JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Európa a láthatáron! – 4. szám

Itt a nyár Brüsszelben beáll az uborkaszezon, Magyarországon viszont tombol a plakátkampány. Pénteken megkezdődik a vizes vb, amely az újságok címlapjai szerint nap mint nap produkál visszaélésgyanús eseteket, de a verseny ideje alatt biztos vagyok benne, hogy a szurkolás fogja lekötni a honi közönséget. Remélem, hogy élvezetes versenyek lesznek, a visszaéléseket pedig fel fogjuk tárni, ennek érdekében alapítottuk Juhász Péterrel a Közérdekvédelmi Központot, és ezért dolgozik a magyar sajtó még szabad része és sok politikustársunk. Mielőtt azonban elmerülnénk a habokban, még itt az alkalom, hogy hírlevélben számoljak be az elmúlt két hét újfent színes munkájáról. Ez idő alatt ráerősítettem a közösségi médiára, amennyiben részt vettem egy, a Politico szervezte twitter-chatben és online fogadóórát is tartottam. Foglalkoztam Paks földrengésbiztonságával, és panaszt nyújtottam be a Bizottsághoz a civil-törvény ügyében. A második héten újra Strasbourgban ülésezett a parlament, és két felszólalás és sok találkozó, bizottsági ülés mellett egy magyar látogatócsoportot is tudtam fogadni.

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Második alkalommal tartottam facebookon közvetített online fogadóórát

Trumpról a Magyar Narancsban

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Látogatócsoport

Hivatalos panaszt nyújtottam be az Európai Bizottságnak a civiltörvény miatt

Fenntarthatóságot Európában!

Felszólalásom az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv elfogadása kapcsán

Interjú jelent meg velem a B1 blogon

A Közérdekvédelmi Központtal bejelentést tettem az elhíresült örökmozgó-ügyben

Politico chat

Videóüzenet a budapesti Pride felvonulóihoz

Végül egy kis vidámság Strasbourgból 🙂

Néhány nemzetközi sajtómegjelenésem

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Vonják vissza Paks II. telephelyengedélyét!

 
A Párbeszéd sejtése beigazolódott: az Átlátszó által megszerzett dokumentumok alapján komoly problémák lehetnek a paksi telephely földrengésbiztonságát illetően. A hatóságok a helyzet tisztázása helyett az eltussolást választották azzal, hogy 2017. március 30-án kiadták az atomerőmű telephelyengedélyét. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelek szerint a hatóságok a valóságot igazítják a jogszabályokhoz az engedélyezés érdekében, és a helyzet tisztázása érdekében az Európai Bizottsághoz fordul, és felszólítja a hatóságokat a telephelyengedély visszavonására és új eljárás lefolytatására.
Jávor Benedek, az Európai Parlament képviselője már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek, amit biztosan nem az „üzleti érdekek védelme” indokolt, sokkal inkább az, hogy a kormány titokban kívánta tartani a kedvezőtlen földrengésbiztonsági eredményeket.
Az Átlátszó  által most publikált tanulmányok alátámasztják Jávor Benedek korábbi sejtését: világos, hogy gondok vannak a telephely szeizmológiai veszélyeztetettségével, olyannyira, hogy a hatályos,  fukushimai baleset után megalkotott nemzetközi ajánlásoknak megfelelő magyar előírások alapján a paksi helyszínen nem is szabadna engedélyezni atomerőmű létesítését. A tanulmányok olyan aktív törésvonalakat és felszíni talajelmozdulásokat azonosítottak a térségben, amelyek kizárják a helyszínt. A tanulmányok ráadásul 2016 végén további vizsgálatokat láttak szükségesnek a nyitott kérdések tisztázására. A hatóságok ehelyett az eredeti vizsgálati eredmények módosításával, további kutatások nélkül kiadták a telephelyengedélyt a paksi atomerőmű új blokkjaira.
Mindez nem csak arra világít rá, hogy Paks II. engedélyezésénél évtizedekkel ezelőtti gyakorlatok tértek vissza a nukleáris engedélyezési folyamatokba, és a valóságot igazítják a politikai kívánságokhoz. Az ügy kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban is, hogy mennyire bízhatunk a hatóságok függetlenségében a már kiadott engedélyek (például a környezetvédelmi engedély) tekintetében, illetve a jövőbeli felügyelet és engedélykiadás során, hogy nem a politikai megrendeléseket fogják teljesíteni, hanem valóban a biztonsági szempontokat helyezik minden elé.
A Párbeszéd képviselője az új információkkal az Európai Bizottság Energiapolitikai főigazgatóságához (DG Energy) fordul, illetve felszólítja az Országos Atomenergia Hivatalt a Paks II.-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására, amelynek keretében tisztázásra kerülnek a nyitott kérdések.
Brüsszel-Budapest, 2017. július 10.
Jávor Benedek
a Párbeszéd EP-képviselője
kép forrása: átlátszó.hu

Párbeszéd:  ÁFA csalások  ellen is ható irányelvet fogadott el az Európai Parlament

 

Az Európai Parlament is megszavazta ma az unió pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel védő irányelvet, figyelmet fordítva végre az ÁFA-csalások problémájára is. A parlamenti vitában Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy az irányelv elfogadása fontos, de önmagában nem elégséges feltétele az európai csalás és korrupció elleni hatékony küzdelemnek. Ehhez szükség van a büntetőjogi eszközökkel is rendelkező Európai Ügyészségre is. Aggodalomra ad okot viszont, hogy egyes nagy uniós támogatásokban részesülő országok kimaradnak belőle. A FIDESZ képviselői a szavazáson jelen voltak, de nem nyomtak gombot, jelezve ezzel is, hogy ők az ÁFA-csalások pártján állnak.

