JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd – Senki nem tudja, miért nem kellett Magyarországnak betartani az EU-s jogot Paks II ügyében

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul Jávor Benedek, mert úgy tűnik még a Bizottságban sem tudja senki pontosan mit jelent az a technikai kizárólagosság, ami miatt  az Európai Bizottság 2016 novemberében lezárta a Paks II közbeszerzésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárását.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Bizottság döntése után megkeresett minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, aki Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, valamint megkereste részletekért az Európai Bizottság Belső piaci Főigazgatóságát is, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni az égető kérdésre: vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből. Így azt sem tudni, miért állt jogában a magyar kormánynak az EU-ban kötelező közbeszerzési eljárás elhagyása.

“Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást.” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. Jávor az ügyben az Országos Atomenergia Hivatalt, az MVM Paks II. projektcéget, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Paksi Atomerőmű Zrt.-t és a Miniszterelnökséget is megkereste azt tudakolva, hogy bármelyik szereplő készített-e a tender elhagyását megalapozó elemzést vagy szakmai anyagot. A válaszok egytől egyig tagadták, hogy ilyen anyagot bármely érintett készített volna. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

“Döbbenetes, hogy az Európai Bizottság is a magyar kormány keze alá játszik, és ők sem hajlandóak információt adni a döntés indokairól.” mondta a Párbeszéd képviselője, aki szerint ez azt támasztja alá, hogy Paks II. tenderének hiányát a Bizottság politikai okokból hagyta jóvá, és az eljárást, valójában megfelelően megalapozott indokolás nélkül szüntette meg. Ennek a gyanúnak a tisztázása az Európai Bizottság felelős igazgatóságai együttműködésének hiányában Juncker elnök feladata – szögezte le Jávor -, és addig nem nyugszom, amíg a nyilvánosság világos választ nem kap arra az alapvető kérdésre, hogy miként volt lehetséges az európai jog semmibe vétele egy ilyen súlyú ügyben.”

Az érintett intézmények válaszai itt, a Juncker elnöknek írt levél itt olvasható.

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Akkor is be kell tartanod a törvényeinket, ha Magyarország miniszterelnöke vagy – ez az üzenete Lázár János bejelentésének, hogy a kormány feloldja a mindenre kiterjedő paksi titkosítást. Az önkéntes titokminiszter csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy előre megmondtuk: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni, és hogy a Párbeszéd fellépése nyomán az adatvédelmi hatóg kényszerítette rá őket a visszakozásra.

Kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak: ha hihetünk az atom-ügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, a kormány kénytelen feloldani a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát. A magyar adófizetők pénzével és a következő generációk biztonságával üzletelő Orbán-kabinet természetesen nem magától vált hirtelen az átláthatóság elkötelezett hívévé.

A szokatlan lépésnek hosszú előzménye van: Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője 2014 decemberében titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a három megállapodás titkosításának felülvizsgálata érdekében. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője vagy tudatosan, vagy kapacitáshiányát elhallgatva,  gyakorlatilag bárminemű tájékoztatás nélkül kétségek között hagyni bárkit, aki a jogállam eme intézményében még bízott, de választ nem adott. Végül már az ombudsmannak is közbe kellett avatkoznia, de kéés fééves időhúzás után végre megszületett a döntés: a mindenre kiterjedő titkolózás a magyar jog alapján sem tartható.

Péterfalvi minap megérkezett, minden ésszerű időn túli válasza szerint „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Gratulálunk a NAIH elnökének, hogy mintegy 30 hónapnyi munkával sikerült rájönnie arra, amit minden jogtisztelő polgár tudott már a titkosítás pillanatában – és Lázár Jánosnak is az igyekezetéhez, hogy megpróbálja a kormány nagylelkűségének beállítani az információszabadsághoz való jogaink részleges biztosítását – nagyszerű képet festenek a magyar jogállam állapotáról. Egyben felszólítjuk az érintetteket a bővítési dokumentáció teljeskörű nyilvánosságának megteremtésére: bárhogy ügyeskednek is, 4000 milliárd adóforint elköltése nem a magánügyük, előbb-utóbb minden döntékkel és minden fillérünkkel el fognak számolni. De a jogállam híveinek joguk van megkövetelni, hogy ez inkább előbb következzen be, mint később: jogunk van ugyanis tudni egy olyan szerződés részleteiről, amelyeknek végsősoron a törlesztőrészleteit minden hónapban mi fizetjük ki az energia árán felül.

