel kell függeszteni a bizonytalan kimenetelűvé vált beruházás összes kifizetését.

Kulcsfontosságú lépés az értelmetlen paksi bővítés megállítása irányába, hogy ma reggel az osztrák kormány bejelentette: kitart elődje álláspontja mellett, és az Orbán-kormány minden igyekezete dacára az Európai Bíróságnál támadja meg a tervezett paksi bővítés állami támogatását. Jávor Benedek a döntésre reagáló bécsi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem az atomenergia jelenti a megoldást az európai klímaproblémára, nincs rá ok, hogy az atomerőművek mentesüljenek a közös energiapiac szabályai alól.

Jávor szerint az Európai Bizottság korábban már elismerte, hogy egy olyan veszteséges nukleáris projektre adja az áldását, amely sosem épülne meg piaci alapon, a magyar adófizetők pénze nélkül. Az állami támogatás engedélyezése az uniós jog helytelen értelmezésén alapul, és arra a blöffre épül, hogy Paks 2 nem fogja befolyásolni az európai energiapiacot – azt a piacot, ahonnan az egyre olcsóbb nap- és szélenergia rohamtempóban szorítja ki a támogatások nélkül életképtelen atomenergiát.

Mivel az Európai Bíróság akár meg is tilthatja Paks 2 állami támogatását – ami egyet jelentene a bővítés azonnali csődjével –, Jávor Benedek szerint a magyar kormánynak nincs más választása: ha felelősen bánik a közvagyonnal, azonnal le kell állítania a bizonytalanná vált beruházás pénzelését a végső bírósági döntésig. Ellenkező esetben a miniszterelnöknek kell felelősséget vállalnia minden forintnyi veszteségért, amelyet az esetleg meghiúsuló bővítés a magyar államnak okoz.

Brüsszel, 2018. január 22.

(Kép forrása: 24.hu)

Paks II.: Ezért hibás az Unió jóváhagyása

Különös körülmények között hagyta jóvá a paksi bővítést az Európai Bizottság. A veszteséges beruházáshoz szükséges állami támogatás erősen vitatható jóváhagyásáról szóló döntést tavaly december elején publikálták az Unió hivatalos lapjában. Alaposan körüljártuk a döntést, hogy megvizsgáljuk, pontosan mit is tartalmaz, mit állít róla – megalapozottan vagy megalapozatlanul – a magyar kormány, és mely pontjai, előfeltevései vagy következtetései kérdőjelezhetők meg. Az eredmény, amit az itt olvasható kiadványban foglaltunk össze, elég kemény: valótlan, egymásnak ellentmondó állítások, meg nem vizsgált körülmények, vitatható jogértelmezések és alá  nem támasztott feltételezések sokasága teszi támadhatóvá az anyagot.

(Kép: Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa – Forrás: Európai Bizottság)

Párbeszéd – Jávor Benedek átfogó vizsgálatot kezdeményez az azeri pénzmosoda ügyében az Európai Unióban – az Átlátszó pedig Magyarországon

Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel  az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy  ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.  Az Átlátszó az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, most pedig feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait, mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”. Ezért feljelentést teszünk a legfőbb ügyészségnél, hogy erre ne hivatkozhassanak.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő– négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve. A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra. Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Bodoky Tamás feljelentése ide kattintva olvasható.

Jávor Bendek az Európai Bankhatóságnak írt angol nyelvű levele pedig itt olvasható: EBA_letter_final

További információ az azeri tranzakciókról:

 Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra

Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején

Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim

Írásbeli hozzászólás az Európai Parlament az újságírás védelmével kapcsolatos vitájához

Daphne Caruana Galizia meggyilkolása egyszerre szomorú és elrettentő kifejeződése annak, hogy a hatalom mi mindenre képes az igazság elhallgatattása érdekében. A független újságírás legkisebb korlátozása is súlyos vétség az állampolgárok szabad információhoz való jogával szemben.  Ahol pedig előfordulhat, hogy egy újságíró az életével fizet a korrupció és a hatalom visszaéléseinek leleplezéséért, ott a demokrácia alapjai rendülnek meg.

A hatalom agressziója a szabad és független hírközléssel szemben sosem maradhat megválaszolatlanul! A máltai kormánynak le kell mondania, miután képtelen volt a korrupciós vádakat tisztázni. Az Európai Bizottságnak pedig azonnali és átfogó vizsgálatot kell kezdeményeznie az elkövetők felelősségre vonásának érdekében!

Néhány uniós tagállamban már megkezdődött, sőt évek óta zajlik a sajtó szabadságának szisztematikus ledarálása. Ezekben az országokban média függetlenségének és sokszínűségének kiirtása a hatalom érdeke. Ez nem fajulhat odáig, hogy ne érezhessék magukat biztonságban azok, akik az igazságot próbálják a nyilvánosság elé tárni!  Sürgős és hatékony fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az újságírók megfélemlítése sehol se válhasson eszközzé a hatalom kezében az igazság elrejtésére.