Az Európai Parlament ma, a fideszes képviselők nélkül is, nagy többséggel   megszavazta az Európai Unió Tanácsa által elfogadott jogszabály tervezetet, amely ezzel az EU pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel védő irányelvvé vált. Jávor és a Zöldek frakciója sikeresen küzdött az egyeztetések során azért, hogy – a Tanács eredeti szándékával ellentétben – a forgalmi adóval kapcsolatos  bűncselekmények, különösen a határokon átnyúló ÁFA csalások is részét képezzék az irányelvnek.

A zöldpárti képviselő a vitában elmondta, hogy ez az irányelv alapvető fontosságú lépés, de megvalósításához szükség van az Európai Ügyészségre (EPPO) is, hogy az EU a saját pénzügyi érdekeit hatékonyabban megvédhesse, hiszen nélküle a tagországok nyomozó hatóságai saját maguk dönthetik el, hogy a közösségi érdekeket milyen mértékű védelemben részesítik. Az Európai Ügyészség  nélkül nem biztos, hogy a nemzeti hatóságok megfelelő szintű védelmet biztosítanak a közösségi érdekeknek, ha az ellentétes a tagállami politika vagy éppen politikusok érdekeivel. Nem tűnik véletlennek, hogy az uniós pénzek két legnagyobb haszonélvezője, Lengyelország és Magyarország nem kíván részt venni az európai szintű ügyészségi együttműködésből.

Jávor Benedek figyelmeztetett, hogy a kimaradásnak sajnos hosszabb távon lemorzsolódás lehet a következménye: valós veszély ugyanis, hogy az Unió az Európai Ügyészségben való részvételt teszi az uniós pénzek felhasználásának előfeltételévé.  Minden magyar állampolgár  érdeke, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra az uniós pénzek szabályos és hatékony elköltése és az uniós ügyészséghez való csatlakozás érdekében.

Strasbourg-Budapest, 2017. július 5.

Közérdekvédelmi Központ: vizsgálatot követel az ingyenenergia-gép miatt

Súlyos visszaélések történhettek annak a közel félmilliárd forintos támogatásnak a megítélése során, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium jogelődje egy ingyen energiát fejlesztő gépre adott uniós forrásból. A Közérdekvédelmi Központ nevében Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő vizsgálatot kér az OLAF-tól és az Európai Bizottságtól. 

Az Átlátszó portál szerint a MAG Zrt. 490 millió forinttal támogatta uniós fejlesztési forrásból egy ingyenergia-gép fejlesztését.  A cikk szerint az „Állandó mágnesek között ébredő erők munkavégzését felhasználó mágnes motor kutatása és kifejlesztése” megnevezésű projekt támogatásáról 2013 júliusában született döntés annak ellenére, hogy a pályázó a tudományos ismereteket semmibe véve és azoknak ellentmondva azt ígérte, hogy külső energiabevitel nélkül állít elő energiát, ellentmondva ezzel a fizika összes törvényének.

A beruházás méltó tagja az értelmetlen közpénz-pazarlás egyre bővülő sorának, melyben olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, mint például a bodrogkeresztúri 40 centiméteres kilátó, a berettyóújfalui sík bobpálya, az értelmetlen és balesetveszélyes Tisza-tavi biciklis kilátó és a tucatjával felépített szellemfürdők.

A Közérdekvédelmi Központ nevében Jávor Benedek, a program egyik alapítója bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) és az Európai Bizottságnál az Európai Unió költségvetését károsító cselekmény gyanúja miatt. A bejelentésben azt kéri, vizsgálják ki, történt-e visszaélés a támogatási eljárásban és a magyar hatóságok megfelelő gondossággal jártak-e el a pályázat elbírálásakor.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 30.

Európa a láthatáron! – 3. szám

Szokatlan meleg érkezett Brüsszelbe néhány hete. Ez részben közelíti a hőérzetet az otthonihoz, részben összhangban van azzal, hogy az év első fele globálisan a második valaha mért legmelegebb időszak volt. A nagy meleg biztos sokakban a nyári szünet előérzetét is kelti, de a feladatok és történések mennyiségében nem tapasztaltam csökkenést.
Az elmúlt bő két hétben részt vettem nyilvános beszélgetéseken és konferenciákon Budapesten, Párizsban és persze Brüsszelben, jártam Törökországban és barátaimmal továbbvittem néhány a szivemnek kedves projekt ügyét, válaszoltam a sajtó megkereséseire és nyilatkoztam magyar médiumoknak.