Éppen ezért, és hogy mindenki láthassa, hogyan működnek a magyarországi jogállami intézmények, Jávor Benedek adatkéréssel fordul Péterfalvi Attilához, hogy kiderüljön mi is történt az elmúlt két és fél évben.

Péterfalvi Attila válasza: NAIH-2017-paks titokfelügyelet válasz

Brüsszel, 2017. április 28.

(Fotó: Botos Tamás)

Párbeszéd: Az államfő kezdeményezzen népszavazást Paksról!

Áder János köztársasági elnök a Trefort gimnázium diákjaival beszélgetve azon sajnálkozott, hogy az emberek nem tudnak olyan népszavazási kérdést megfogalmazni a paksi bővítésről, amely megfelelne a Nemzeti Választási Bizottság elvárásainak. A Párbeszéd szerint a sajnálkozás helyett a köztársasági elnök akár cselekedhetne is: ha fontosnak tartja, hogy a nép döntsön, éljen elnöki jogosítványaival, és kezdeményezzen ő népszavazást!

A köztársasági elnök gimnazistákkal folytatott beszélgetése során a legelvontabb környezetvédelmi témák mellett aktuális kérdésekkel is szembesült: az egyik diák például szóba hozta a paksi bővítést, illetve a beruházással kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseket. A köztársasági elnök szerint azért nem népszavazás döntött Paks kérdésében, mert eddig nem volt megfelelő, az NVB által elfogadható kérdés, pedig van jogi lehetőség a referendumra, „ha valaki meg tud fogalmazni egy megfelelő kérdést”.

A Párbeszéd szerint a megoldáshoz Áder Jánosnak csupán az alkotmányt kell fellapoznia: ha valóban fontosnak tartja, hogy a magyar állam legdrágább és legkockázatosabb beruházásáról a magyar nép döntsön, éljen az alaptörvényben rögzített elnöki jogkörével, és jogi stábjával konzultálva találjon szerinte jogszerű kérdést, és kezdeményezzen ő maga népszavazást a tervezett bővítésről!

A Párbeszéd biztos benne, hogy a nukleáris energia magyarországi jövőjéről érvényes döntést csak a magyar választók hozhatnak. Áder Jánosnak hatalmában áll ezt lehetővé tenni.

Brüsszel, 2017. április 25.

 

(Kép forrása: 444.hu)

Párbeszéd: Paksi hitel- orosz érdekhálóban Magyarország

A tervezett paksi bővítésért felelős kormánytag, Lázár János szerint Magyarország néhány héten belül megkezdi a paksi orosz hitel lehívását, majd a fölvett hitelrészt azonnal vissza is fizetjük. A Párbeszéd szerint az abszurd eset világosan mutatja, hogy az elkapkodott bővítési ügyletben a rosszul megkötött paksi szerződésekkel az Orbán-kormánynak nincs mozgástere: követnie kell az orosz diktátumot, akkor is, ha az ellentétes a magyar érdekkel.

Lázár szerint a valószínűleg lehívjuk az aktuális hitelrészt, majd 60 napon belül törlesztjük. Ennek természetesen nincs semmi értelme, mégis jelzésértékű: Magyarország szeretne kihátrálni az elkapkodva, előkészítés nélkül, Orbán és Putyin 2014-es váratlan megállapodása nyomán megkötött hitelszerződésből, de nem tud szabadulni. Bár Lázár János az elmúllt egy évben számtalanszor elmondta, hogy nem fogjuk igénybe venni az orosz kölcsönt, inkább a piaci finanszírozást választjuk, Vlagyimir Putyin februári látogatásakor az orosz elnök világossá tette, hogy nincs kibúvó. Így nem csak a máig közel egymillió euróba kerülő rendelkezésre tartási jutalékot kell folyamatosan fizetni, hanem a további hitelterheket is – egy olyan hitelért, amelyre nincs szükségünk.

