JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A Párbeszéd Fukusimáról: Csak Orbánék nem tanultak a katasztrófából

Hat éve, 2011 március 11-én történt a világ történetének egyik legdrágább és legveszélyesebb műszaki katasztrófája, a fukusimai atomerőmű-robbanás, amelynek a kártételeit máig nem sikerült helyrehozni. A Párbeszéd szerint az évforduló tanulsága egyértelmű: az atomnál nincs kockázatosabb energiatermelési mód, az olcsó atomenergia csak a korrupt politikusok nyilatkozataiban létezik. 

Bár a magyar közvéleményt rendre azzal etetik, hogy Fukusimában természeti katasztrófa történt, valójában emberi hibák és technikai hiányosságok sorozata vezetett a történelem legsúlyosabb atombalesetéhez. A közvetlen előzmény valóban egy 9-es erősségű tengeralatti földrengés, és az általa kiváltott, 13 méter magas hullámokat generáló szökőár volt, ám a japán kormány számára készített független parlamenti bizottság 2012-es jelentése szerint a balesetet felelőtlenségek és mulasztások sorozata okozta, amelyek a tervezésben, a kivitelezésben, a hatósági felügyeletben és az üzemeltetésben is jelen voltak. A károk szinte felfoghatatlanul nagyok: a reaktorzónát még ma is lehetetlen megközelíteni, a romeltakarító robotok egymás után mondják fel a szolgálatot, emberek százezreit kellett kitelepíteni, a talaj és a tengervíz is tartósan elszennyeződött, a sugárszennyezett víz az erőmű területéről jelenleg is a tengerbe szivárog.

A japán kormány szerint 20 trillió jent, azaz mintegy 52 ezer milliárd forintot kell a kárelhárításra költeni: ez a magyar költségvetési főösszeg háromszorosa, a tervezett paksi bővítés árának pedig a tizenkétszerese. Ennyi pénze természetesen nincs a balesetért felelős vállalatnak, a kár döntő hányadát az adófizetők állják.

Bár a katasztrófa idején az atomipar nemzetközi és magyar propagandistái rendre azt hangoztatták, hogy Fukusima nem ismétlődhet meg, a valóságban az atomenergia használatba vétele óta 20-25 évenként sor kerül egy hasonló súlyosságú atombalesetre, amit biztosítók már be is áraztak – többek között az ebből adódó drágulás következménye a fejlett világban tapasztalható atomerőmű-bezárási hullám. Magyarország különösen veszélyeztetett, miután az Orbán-kormány egy tavalyi törvénymódosítással megszüntette a paksi erőművet és a tervezett bővítést felügyelő nukleáris hatóság önállóságát, és kormányrendeletekkel felülírhatóvá tette a korábban megfellebbezhetetlen hatósági döntéseket – miközben mindenütt a világon a felügyeleti jogkörök erősítésén, a biztonság növelésén fáradoznak.

A Párbeszéd szerint a kormány példátlan felelőtlensége egy újabb érv amellett, hogy Magyarországnak a meglévő paksi blokkok leállása után ki kell szállnia az atomenergiából. Fukusima megmutatta, hogy az olcsó atomenergia csupán politikai mítosz: a nukleáris energiatermelésnél drágább és veszélyesebb megoldás nem létezik, a kockázatot pedig mindig közösen viseljük.

 

2017.03.11.

Budapest

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Az Európai Bizottság mai döntése egyértelművé tette, hogy a magyar kormány minden korábbi hazug állításával szemben igenis van az új paksi atomerőmű finanszírozásában állami támogatás. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy a Paks II beruházás nem egy gazdasági alapon megtérülő befektetés, ahogy azt a Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a kezdettől fogva állította.

A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – hangsúlyozta a zöld párti képviselő. Sajnálatosan azonban ez a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be.