Mivel az átláthatóság és a független, szabad média alapvető értékek, melyek megőrzése immáron sajnálatos módon folyamatos megerősítésre szorul, a zöld frakció Daphnne Caruana Galizia nevével fémjelzett díjat javasol a tényfeltáró újságírók munkájának elismeréséért és védelméért.

A Monsanto-ügy: rákkeltő szerért lobbiztak az Európai Unióban

Napvilágra kerültek a Monsanto-akták, hála annak a 10 ezer gazdának, akik beperelték a céget, azt követően, hogy a non-Hodkin limfóma nevű rákos daganatot diagnosztizáltak náluk a cég által forgalmazott, glifozátot tartalmazó növényvédő szer miatt.

A most napvilágra került dokumentumokból kiderül, milyen stratégához és taktikákhoz folyamodott a cég annak érdekében, hogy  ismert környezet- és egészségkárosító hatása ellenére forgalomban tartsa legjobb termékét, a RoundUP-ot.

Alább megtekinthető az Európai Parlament zöld frakciójának tájékoztató videója az ügyben, melyhez magyar felirat is bekapcsolható:

 

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament Európai Ügyészségről szóló vitájához

Alább olvasható Jávor Benedek európai parlamenti képviselő írásbeli hozzászólása az Európai Parlamenti tegnap esti – az Európai Ügyészségről szóló – vitájához:

Az Európai Ügyészség az első olyan uniós szervezet, amelyik képes lesz az unió pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel megvédeni. Ez nagy áttörés, még ha egyelőre nem minden tagország csatlakozik az uniós szintű bűnüldöző szervezethez. A kimaradó országok azzal érvelnek, hogy az EPPO elfogadhatatlan mértékben érinti a nemzeti szuverenitást. Ez azonban nem igaz.

 Az EPPO létezése valóban érinti a tagországok szuverenitását, de olyan bűncselekményi körben, amelyeket a tagállami hatóságok jelenleg egyáltalán nem üldöznek, vagy nem üldöznek hatékonyan, mint a határokon átnyúló áfacsalások ügye. A kívül maradók attól tartanak, hogy az uniós pénzek ellenőrzése felett a hazai ügyészség mellett az uniós vádhatóság is jogköröket kap, és ez náluk gazdasági érdekeket érinthet.

Mégsem engedhetjük a következetlenséget. Felkérem ezért a Bizottságot és a Tanácsot, valamint képviselőtársaimat, hogy a következő hosszú távú pénzügyi keret elfogadásakor, az uniós pénzosztó rendszerből való haszonélvezetet csak az EPPO hatáskörének elfogadása mellett engedjék meg. Ennek hiányában ugyanis a büntetőjogi eszközrendszer kijátszhatóvá válik: a pénzügyi bűncselekményeket, többek között az áfacsalásokat ezek után, majd nem Németországban, vagy Franciaországban követik el, hanem Magyarországon vagy Lengyelországban.

Ha pedig az uniós pénzek elköltésének előfeltételeként az EPPO-béli tagságot írjuk elő, bízhatunk benne, hogy még a legkonokabb kormányzatok is inkább alá fogják vetni magukat, hiszen a forrásoktól való elesést nem engedhetik meg maguknak.

Párbeszéd – A kormány a következő iszapkatasztrófára vár

Nem tudjuk mire vélni a kormányzati tétlenséget a környezeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatban: a hét éve történt vörösiszap-baleset óta  keveset tettek, ami a hasonló krízisek kockázatát csökkentené. A Párbeszéd szerint a vétkes tétlenség miatt a kormányra hárul a felelősség a jövőben esetlegesen bekövetkező környezeti haváriákért.

2010 október negyedikén szakadt át az ajkai vörösiszap-tároló gátja. A tíz emberéletet követelő, példátlan szennyezéssel járó baleset óta nem csak azt tudjuk, hogy a hazai hatósági és szabályozási rendszer most se nagyon lenne képes megvédeni az embereket a hasonló katasztrófáktól, amelyek költségei ismét az adófizetőket terhelnék, hanem azt is, hogy az Orbán-kormány-szerint ez így van rendjén. Annak idején a kabinet alighanem maga is hozzájárult a balesethez, hiszen nem sokkal előtte szervezték át az ellenőrző hatóságokat, pártkatonákat ültetve a szakértők helyére – azóta pedig gyakorlatilag fel is számolták a környezetvédelmi hatóságokat.