Az eset egyértelművé megmutatja, hogy a hitelszerződés milyen rendkívül erős garanciákkal védi az orosz fél érdekeit, miközben Magyarország nem rendelkezik eszközökkel saját érdekeinek érvényesítésére. A helyzet ráadásul az, hogy nem csupán a hitelszerződés, hanem az egész paksi szerződéscsomag hasonló szellemben fogant, és végső soron sokkal inkább orosz tollbamondásnak, mint egyenlő felek szerződésének tekinthető. A kivitelezés kapcsán sokat emlegetett „turn key” szerződés például, amely kormány szerint garantálja, hogy a beruházás esetleges költségemelkedése az orosz fél kockázata, és Magyarország a szerződött összegért kész erőművet kell, hogy kapjon, valójában szintén tele van kiskapukkal, és nem garantálja, hogy nem tud drágulni a projekt. A kölcsönszerződéshez hasonlóan ez is rendkívül rugalmas az orosz fél szempontjából, arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények mentik fel a Roszatomot a szerződött  ár betartása alól.

A megvalósítási szerződés egyértelművé teszi például, hogy ha a költségtúllépés a magyarországi engedélyezési eljárás elhúzódása miatt következik be, akkor az a magyar fél kizárólagos felelőssége. Az engedélyezési eljárások viszont az eredeti tervekhez képest már most is körülbelül egy év csúszásban vannak. Hogy ez a csúszás költségnövekedést okozó határidőtúllépés-e, az csupán a két fél alkujától függ. A két fél közül a magyar kormány pedig szemmel láthatólag semmilyen mozgástérrel nem rendelkezik, az orosz fél által diktáltak végrehajtásán túl.

A Párbeszéd szerint immár egyértelmű, hogy a tender nélkül a Roszatomnak adott a paksi projektről súlyosan hátrányos szerződéseket sikerült kötnie a magyar kormánynak. A döntés egyik okaként hivatkozott orosz finanszírozásról ma már látszik, hogy előny helyett inkább súlyos teher, és könnyen lehet, hogy az ajánlatok megversenyeztetése esetén nem csak a finanszírozásra, hanem a beruházás megvalósítására is lett volna jobb ajánlat. Az is látszik azonban, hogy az orosz érdekhálóból a kormány immár nem tud szabadulni: a szerződésekből szinte lehetetlen kihátrálni, pedig már a kormány számára is nyilvánvaló, hogy vállalhatatlanul rossz üzletet kötött. A magyar érdekeket súlyosan sértő megállapodás Orbán Viktort vétke: a miniszterelnöknek kell korrigálnia a saját hibáját, vállalva természetesen a politikai felelősséget is azért, hogy a magyar gazdaságot kiszolgáltatta a putyini Oroszországnak.

Párbeszéd: a Kúriához fordulunk a paksi népszavazás érdekében

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által benyújtott népszavazási kérdést a paksi bővítéés a magyar energiapolitika ügyében. Az NVB rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített, amikor az egyértelműség hiányára hivatkozva elutasította a képviselő kérdését. “A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek” – reagált a döntésre Jávor, aki közölte, a döntéssel szemben kifogással él a Kúriánál.

 Az EP-képviselő által benyújtott kérdés a következő volt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”  Az NVB szerint a kérdés az “egyértelműség hiánya” miatt nem hagyható jóvá. Az a testület fogalmazta meg ezt az állítást, amely korábban a teljességgel értelmetlen és homályos kvótanépszavazási kérdést, amelyről a kormány sem tudta egyértelműen megmondani, hogy pontosan mire vonatkozik, és mi következik belőle, fenntartások nélkül átengedte.