A meg nem térülést mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Bizottság szigorú feltételeket támasztott a magyar adófizetők pénzügyi veszteségének korlátozására: az Európai Bizottság egyrészt kötelezte a kormányt, hogy Paks II-t külön gazdasági társaságként kezelje, nehogy Paks I bevételéből kozmetikázzák az új atomerőmű veszteségeit, továbbá a Bizottság megtiltotta, hogy a cég bevételeit bármilyen formában újra befektessék, sőt a bármikor felmerülő profitot a magyar költségvetésbe kell visszafizetni. Ezen felül kötelezte a kormányzatot, hogy az áramot átlátható, diszkriminációmentes árveréseken, illetve a nyílt energiatőzsdén adják el.

Jávor szerint az Európai Bizottság is hibát követett el, mert ahogy azt az Egyesült Királyságbeli Hinkley Point C építendő új atomerőmű esetén is tette – az EURATOM Szerződésre hivatkozva bármilyen kormányzati érvet elfogad kivételes indokként, mind az egyébként tiltott állami támogatás jóváhagyására, mind pedig az uniós jog által megkívánt közbeszerzési eljárás kikerülésére, egyszerűen azért, mert nukleáris létesítményekről van szó. A képviselő emlékeztet, hogy az uniós szerződések együttes értelmezése alapján a Bizottságnak egyértelműen a megújuló energiaforrásoknak kellene prioritást adnia a nukleáris energia helyett.

A Párbeszéd képviselője arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét. Jávor szerint ugyanakkor további jogvitákra lehet számítani az ügyben az Európai Bíróság előtt, és ahogy korábban is, mindent meg fog tenni, hogy a bővítésről végül a számlát álló magyar adófizetők beleszólása nélkül ne lehessen döntést hozni, és véleményüket népszavazáson kérjék ki. A magyar energiapolitika és az azt megalapozó dokumentumok – így az Energiastratégia – súlyosan elavultak, és az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Magyarország a helyes irányba forduljon a megújulók és az energiahatékonyság fejlesztésével, és ne fusson energetikai zsákutcába a XXI. században

Az európai parlamenti képviselő csalódásának adott hangot a Bizottság eljárását illetően is: Jávor Benedek szerint komolyan aggályos, és elszomorító, hogy ilyen súlyú, Európa egyik precedens értékű nukleáris erőmű építésével kapcsolatos döntését a Bizottság az ügy szóbeli megvitatása nélkül, írásbeli eljárásban hozta meg.

Brüsszel-Budapest, 2017. március 06.
Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
(Fotó: Kisbenedek Attila)

Párbeszéd: a magyar kormánynak gőze sincs, miért zárta le a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság

Egyre homályosabb a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás ügye: az Európai Bizottság tavaly novemberben lezárta a procedúrát, de a döntés teljes indokolását a szokásokkal ellentétben azóta sem közölték sem a nyilvánossággal, sem a panaszos Jávor Benedek EP-képviselővel. Sőt, mint egy, a Párbeszéd képviselőjének Lázár János által küldött levélből kiderül, még a magyar kormánnyal sem. A Párbeszéd szerint, ha eddig hiába keresték a védhető jogi érveket egy védhetetlen politikai döntéshez, akkor azokat ezután sem fogják megtalálni. 

Érdekes fejlemény: vagy Lázár János nézi madárnak a nyilvánosságot, vagy az Európai Bizottság a magyar kormányt. Lázár közlése szerint ugyanis ők sem tudják, hogy miért zárta le az EB a 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárását a paksi tender elmaradásának ügyében. A miniszter vagy szégyentelenül hazudik, vagy azt állítja, hogy a Bizottság úgy hozhat döntéseket a tagállamok ügyes-bajos dolgairól, hogy azok okairól, mikéntjéről az érintetteknek fogalma sincs, a szabadságharcos magyar kormány pedig mindezt szó nélkül tudomásul veszi.

Emlékeztetőül: 2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin minden előrejelzés nélkül, teljes titokban megállapodott Moszkvában a paksi bővítésről. Az ügyletről az Európai Bizottságot is csak utólag tájékoztatták. A magyar kormány első körben nemzetközi szerződésre hivatkozva indokolta, hogy miért kerülte ki az európai versenyszabályokat, annak ellenére, hogy tendereztetés nélkül elvileg egy olajkályhát sem hozhatna be senki az EU belső piacára. Az ügyben a Bizottság is eljárást indított. Miután az eredeti érvek, majd az azt követő magyarázatok is elbuktak, tavaly tavasszal teljesen váratlanul azzal állt elő a magyar kormány, hogy ún. „technikai kizárólagosság” áll fenn, azaz a két új paksi blokkot technikai okok miatt a Roszatomon kívül senki más nem képes szállítani. Az érv önmagában erősen kétséges, ráadásul a bővítési eljárás során korábban soha senki másnak nem jutott eszébe, hogy a magyar előírások miatt ez a helyzet fennállhatna.