Ennél is súlyosabb vétek azonban, hogy semmilyen következtetést nem vontak le az esetből. Az eltelt hét év során többször is leszavazták a Párbeszédnek a nemzetközi jó gyakorlatok alapján összeállított, a kötelező környezeti felelősségbiztosítás és biztosítékadás bevezetését célzó törvényjavaslatát (amely a nagy környezeti kockázatú cégek tulajdonosait érdekeltté tenné a megelőzésben, baj esetén pedig levenné a pénzügyi terheket az adófizetők válláról), mindenfajta érdemi magyarázat nélkül. Még a folyosói beszélgetésekben is csak annyi hangzott el, hogy Orbán Viktor a gazdasági fejlődést félti a környezetvédelmi szabályoktól – mintha létezne fenntartható gazdaság a környezeti értékek megóvása nélkül.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy a magyar környezeti szabályozás is elérkezzen a XXI. századba: a törvényeknek és a hatóságoknak nem az egyre inkább Fidesz-közelbe sodródó nagy környezetszennyezők anyagi érdekeit, hanem a társadalom és az egészséges környezet szempontjait kell szolgálniuk. Hiba az is, hogy a vörösiszap-baleset valódi felelőseit futni hagyták – az viszont megengedhetetlen, hogy semmit sem hajlandók tenni az Illatos úttól a Hortobágyig sokfelé megtapasztalt katasztrófaveszély mérsékléséért. A magyar kormány tétlensége miatt az európai szabályozás szigorítása az egyetlen esély a kockázatok mérséklésére, ezért minden eszközzel folytatom az erőfeszítéseket, amelyeket a vonatkozó uniós környezeti felelősség irányelv megújításáért eddig is kifejtettem.

Brüsszel-Budapest, 2017 október 4.

                               Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

(Kép forrása: kettosmerce.blog.hu)

Folytatjuk az ellenőrzést ! – Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselőjének közleménye

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja ellenőrző látogatása során információkat gyűjtött az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és a bizottság tagja fontosnak és tanulságosnak nevezte a látogatást. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csupán a munka első lépése, a bizottság a következő hónapokban, bekért dokumentumok feldolgozása nyomán alakítja ki végső álláspontját a megvizsgált projektekről, és az uniós pénzek hazai elköltéséről.

Az ellenőrzés nem csupán a tényleges szabálytalanságok feltárását célozta, ugyanolyan fontos volt a forrásfelhasználás észszerűségének, a finanszírozott projektek hasznosságának értékelése, és a szabálytalanságok, illetve a korrupció feltárását és szankcionálását célzó intézmények működésének feltérképezése.

Jávor szerint ezen szempontok alapján erősen kétséges például a felkeresett felcsúti kisvasút hasznossága, és a 4-es metrónál sem csupán a korrupció, hanem az egész projekt alacsony kihasználtsága érdemel figyelmet. Kiemelkedően fontosnak nevezte azt a kérdést, hogy a magyar ellenőrző intézmények, mindenekelőtt az ügyészség miért nem lépnek fel hatékonyabban számos, a kormányhoz közeli korrupciógyanús ügy kapcsán. Hozzátette: a 2020 utáni időszak EU-s költségvetésének tervezésekor elemi érdeke lenne Magyarországnak, hogy meggyőzze az Unió donorországait, hogy helyes célokra, helyesen költik el itthon a pénzüket. A gyanús esetek sokasága, a magyar intézmények tétlensége és a kormány ellenállása a független Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben éppen az ellenkező üzenetet testesíti meg a rövidesen elkezdődő vitában. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a rendelkezésre álló uniós források tekintetében.

Az EP-képviselő azt mondta, a kormány az alapvető nemzeti érdeket sérti, amikor a megbízható, átlátható és célszerű rendszer kialakítása helyett a jogi kiskapuk keresésére, a gyanús projektek erőltetésére, és a baráti üzleti körök támogatására használt döntési jogköreik foggal-körömmel való védelmezésre összpontosít. Az Unió kohéziós politikája ilyen feltételek mellett nem tudja az ország gazdasági felzárkózását eredményezni, ahogy Magyarországon az elmúlt 13 évben tapasztaltuk.

Budapest, 2017. szeptember 20.

Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője

 

(Kép forrása: fejervar.hu)

Párbeszéd: Törvénytisztelő európai uniós tagállamként a bírósági döntéseket végre kell hajtani!

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. A testület mai döntésében nem fogadta el a magyar kormány érveit, amellyel megtámadta azt a tanácsi határozatot, amely szerint Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

A Párbeszéd szerint egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat világos :  az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A Párbeszéd úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság döntését végre kell hajtani, annak elutasítása végső soron az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené, így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak, az ország képes a feladatok ellátására és a kis számú menekült befogadására.

A Párbeszéd korábban ismertette konkrét megoldási javaslatait. A letelepedési kötvénybizniszt kell véglegesen megszüntetni, mert az valódi kockázatokat és korrupciót jelent. A párt felszólítja a kormányt: viselkedjen végre teljes jogú tagként és a hisztériakeltés vagy elterelés helyett aktívan vegyen részt a közös ügyek megoldásában.

Brüsszel-Budapest, 2017. szeptember 6.

Jávor Benedek

(Kép forrása: wikipedia.org)