 Jávor szerint a kérdésben szereplő Energiastratégia elfogadása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre, így arra vonatkozóan nem lehet nemzetközi szerződésbe ütközést kifogásolni, amivel korábbi népszavazási kezdeményezéseit elutasították – örömteli, hogy eddig az NVB is eljutott. Az újonnan kitalált érv azonban szintén teljesen megalapozatlan, az NVB döntése pedig nem csak az alapvető demokratikus elveket sérti a kormány napi politikai érdekeinek érvényesítése érdekében, hanem Magyarország energetikai jövőjét illetően is katasztrofális hatású. Jávor Benedek bejelentette, hogy a magyar energiapolitikát vakvágányra terelő végzetes döntések megakadályozása érdekében a Kúriához fellebez az NVB döntésével szemben. Egyben rámutatott, hogy a Párbeszéd további, az üggyel kapcsolatos kérdése is az NVB döntésére vár, amely egyértelmű döntési lehetőséget teremtene az Energiastratégia két részleteiben kidolgozott forgatókönyve között. Ennél a kérdésnél az egyértelműség hiánya sem lehet ok – kíváncsian várjuk, hogy mit izzad ki magából kínjában a Választási Bizottság.

 A Párbeszéd szerint súlyos hibát követ el a kormány, amikor Magyarországot a XXI. században egy múlt századi, idejétmúlt energiapolitikához köti, és mindezt az emberek megkérdezése nélkül. Ezért elengedhetetlen a népszavazás megtartása a kérdésben. A Párbeszéd reméli, hogy a Kúria a jogszerűség talaján maradva utat enged a kezdeményezésnek. 

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Az Európai Bizottság mai döntése egyértelművé tette, hogy a magyar kormány minden korábbi hazug állításával szemben igenis van az új paksi atomerőmű finanszírozásában állami támogatás. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy a Paks II beruházás nem egy gazdasági alapon megtérülő befektetés, ahogy azt a Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a kezdettől fogva állította.

A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – hangsúlyozta a zöld párti képviselő. Sajnálatosan azonban ez a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be.

A meg nem térülést mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Bizottság szigorú feltételeket támasztott a magyar adófizetők pénzügyi veszteségének korlátozására: az Európai Bizottság egyrészt kötelezte a kormányt, hogy Paks II-t külön gazdasági társaságként kezelje, nehogy Paks I bevételéből kozmetikázzák az új atomerőmű veszteségeit, továbbá a Bizottság megtiltotta, hogy a cég bevételeit bármilyen formában újra befektessék, sőt a bármikor felmerülő profitot a magyar költségvetésbe kell visszafizetni. Ezen felül kötelezte a kormányzatot, hogy az áramot átlátható, diszkriminációmentes árveréseken, illetve a nyílt energiatőzsdén adják el.

Jávor szerint az Európai Bizottság is hibát követett el, mert ahogy azt az Egyesült Királyságbeli Hinkley Point C építendő új atomerőmű esetén is tette – az EURATOM Szerződésre hivatkozva bármilyen kormányzati érvet elfogad kivételes indokként, mind az egyébként tiltott állami támogatás jóváhagyására, mind pedig az uniós jog által megkívánt közbeszerzési eljárás kikerülésére, egyszerűen azért, mert nukleáris létesítményekről van szó. A képviselő emlékeztet, hogy az uniós szerződések együttes értelmezése alapján a Bizottságnak egyértelműen a megújuló energiaforrásoknak kellene prioritást adnia a nukleáris energia helyett.

A Párbeszéd képviselője arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét. Jávor szerint ugyanakkor további jogvitákra lehet számítani az ügyben az Európai Bíróság előtt, és ahogy korábban is, mindent meg fog tenni, hogy a bővítésről végül a számlát álló magyar adófizetők beleszólása nélkül ne lehessen döntést hozni, és véleményüket népszavazáson kérjék ki. A magyar energiapolitika és az azt megalapozó dokumentumok – így az Energiastratégia – súlyosan elavultak, és az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Magyarország a helyes irányba forduljon a megújulók és az energiahatékonyság fejlesztésével, és ne fusson energetikai zsákutcába a XXI. században

Az európai parlamenti képviselő csalódásának adott hangot a Bizottság eljárását illetően is: Jávor Benedek szerint komolyan aggályos, és elszomorító, hogy ilyen súlyú, Európa egyik precedens értékű nukleáris erőmű építésével kapcsolatos döntését a Bizottság az ügy szóbeli megvitatása nélkül, írásbeli eljárásban hozta meg.