Már úgy tűnt, hogy hosszas vizsgálódás és egy kötelezettségszegési eljárás végén az EU elmeszeli a nyilvánvalóan jogsértő orosz vircsaftot, ám a végső döntés előtt Günther Oettinger – Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén – Budapestre érkezett, és nem sokkal később megszületett a precedens nélküli verdikt: a Bizottság megszüntette az eljárást, de rendes indokolást azóta sem tettek közzé. A bővítésért felelős kormánytag, Lázár János a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek azt válaszolta, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását, amire (ha igaz) nem nagyon van példa a bizottsági gyakorlatban. Az indokokról kizárólag annyit tudunk, hogy egyes magyarországi előírások miatt Magyarországra atomerőművet a Roszatomon kívül más nem szállíthat. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot.

 

A Lázár Jánosnak címzett levél itt olvasható: Lázár János levél

Népszavazást a paksi bővítésről! – Megjelenések

Videók

HírTV – Jávor: Nagy hibát követ el hazánk

Magyarország nagy hibát követ el azzal, hogy évtizedekre elkötelezi magát az atomenergia mellett – mondta a Magyarország élőben című műsorunkban Jávor Benedek.

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/javor-nagy-hibat-kovet-el-hazank-1388631

HírTV –  Újabb ellenzéki párt kezdeményez népszavazást

Meg kell kérdezni az embereket arról, hogy milyen energiastratégiát kövessen Magyarország – véli a Párbeszéd.

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/ujabb-ellenzeki-part-kezdemenyez-nepszavazast-1388566

 

Cikkek

Híradó – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a paksi bővítés leállításáért

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

http://www.hirado.hu/2017/03/03/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovites-leallitasaert/?source=hirkereso

Index –  A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez Paks 2 leállításáért

Miután az LMP csütörtökön öt népszavazási kérdést adott le, a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen.

http://index.hu/belfold/2017/03/03/a_parbeszed_is_nepszavazast_kezdemenyez_paks_2_leallitasaert/#

24.hu – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen

http://24.hu/belfold/2017/03/03/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-atomeromu-bovitese-ellen/#

Magyar Nemzet Online – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez Paks ügyében

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

http://mno.hu/belfold/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-paks-ugyeben-1388564

Origo –  Paks: a Párbeszéd is népszavazást kezdeményez

http://www.origo.hu/itthon/20170303-paksi-bovites-a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-bovites-leallitasaert.html

444 –  Az LMP után a PM is népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről

https://444.hu/2017/03/03/az-lmp-utan-a-pm-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovitesrol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-lmp-utan-a-pm-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovitesrol

KlubRádió – Paksi bővítés – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=206404

Párbeszéd: a nukleáris biztonság fontosabb az oligarchák gazdagodásánál!

Az atomtörvény példátlanul kockázatos és felelőtlen módosítását fogadta el tegnap a kormánytöbbség: mostantól a törvényben előírt engedélyezési eljárások elképesztően rugalmassá válnak, a nukleáris hatóság szerepe pedig sok esetben jelképessé zsugorodik Magyarországon. A Párbeszéd az uniós hatáskörök folytán illetékes európai szervekhez fordul az EU-jogot is megsértő lépés miatt, a jogszabályváltozás ugyanis egész Európa nukleáris biztonságát súlyosan veszélyezteti.

