JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd: Állítsuk meg Orbán Viktort!

Az európai parlament ma meggyőző többséggel – jelentős számú néppárti képviselő támogatásával – elfogadta azt a négypárti javaslatot, amely felszólítja a Bizottságot a magyarországi helyzet szoros nyomonkövetésére, és az Európai Parlament belügyi, állampolgári, jogi és igazságügyi bizottságát hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyek  – az eddig soha nem alkalmazott –  7. cikkely aktiválásához vezethet Magyarországgal szemben.

Az Európai Parlament döntésével világossá tette, hogy nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni. A lex CEU, a civil szervezetek vegzálása és a az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány, a Magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat Európa számára  –  és még saját pártcsaládja, a néppárti képviselők számára is –  , nyilvánvalóvá tette, hogy milyen veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve is Orbán Viktor és a Fidesz politikája.

A mostani, az unió történetében példátlan döntés felszólítja a Parlament állampolgári bizottságát , hogy készítsen jelentést Magyarországról, melynek nyomán az Alapszerződés 7. cikkelyében foglalt eljárás kezdeményezhető az alapvető jogok és értékek sérelme miatt.

Az állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP jelentős többsége (393 igen, 221 nem szavazattal szemben) szerint az Orbán-kormány működése súlyosan veszélyezteti a közös európai értékek védelmét,  és szembefordul saját polgárainak többségével  is. Az állásfoglalás politikai táborokon átívelő támogatása, a jelentős számú néppárti igen szavazat arra is rámutat, hogy a Fidesz saját pártcsaládjában is komoly ellenérzések kísérik a magyar kormány tevékenységét. Az európai intézmények eddiginél határozottab fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának, ezzel pedig éppen a magyar polgárok jogait, szabadságát és biztonságát védi meg az azokat veszélyeztető Orbán-kormánnyal szemben.

Itt az idő megállítani Orbán Viktort!

(Kép forrása: 24.hu)

Ki fizet a környezeti károkért? Tanulságok kolontár után és az európai szabályozás

Ki fizet a környezeti károkért? Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás címmel szakmai konferenciát szervezünk Budapesten, az Európa Pontban (Lövőház utca 35., II. kerület) 2017. május 24-én, szerdán 9:30-tól.
A rendezvény célja, hogy a környezeti felelősségről szóló európai irányelv által szabályozott területeken és a témakörben érdekelt magyarországi szakértőkkel, jogalkalmazókkal és szervezetekkel számba vegye az irányelv hazai és régiós alkalmazásának tapasztalatait, a szennyező fizet elv érvényesítését érintő kihívásokat, rendszerszintű problémákat. (Utóbbiak létezését egyértelműen mutatja, hogy 6,5 évvel a rendkívüli károkkal, halálos áldozatokkal járó vörösiszap-katasztrófa után sincs az esetnek felelőse, a költségek pedig szinte maradék nélkül a magyar adófizetőkre hárultak.)
Megvitatjuk az Európai Bizottság jobbító, kapacitásépítési törekvéseit és az egyéb továbblépési lehetőségeket (pl. jogszabály felülvizsgálata, kárfelelősségi rendszer megújítása). A konferencia az Európai Parlament témában kialakítandó jelentését is befolyásolhatja, melynek környezetvédelmi bizottsági jelentéstevője vagyok.

(Kép forrása: 444.hu)

Energiaszegénység

Április végén házigazdája voltam a Habitat for Humanity által szervezett konferenciának, amely azt járta körül, milyen energiapolitikai eszközökkel enyhíthető a kelet-európai energiaszegénység.
Egyetértek a szervezet alapvető céljával: minden embernek egészséges, megfizethető, méltó otthonra lenne szüksége. Magyarországon ma nem ez a helyzet. Milliókat érintenek súlyos lakhatási problémák és – definíciótól függően – a háztartások mintegy 10-20%-a számít energiaszegénynek. A korszerűtlen panelházak lakói és a vidéki kockaházak egyaránt érintettek.
A neves szakértőket, számos helyi szereplőt vonzó eseményen gyakorlati tapasztalatokat osztottunk meg. Én különösen az európai energiapolitikai szabályozás, a felülvizsgálat alatt álló energiahatékonysági irányelv kínálta lehetőségeket elemeztem. Elmondtam, hogy ma a két fő problémát a finanszírozás és a politikai szándék hiánya jelenti. Populista eszközökkel, hatósági árakkal nem lehet hosszú távon működő, hatékony, igazságos rendszert teremteni.
A lakóépületek felújítását, energiahatékonysági beruházásokat ösztönző programokra van szükség. Az alacsony jövedelmű, nehéz helyzetben levő háztartásoknak külön, célzott eszközöket kell kínálni mind tagállami szinten, mind az EU költségvetéséből.