 

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Isztambulban jártam

Átláthatóság, üvegzseb

Készülő jelentésem a kárfelelősségi irányelvről

A paksi hitel növelni fogja az államadósságot

Ötpárti külpolitikai beszélgetés

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?

Európai Ügyészség Magyarország nélkül

Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást

Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről

tájáról érkező nemzeti parlamentek delegációnak tartottam előadást az EP bizottságainak működéséről. Hogyan érhetők el kompromisszumok egy parlamentben, ahol egyetlen frakciónak sincs többsége? Mit teszünk az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében? Hogyan biztosítjuk, hogy az állampolgárok közvetlenül tájékozódhassanak a munkánkról? Miként tartjuk a kapcsolatot a civil szervezetekkel és a sajtóval? Az izgalmas beszélgetésben olyan különböző országok képviselői tették fel kérdéseiket és osztották meg tapasztalataikat, mint Peru, Nigéria, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Myanmar vagy Szenegál.
(kép forrása: ENVI Secretariat)

Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást

A közelmúltban fél éves időhúzás után végre elfogadták a magyar parlamentben azt a törvénymódosítást, ami elejét veszi, hogy a kormány saját hatáskörben dönthessen az iskolai szegregáció fenntartásáról. Az Európai Bizottság által a panaszom nyomán indított kötelezettségszegési eljárás rákényszerítette a kormányt, hogy megszüntesse azt az uniós jogot sértő kiskaput. Az időhúzással azonban elérték, hogy a szeptemberben kezdődő iskolaévre már ne lehessen hatással a kikényszerített módosítás. A kötelezettségszegési eljárás azonban nem zárul le a törvénymódosítással. Az EB tovább vizsgálja, hogy a jogszabályi kereteken túl a gyakorlatban mi történik az oktatási szegregáció felszámolása érdekében. Információim szerint az év második felében a Bizottság tényfeltáró misszióra érkezik Magyarországára, hogy figyelemmel kísérje a fejleményeket.
A témáról bővebben a blogomon lehet olvasni.
(fotó: A Romaversitas tüntetése 2015-ben a Kúria előtt a Huszár-telepi iskolával kapcsolatos döntés nyomán, forrás: vs.hu)

Európai Ügyészség Magyarország nélkül

Az EU belügyi tanácsa a napokban döntött az Európai Ügyészség felállításáról, ám a magyar kormány döntése alapján Magyarország abban nem fog részt venni. A Fidesznek nincs szüksége semmilyen hatékony intézményre, ami Polt Péter helyett elvégezné a korrupció üldözésének munkáját. A baj az, hogy egyre világosabb: aki nem fogadja el az uniós ügyészi hivatalt, az a jövőben jó eséllyel uniós pénzekre sem számíthat. Lemondanak-e Orbánék az országnak járó eurómilliárdokról, pusztán azért, hogy senki se zavarhassa őket lopás közben?
Közleményem a témában itt olvasható.

Az ATV-ben és a HírTV-ben is körüljárták a témát.

(Kép forrása: socialplatform.org)

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?

Mennyire számol be a valóságról a kormányzati média amikor a magyar kormány és az Európai Unió közötti konfliktusokról van szó? Milyen mértékben torzulnak-e az információk, mire megjelennek a magyar sajtóban? Ezekre kerestük a választ a Mérték Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Publicus Intézettel, amikor felkérésemre elkészítették az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legtöbb magyar hírforrásban torzítottan, egészen más optikában jelent meg, mint ahogy a vita valójában lezajlott: A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt. A tanulmány a magyarországi médiahelyzet fontos kórképe, amelyet tájékoztatásul, és a magyarországi helyzet jobb megértése céljából megküldök azt az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlament frakcióinak is.
Mérték jelentése itt olvasható.
Az előbb említett problémák a tájékoztatással az eredmény, a mögöttes folyamatok azonban már régóta aggasztanak. Egy az Európai Parlament zöld frakciójával közösen szervezett esemény keretében európai szakértőkkel beszélgettünk a minőségi, független média finanszírozásának lehetőségeiről. A parlament strasbourgi ülését követően pedig a European Journalist Center párizsi eseményén találkoztam a téma iránt elkötelezett szakértőkkel és újságírókkal.

Ötpárti külpolitikai beszélgetés

Budapesten a Mozsár kávézóban vettem részt beszélgetésen külpolitikáról, Európa jövőjéről a Váradi András Alapítvány és az Együtt szervezésében. A francia választások után különösen izgalmas, merre mozdul Európa, és hol lesz benne Magyarország helye. Beszélgetőpartnereim Ungár Péter (LMP), Hajdú Nóra (Együtt), Gyöngyösi Márton (Jobbik) és Kádár Barnabás (Momentum) voltak.
24.hu beszámolója itt található.
(kép forrása: Együtt)