 

A nukleáris létesítmények tulajdonosváltásához ezentúl nem kell az Országos Atomenrgia Hivatal (OAH) engedélye, a nukleáris hatóságnak az érdemi engedélyezés helyett ezentúl csak a bejelentés tudomásulvétele lesz a szerepköre, az OAH hatósági döntéseitől miniszteri rendelettel, vagyis fellebbezés lehetősége nélküli politikai döntéssel is el lehet térni, az építési engedély a létesítési engedély előtt is kiadható (vagyis előállhat az az abszurd helyzet, hogy olyan helyen kap engedélyt az atomerőmű-építkezés, ahol a szakhatóságok szerint nem létesülhetne atomerőmű), a reaktortartályok vagy a generátorok gyártását pedig a létesítési engedély kiadása előtt is jóváhagyják – ilyen és hasonló jogi képtelenségek szerepelnek mostantól az országgyűlés fideszes többsége által megszavazott új atomtörvényben.

Az Orbán-kormány láthatóan képtelen kivárni, amíg az illetékes hatóságok az összes releváns körülményt mérlegelve eldöntik, megvalósítható-e a tervezett paksi bővítés: annak érdekében, hogy mihamarabb hozzákezdhessenek az orosz gigahitel lehívásához és elköltéséhez, kockára tennék akár a biztonságunkat is. A Párbeszéd haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul, a nukleáris létesítmények engedélyezésében ugyanis a hatáskörök egy része az uniós szerveknél van: megengedhetetlennek tartjuk, hogy a fideszes mohóság veszélybe sororja Magyarország és egész Európa nukleáris biztonságát. A hatósági szigornak itt különösen komoly szerepe lenne, hiszen a Paksra szánt orosz reaktortípus rövid történetét máris fatális balesetek és műszaki meghibásodások színesítik.

Értjük, hogy hatalmas a 3-4000 milliárd forintos bővítés vonzereje, az Orbán-klientúra pedig képtelen várni a lopással, ez azonban aligha lehet szempont az ország legdrágább és legveszélyesebb beruházásának engedélyezésénél: ha a jogszabályokat nyíltan a kormányzati holdudvar pénzügyi igényeihez igazítják, abból akár egy Csernobilhoz hasonló újabb nukleáris katasztrófa is következhet.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. december 7.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Párbeszéd – Paks II.: vitatható döntés, további várható jogvitákkal

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság mai döntése a Paks II építésével kapcsolatos, a közbeszerzés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról nem meglepetés, rossz hír ugyanakkor a magyar adófizetőknek és további jogvitákat vetít előre.

Jávor már nyáron arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az EB és a magyar kormány között. Ugyanakkor a Bizottság által panaszosként neki még augusztusban megküldött levél alapján úgy véli, hogy a döntés valótlanságokon és téves jogértelmezésen alapul, megszületését követően pedig további jogi viták valószínűsíthetőek. Azaz a döntéssel korántsem zárult le a Paks II. ügyében folyó vita – már csak azért sem, mert a projekt állami támogatásáról szóló vizsgálat még mindig folyamatban van.

A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot, és az nyilvánosságra is hozza – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor, ha a Bizottság azt az érvelést használta, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a Bizottság jelenlegi döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Amennyiben ugyanis a döntés indokolása a fentieken alapul, akkor a magyar szabályozás az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel ellentétes lehet, melynek ugyanúgy komoly következményei lehetnek.

Jávor Benedek szerint Paks II. energetikailag, pénzügyileg és külpolitikailag is súlyosan káros Magyarország számára, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország feje fölül elhárítsa ezt a fenyegető veszélyt. Lázár János szavaira reagálva elmondta, köszöni a miniszter tanácsait, megfontolta azokat, de az a rossz híre van Lázár  Jánosnak, hogy változatlan erőfeszítéssel folytatja a munkát. Tudja, hogy a miniszternek – ahogy eddig is – ez nehéz lesz, de őszintén bízik benne, hogy elbírja a terheket.

Brüsszel, 2016. november 17.

Párbeszéd: Környezetvédelmi engedély Paks II-nek: kamupapír a Patyomkin-hatóságtól

Az engedélyezési folyamat során felmerült nagyon súlyos környezetvédelmi aggályok ellenére csont nélkül megkapta a zöldhatósági engedélyt az egyelőre csak a kormányzati tervekben létező paksi bővítési projekt. A tragikomikus fejlemény a Párbeszéd Magyarországért szerint sokadjára bizonyítja be, hogy a környezet és a biztonság szempontjai semmilyen szerepet nem játszanak az évszázad beruházásának elkeresztelt lenyúlási manőverben.