Európai parlamenti siker: levegővétel az NGO-knak

Az európai színtéren nagy port vert fel Markus Pieper német kereszténydemokrata képviselő kezdeményezése a költségvetési ellenőrző bizottságban, amely szerint a bizottságtól pénzbeli támogatást nyerő civil szervezeteknek a korábbinál szigorúbb átláthatósági szabályoknak kellene megfelelni (és szigorúbbaknak, mint más kedvezményezetteknek), továbbá nem szabadna az uniós politikáktól eltérő véleményeket megjeleníteniük. A javaslat tárgyalhatatlan volt azért is, mert tények helyett előítéleteken alapult és diszkriminatív, de azért is mert nagyon gyenge színvonalú volt: a Bizottság is jelezte, hogy még az érintett szervezetek körét sem sikerült pontosan lehatárolni, számos ponton pedig valótlan állításokat tesz.
A történetnek van egy tragikomikus magyar vonulata is. A jelentéstevő már a bizottságban bejelentette, hogy halasztaná a kezdeményezését, mert a magyar NGO-törvény tervezete rossz fényt vett rá. A magyar kormány viszont épp a Pieper-jelentésre hivatkozik, amikor a civil szervezetek elleni hajszáját folytatja.Orbán Viktor is erre utalt az EP plenáris ülésén. A Költségvetés-ellenőrzési Bizottság végül az általam, mint zöld árnyékjavaslattevő által megfogalmazottaknak megfelelően levette napirendjéről a jelentést, egyben felkérte az Európai Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására az NGO-k pénzfelhasználásával kapcsolatban, amelynek fényében a későbbiekben dönthetünk a kezdeményezés további sorsáról. Ez évekkel eltolja Pieper-jelentés esetleges tárgyalását, de valószínűleg ad acta teszi.

A fideszes képviselők levele itt olvasható.
Az angol nyelven megjelent cikkek: EU ObserverEuractive.
Magyar sajtómegjelenések: MNO24.huHirado.hu

(Kép forrása: népszava.hu)

Felhívtam Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és jogállamiságért is felelős biztos figyelmét a magyarországi helyzet komolyságára

Timmermans ugyan végre előremutató szavakat mondott arról a vitában, hogy Magyarország, az EP, a Bizottság és a tagállamok között vitát kell indítani az európai értékek és a jogállamiság helyzetéről Magyarországon, de különböző megnyilatkozásaiban azt állítja, hogy Magyarország esetében nincs szó a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetéséről. Megítélésem szerint ez egy tarthatatlan álláspont, amiről tulajdonképpen maga is elismeri, hogy nem a helyzet alapos vizsgálatából fakad, hanem egyszerűen azért ragaszkodik a megfogalmazáshoz, mert a rendszerszintű veszélyeztetés esetén elindítandó ún. hetes cikkely szerinti eljáráshoz nincs meg az összes tagállam (és legfőképpen a szintén problémás Lengyelország) támogatása. Hogy segítsem a kérdés pontosabb megítélésében levelet írtam neki, amelyhez részletes elemzést mellékeltem a Fidesz-kormány jogállamiság elleni ámokfutásának elmúlt hét éves történetéről.

Részletek és az angol nyelvű elemzés itt olvasható.

 

kép forrása: twitter

Hatékony küzdelem a korrupció ellen- Konferenecia a Transparency Magyarország szervezésében.