A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a tervezett Paks 2 atomerőmű-bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyét. Csodálkozni nincs okunk – mióta Orbánék uralkodnak, a megfélemlített és megtizedelt zöldhatóság egyetlen esetben sem lépett fel a környezekárosító kormányzati szándékokkal szemben –mégis elkeserítő, milyen szánalmas szerepet játszik a korában független szakhatóságként működő intézmény az ország környezeti és nukleáris biztonságát évtizedekre meghatározó projektben.

Az új blokkok tervezése során számos olyan kérdés és probléma merült föl, amelyeknek egyenként is meg kellett volna akasztaniuk az engedélyezés folyamatát. Tavaly egy 80 oldalas szakmai jelentésben foglaltuk össze a legfontosabb kifogásokat, amelyek közül a legfontosabb, hogy a friss vizes hűtés olyan mértékű hőterhelést fog okozni a Dunában, amely csak az erőmű rendszeres visszaterhelése és leállítása esetén teszi lehetővé a vízi élővilág túlélését biztosító határértékek betartását. Mára az is kiderült, hogy az engedélyezési dokumentációban nem szerepelt az új erőmű ideiglenes hulladéktárolója: a reaktorok úgy kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a hatóság nem vizsgálhatta meg, milyen hatással lesz a környezetre és a biztonságra, ha a reaktorok között építik fel a kiégett fűtőelemeket több évtizedre befogadó veszélyes létesítményt.

Ezekkel az aggályokkal a kormányfelügyelet alá helyezett hatóság nem foglalkozott, világossá téve, hogy az Orbán-rendszer működtetőinek szeme előtt csak az orosz hitelből ellopható és a magyar adófizetőkre terhelhető milliárdok lebegnek: akár az emberek biztonságáról és az ország környezeti értékeiről is töprengés nélkül lemondanak a minden értelmes szakértő szerint pazarló és káros gigaberuházásért, egyszerre árulva el a ma élő és az utánunk jövő generációkat.

A Párbeszéd tovább keresi a bővítés megakadályozásának jogi lehetőségeit: nem látunk rá okot, hogy miért kellene az Orbán-klánanyagi érdekeiért kockára tenni az ország biztonságát.

javorbenedek.hu/szakmai-velemeny-az-uj-atomeromublokkok-kornyezeti-hatastanulmanyarol/

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 29.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

PM: most szálljunk ki Paks 2-ből, mielőtt úgy járunk, mint Bulgária

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is. Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

 

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

 

A Lázár Jánosnak írt levél itt olvasható.

 

fotó: EPA/BGNES

Ideje lenne kiszállni a Paks II projektből

A paksi atomerőmű új blokkjai körül egyre több a kétség – immár a jelenlegi erőművet üzemeltető MVM Zrt. szerint is a megújulók növekvő versenyképességével kell számolni, az áram árának jövőbeni jelentős növekedése pedig erősen kétséges. Jávor Benedek szerint mindez a paksi új atomerőművi blokkok megtérülését is aláássa, és ideje lenne a kormánynak is belátnia: a kezdetektől neki volt igaza, a kormány pedig tévedett, és hamis előfeltevésekre építi az ország legdrágább beruházását.

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, egyetért a paksi atomerőművet működtető céggel, hogy a megújulók egyre olcsóbbak, ezért az áramárak aligha fognak jelentősen emelkedni. Jávor ezért úgy véli, piaci alapon nem fog megtérülni a paksi beruházás, az csak és kizárólag a magyar adófizetők pénzének folyamatos herdálása mellett működtethető.

Az európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy az általa eddig felvetett összes kétely megalapozott volt: a paksi titkosítási törvény nem volt EU konform, a közbeszerzés hiánya és az atomerőmű tiltott állami támogatása miatt az Európai Bizottság eljárást indított. A finanszírozás orosz forrásokból aligha megvalósítható, sőt a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének megrendelésére a közelmúltban készült Zöld Magyarország Energia Útiterv azt is bebizonyította, hogy az új blokkok által termelt energia olcsóbban kiváltható megújuló energiaforrásokkal. Mindeközben a kormányzati propagandagépezet szerint a paksi beruházással minden a legnagyobb rendben van. Jávor szerint ideje lenne, hogy a kormány még csak papíron meglévő csődtömeg megépítését végleg levegye a napirendről, és a meglévő forrásokat sürgősen megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítsák.

Budapest, 2016. május 30.

Jávor Benedek

a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője

Fenntartható energiarendszert Magyarországnak!

Az alábbi írás a Zöld Műhely Alapítvány által szervezett, „Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára” című konferencián 2016. május 18-án tartott nyitóelőadásom szerkesztett verziója. A konferencia megrendezését a Heinrich Böll Stiftung támogatta.

Alig van időszerűbb téma ma Magyarországon, mint a magyar energiapolitika jövője. Nem csupán az új paksi blokkok létesítése, illetve az ezt övező bizonytalanság – uniós vizsgálatok sora vagy az orosz finanszírozó megrendült pénzügyi helyzete – diktálja, hogy alternatívákat keressünk és nyílt vitát kezdeményezzünk Magyarország energetikai jövőképét illetően.

Pedig már ez önmagában is indokolttá tenné, hogy legyen B-terv hazánk energiaellátására arra az esetre, ha az paksi atomerőmű létesítése kudarcba fulladna, vagy – ahogy az elmúlt évek valamennyi európai nukleáris projektje esetében tapasztalható volt – sok éves, akár évtizedes csúszásba kerülne.

A kormányzat egyoldalú elkötelezettsége az új paksi erőmű, mint egyedül számításba vett megoldás mellett nem csupán azért káros, mert meggyőződésem szerint egy súlyosan veszteséges, energetikailag indokolatlan, kockázatos és környezetkárosító beruházást erőltetnek. Talán ennél is nagyobb kockázatot jelent, hogy mindeközben semmiféle elképzelés nem körvonalazódik Magyarország energiaellátására a projekt bukása esetére. Mi több, a szóba jöhető alternatívákat a kormány aktívan szorítja vissza például a szélenergia-engedélyek befagyasztásával, a napelemekre kivetett termékdíjakkal, az épületek energetikai korszerűsítésére rendelkezésre álló uniós források lakosságtól való elvonásával. Mindent ennyire egy lapra, egyetlen – bizonytalan – projektre tenni fel egy olyan stratégiai ágazatban, mint az energetika, megítélésem szerint elfogadhatatlan kockázatvállalás a magyar adófizetők és energiafogyasztók terhére. Egy párra all in-t mondani – ez inkább csak a hollywoodi filmekben szokott egy happy endhez vezető idegfeszítően izgalmas stratégia lenni.

De az új paksi erőmű csupán egyetlen eleme a problémának. Nagyobb baj az, hogy a jelenleg hatályos, 2011-ben elfogadott Energiastratégia – melynek Paks is a részét képezi – szinte egyetlen eleme sem áll már meg a lábán. A valóság néhány év alatt lényegileg ásta alá annak előfeltevéseit, így ma már, akármennyire is megalapozottnak tűnhetett a megalkotása idején (bár néhány tézise már akkor sem volt reális), mára inkább kortörténeti dokumentum, mint használható útiterv a magyar energiapolitika számára.