Május 5-én, pénteken beszédet mondtam és egy panelbeszélgetésben is részt vettem Budapesten egy nemzetközi konferencián, ahol a korrupció elleni küzdelemről, a magyar és az EU-s szervek szerepéről, a Párbeszéd által javasolt, és a parlamentben már négyszer beterjeszetett Korrupcióellenes Ügyészségről, valamint a fölállítandó Európai Ügyészség működéséről  volt szó. Meggyőződésem, hogy a korrupció ellen hatékonyan föllépni csak valódi nyomozati hatáskörrel rendelkező Európai Ügyészség  tudna. Ma Magyarországon a Legfőbb Ügyészség a Fideszt kínosan érintő ügyekben nem jár el, ezért hazánkban is szükség lenne korrupció ellen küzdő önálló ügyészségre. A rendezvényen többek között fölszólalt Giovanni Kessler, az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) igazgatója, Laura Codruța Kövesi, Románia Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságának (DNA) vezető főügyésze is.
A rendezvény részleteit itt találhatják, az ott készült videó pedig itt is megtekinthető.
A konferenciáról írt a Portfolio.hu, a Népszava és a Hír TV.

Csatát nyertünk a paksi titkosítás ügyében

A paksi megvalósítási szerződések tudvalevőleg évtizedekre titkosítva vannak, én képviselőként is csak rövid betekintésre kaptam lehetőséget anélkül, hogy akár csak jegyzetelhettem volna, és persze a látottakat nem hozhatom nyilvánosságra. Elhúzódó levelezésben voltam emiatt Péterfalvi NAIH vezetővel a paksi titkosítás törvényességét illetően. A 2014 decemberében kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás tárgyában csak most, két és fél évvel később kaptam választ. Ebben

Péterfalvi úgy fogalmaz: „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Lázár János a következő kormányinfón nagyvonalúnak akarta beállítani, hogy a kormány csökkenti a beruházás körüli titkolózást, de inkább látszik úgy, hogy előre menekültek a NAIH véleménynének megszületése után. Péterfalvi Attilától megpróbálom megtudakolni, mi történt az ügyön kérődzés két és fél éve alatt.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

(Fotó: Botos Tamás)

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultam a Paks II-vel kapcsolatos, a közbeszerzés mellőzése miatt indított kötelezettségszegési eljárás 2016 novemberi lezárása miatt. Olyan információk birtokába jutottam, amelyek valószínűsítik, hogy politikai nyomás alatt született a döntés, és különös gyanúra adott okot, hogy panaszosként sem sikerült részletes indoklást kivasalni a Bizottságból. A rövid indok szerint „technikai kizárólagosság” miatt volt lehetséges a Roszatomnak adni a beruházást pályáztatás nélkül.

Minthogy nem tudtam azonosítani olyan elemét a paksi projektnek, amit technikailag csak az oroszok tudnak megvalósítani, végigkérdeztem minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, amely Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni rá, vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből.

Elképesztő módon Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

Részletek (és a különböző intézmények válaszai!): Itt olvashatóak, a témában készült Klubrádiós interjú itt meghallgatható.
(Kép forrása: greenfo.hu)

Európa a láthatáron! – Hírlevél lehetőség a honlapon

Magyarországon a független média egyre kisebb területre szorul vissza. Felcsúti gázszerelőkből egyik évről a másikra több mint száz lapot birtokló médiamogul válik, múzeumigazgatók vásárolnak fel mérvadó gazdasági hetilapokat hogy aztán olcsó propagandatermékké silányítsanak mindent, amit a markukba kaparintottak. Egy ellenzéki politikus lehetőségei ezzel párhuzamosan egyre szűkösebbek, hogy munkájáról, eredményeiről tájékoztatást nyújtson a nyilvánosságnak. Ennek hiányában pedig az ellenzékről könnyebben alakul ki az a kép a választókban, hogy nem is végeznek semmit. Bizonyítandó, hogy ez nincs így, Európa a láthatáron!címmel hírlevelet bocsátok útjára, amely a tervek szerint kétheti rendszerességgel számol be a munkámmal kapcsolatos legfontosabb fejleményekről, eseményekről. Mindarról, ami az Európai Parlamentben történik, szakmai fórumokról, az európai jogalkotás folyamatáról. Bízva abban, hogy nem csupán az általam elvégzettekről tudok rendszeres lenyomatot eljuttatni az érdeklődőkhöz, de az Európai Parlament, az uniós intézmények sokszor távolinak tűnő tevékenységét is közelebb tudom hozni, érthetőbbé tudom tenni az olvasóknak. Fogadják szeretettel frissen induló hírlevelemet, az Európa a láthatáron!-t.