  1. Az Energiastratégia már elfogadása pillanatában is leginkább vitatható feltételezése a várható energiaigények alakulására vonatkozó becslés volt. Az évi 1,5%-os növekedés lényegében egy, az 1980-as, 90-es években gyökerező energetikai hüvelykujj-szabály átvételéből fakad, mely szerint 1%-os GDP-növekedés nagyjából 1%-os energiaigény növekedéssel jár együtt. Ez az elképzelés azonban már 2011-re is idejétmúlttá vált, alkalmatlansága azóta pedig még nyilvánvalóbb. A 2007-2008-as gazdasági válság megakasztotta az energiaigények növekedését a fejlett országokban, az energiahatékonysági erőfeszítések pedig szétválasztották a GDP és az energiafelhasználás szoros összekapcsoltságát – ez egyébként az EU energiapolitikájának egyik fő célja. Azóta sem az EU, sem Magyarország energiaigénye nem növekedett, lényegében stagnál, vagy inkább csökken. A 2011-es 1053 PJ primer energiaigénynek Magyarországon a stratégia alapján 2015-re 1117 PJ-ra kellett volna nőnie, ehhez képest 2015-ben – előzetes adatok szerint – az 1014 PJ-ra csökkent. 100 PJ, azaz nagyjából két paksi blokknyi energiafelhasználás „hiányzik” a valóságban az Energiastratégia forgatókönyvéhez képest 2015-ben – 4 év alatt! Az Energiastratégia energiaigény-becslései egyszerűen nem vehetők továbbra is komolyan.
  2. Az Energiastratégia elfogadásával szinte egy időben bekövetkezett fukusimai katasztrófa, majd az ezt követő biztonsági felülvizsgálatok, az új projektekre vonatkozó előírások szigorodása nyomán a nukleáris beruházások költségei a korábban becsültekhez képest jelentősen megnőttek, így versenyképességük más energiatermelő kapacitásokhoz képest erősen romlott;
  3. Az elmúlt években az európai atomenergetikai iparban két további fontos költségnövelő folyamat zajlott. Egyfelől valamennyi atomerőmű beruházás kivitelezési költségei elszálltak az eredetileg tervezettekhez képest – nem csupán a sokat emlegetett olkiluotoi vagy flamanville-i projektek esetében, hanem a közelmúltban a még meg sem kezdett Hinkley Point C blokk építési költségeire is váratlanul 15%-kal magasabb becslést adott meg a beruházó EDF, mint korábban – és itt eddig még egy kapavágás sem történt. Ráadásul általános meggyőződéssé vált, hogy az atomerőművek leszerelési költségei, valamint a sugárzó hulladékok végleges elhelyezésének ára jóval magasabb lesz a tervezettnél, és az így megugró költségek fedezésére nincs sem forrás, sem életképes stratégia, így azok várhatóan a költségvetéseket fogják terhelni például Franciaország vagy Németország esetében is.
  4. De átalakult az Energiastratégia másik lábát alkotó fosszilis energiahordozók piaci és politikai környezete is. A gázellátás kapcsán a Déli Áramlat vezeték bukása mellett talán a legfontosabb változás annak a megkülönböztetett figyelemnek a kialakulása, amely az EU-ban az Oroszországtól való energetikai függőségre irányul. A 2014-es Európai Energiabiztonsági Stratégia egyértelműen az orosz gázfüggés csökkentését tűzte ki célul, ami a gázellátás biztosítása során alternatív források keresését, és alternatív útvonalak kiépítését igényli, jelentős járulékos beruházási költségeket rendelve hozzá a gázra alapozott energiahasználatra.
  5. A szén esetében, amely az Energiastratégia által elfogadott Atom-szén-zöld forgatókönyv nevesítetten fontos összetevője, a nemzetközi klímapolitikai fejlemények állítanak kemény korlátokat. A tavaly decemberben aláírt Párizsi Klímaegyezmény céljai között szigorúbb, a korábbi 2 C fok helyett 1,5 C fokos globális átlaghőmérséklet emelkedés elérése szerepel, ez pedig óhatatlanul a kibocsátáscsökkentési célok ambícióinak növelését, nem pedig csökkentését igényli. Ezzel aligha fér össze, hogy a rendszerváltás óta a magyar energiamixben meredeken zuhanó részarányú szén alapú energiatermelés trendje megforduljon, és ismét jelentős tényezővé váljon – ráadásul az igencsak kétséges versenyképességű magyar szénvagyon-kitermelés révén.
  6. Ezzel összefüggésben pedig kalkulálni kell a CO2-kibocsátás költségeit is, amely szintén hozzáadódik a fosszilis energiaforrásokra alapozó energiatermeléshez – éspedig éppen a szénhez leginkább.
  7. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az elmúlt 5 évben valóságos forradalom zajlott le a megújuló energiaforrások területén. A technológia fejlődésével a megújulók hatékonysága meredeken növekszik, korábban megújuló energiatermelésre alkalmatlannak tartott területeken vált lehetővé azok hasznosítása (pl. az alacsony sebességű szél hasznosításának feltételei jelentősen javultak), mindezen technológiák bekerülési költsége pedig zuhanásszerűen csökkent. A napenergia alapú villamosenergiatermelés évente 10%-kal válik olcsóbbá, és ez olyan léptékű piaci térnyeréssel fog járni, hogy az Oxfordi Egyetem kutatóinak becslése szerint 2027-re a globális energiaigények 20%-át önmagában a napenergiás technológiák fogják biztosítani. Idén év elején egy Marokkó által kiírt 850 MW-os szélenergia tenderen 25-30 USD/MWh árat sikerült elérni – ez 7-8 Ft/kWh-t jelent, ami nem csak az új paksi blokkok várhatóan 30-32 forintos kWh-kénti árát múlja messze alul, hanem a jelenlegi, már kifutott erőmű 11 forintos kWh-kénti árát is.

Röviden: a hatályos magyar energiastratégia valósághoz való viszonya megkapóan laza. Egy ennyire megalapozatlanná vált stratégiának a követése súlyosan téves policy döntéseket eredményez, amelynek a következményeit viszont nagyon is valóságosan kell majd viselnünk és megfizetnünk. Azaz tulajdonképpen teljesen függetlenül attól, hogy mit is gondolunk az új paksi erőmű részleteiről, a módozatról, ahogy az azzal kapcsolatos döntéshozatal zajlott, a politikai következményeiről, pusztán szakmai alapon egyértelmű, hogy Magyarország nem alapozhatja a továbbiakban energiapolitikáját a 2011-es Energiastratégiára – teljes újragondolására van szükség, az azóta bekövetkezett változások figyelembe vételével. Annak, hogy a magyar kormányon belül nem látszik erre irányuló gondolkodás, lehet, hogy jó politikai okai vannak, de az is biztos, hogy energiapolitikailag ez semmivel sem indokolható.

Ha pedig a kormány nem hajlandó szembenézni a valósággal, a globális energiapiacokon végbement radikális változásokkal, akkor másnak kell ezt megtennie, és életszerű, az aktuális és valós folyamatokon alapuló energia szcenáriót letenni az asztalra.

Erre tettünk kísérletet, amikor az Európai Parlament Zöld frakciójának és a Böll Alapítvány társfinanszírozásával megbíztuk Európa egyik legjobb energiapolitikai kutatóintézetét, a Wuppertal Intézetet aktuális, korszerű alternatív energiapolitikai forgatókönyvek modellezésére, elkészítésére. Az Energiaklub részvételével elkészült Energia Útitervrőlanélkül, hogy belemennék a részletekbe, annyit mindenesetre elárulhatok, hogy több lehetséges alternatíváját is felkínálja az új paksi blokkoknak, ezek az alternatívák reálisak, megvalósíthatók, és még olcsóbbak is.

Annyit hadd mondjak el: a modellezés során végig fokozott óvatossággal jártunk el. A számítások alapvetően konzervatívak, a technológia fejlődésének vártnál gyorsabb üteme, a költségek gyorsabb csökkenése, a piac rugalmasabb reakciója, a bevont források szélesebb köre mind-mind a modellek által előrevetített változások gyorsabbá, olcsóbbá, átfogóbbá válását eredményezhetik. Tekintsük egy rendkívül óvatos megközelítésű minimálprogramnak, aminél a valóság csak ambiciózusabb lehet – ha akarjuk.

A kérdés, hogy akarjuk-e? Hogy Magyarország részt kíván-e venni a körülöttünk zajló energiaforradalomban, a maga hasznára fordítva a változásokat, élve a benne rejlő lehetőségekkel? Vagy – sokadszorra történelme során – az országot körülvevő mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulások, ipari forradalmak során ismét az eggyel korábbi trendhez igazodik, sajátkezűleg építve meg a saját versenyképtelenségét, alapozva meg történelmi lemaradását? Vagy ezegyszer képesek leszünk lépést tartani az idővel.

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)