Ízelítő az első számból:

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Csatát nyertünk a paksi titkosítás ügyében

Hatékony küzdelem a korrupció ellen – Konferenecia a Transparency Magyarország szervezésében.

Felhívtam Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és jogállamiságért is felelős biztos figyelmét a magyarországi helyzet komolyságára

Európai parlamenti siker: levegővétel az NGO-knak

Felszólalásom az Európai Parlament Magyarországgal és a CEU-üggyel kapcsolatos vitájában

Korrupció korlátok nélkül: Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből

Energiaszegénység
(Április végén házigazdája voltam a Habitat for Humanity által szervezett konferenciának, amely azt járta körül, milyen energiapolitikai eszközökkel enyhíthető a kelet-európai energiaszegénység.)

 

A hírlevélre a jobboldali sávban található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Párbeszéd: Ha igazságot keres a kormány, ehhez először igazat kéne mondaniuk

Nem adja fel a kormány: bár a képtelen állítások sorát tartalmazó „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációs kampányra tételes cáfolat-lista érkezett a címzettől, most kommunikációs ellentámadást indítanak, hátha sikerül meggyőzni valakit arról, hogy Magyarországnak az Európai Unió a legnagyobb ellensége. A Párbeszéd a maga eszközeivel szívesen segít, hogy kiderüljön, ki mond igazat.

Ezúttal Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vállalata magára a bohóc szerepét: neki kellett elővezetnie, hogy „csúsztatások és igaztalan állítások vannak az Európai Bizottság levelében a nemzeti konzultációval kapcsolatban”. Az államtitkár az általa észlelt sérelmekre rögtön egy hatalmas csúsztatással felelt, közölve, hogy egy európai parlamenti bizottság jelentése szerint is szigorítani kell a nem kormányzati szervezetek (NGO) vizsgálatát, ugyanúgy, ahogyan azt az Orbán-kormány is szeretné.

Mivel látjuk, hogy Tuzson úr rendkívül érzékeny az igaztalan állításokra, segítünk neki, hogy el ne tévedjen a tények erdejében. Az Európai Parlamentben a Fidesz pártcsaládja megpróbálkozott egy olyan jelentéssel, amely egyébként csupán a civil szervezetek uniós támogatásfelhasználásának ellenőrzését javasolta. Csakhogy az NGO-k (szemben például a pártfrakciók egy részével) eddig nem keveredtek a jogtalan pénzfelhasználás gyanújába, ezért a parlamenti többség elfogultnak és megalapozatlannak ítélte meg a szóban forgó jelentést. Ezért annak érdekében, nehogy a közvélemény összemossa az EP-t a Fidesszel, a jelentés zöldpárti árnyékelődaója, Jávor Benedek kezdeményezésére sürgősen levette a napirendjéről a szóban forgó dokumentum tárgyalását. Európában ugyanis senki nem kíván bosszúhadjáratot indítani a társadalmi szervezetek ellen, és még a jelentést előterjesztő néppárti képviselő is igyekezett a látszatát is elkerülni, hogy a jelentésnek bármi köze volna ahhoz, amit Magyarországon a Fidesz művel.

Ha a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak valóban elege van az igaztalan állításokból, a Párbeszédre mindig számíthat: a civilekkel kapcsolatban például az az igazság, hogy a Fidesz putyinista akcióját mindenki kínosnak tartja, és semmilyen azzal párhuzamba állítható próbálkozás nincs napirenden az európai intézményekben. Ez a tempó a keleti autokráciák sajátja – amelyek közé Tuzson Bence és kormánya is egyre hézagmentesebben simul be.

Brüsszel-Budapest, 2017. május 8.

 

(Kép forrása: 24.hu)