Brüsszel-Budapest, 2017. március 06.
Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
(Fotó: Kisbenedek Attila)

Párbeszéd: a magyar kormánynak gőze sincs, miért zárta le a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság

Egyre homályosabb a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás ügye: az Európai Bizottság tavaly novemberben lezárta a procedúrát, de a döntés teljes indokolását a szokásokkal ellentétben azóta sem közölték sem a nyilvánossággal, sem a panaszos Jávor Benedek EP-képviselővel. Sőt, mint egy, a Párbeszéd képviselőjének Lázár János által küldött levélből kiderül, még a magyar kormánnyal sem. A Párbeszéd szerint, ha eddig hiába keresték a védhető jogi érveket egy védhetetlen politikai döntéshez, akkor azokat ezután sem fogják megtalálni. 

Érdekes fejlemény: vagy Lázár János nézi madárnak a nyilvánosságot, vagy az Európai Bizottság a magyar kormányt. Lázár közlése szerint ugyanis ők sem tudják, hogy miért zárta le az EB a 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárását a paksi tender elmaradásának ügyében. A miniszter vagy szégyentelenül hazudik, vagy azt állítja, hogy a Bizottság úgy hozhat döntéseket a tagállamok ügyes-bajos dolgairól, hogy azok okairól, mikéntjéről az érintetteknek fogalma sincs, a szabadságharcos magyar kormány pedig mindezt szó nélkül tudomásul veszi.

Emlékeztetőül: 2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin minden előrejelzés nélkül, teljes titokban megállapodott Moszkvában a paksi bővítésről. Az ügyletről az Európai Bizottságot is csak utólag tájékoztatták. A magyar kormány első körben nemzetközi szerződésre hivatkozva indokolta, hogy miért kerülte ki az európai versenyszabályokat, annak ellenére, hogy tendereztetés nélkül elvileg egy olajkályhát sem hozhatna be senki az EU belső piacára. Az ügyben a Bizottság is eljárást indított. Miután az eredeti érvek, majd az azt követő magyarázatok is elbuktak, tavaly tavasszal teljesen váratlanul azzal állt elő a magyar kormány, hogy ún. „technikai kizárólagosság” áll fenn, azaz a két új paksi blokkot technikai okok miatt a Roszatomon kívül senki más nem képes szállítani. Az érv önmagában erősen kétséges, ráadásul a bővítési eljárás során korábban soha senki másnak nem jutott eszébe, hogy a magyar előírások miatt ez a helyzet fennállhatna.

Már úgy tűnt, hogy hosszas vizsgálódás és egy kötelezettségszegési eljárás végén az EU elmeszeli a nyilvánvalóan jogsértő orosz vircsaftot, ám a végső döntés előtt Günther Oettinger – Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén – Budapestre érkezett, és nem sokkal később megszületett a precedens nélküli verdikt: a Bizottság megszüntette az eljárást, de rendes indokolást azóta sem tettek közzé. A bővítésért felelős kormánytag, Lázár János a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek azt válaszolta, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását, amire (ha igaz) nem nagyon van példa a bizottsági gyakorlatban. Az indokokról kizárólag annyit tudunk, hogy egyes magyarországi előírások miatt Magyarországra atomerőművet a Roszatomon kívül más nem szállíthat. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot.

 

A Lázár Jánosnak címzett levél itt olvasható: Lázár János levél

Népszavazást a paksi bővítésről! – Megjelenések

Videók

HírTV – Jávor: Nagy hibát követ el hazánk

Magyarország nagy hibát követ el azzal, hogy évtizedekre elkötelezi magát az atomenergia mellett – mondta a Magyarország élőben című műsorunkban Jávor Benedek.

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/javor-nagy-hibat-kovet-el-hazank-1388631

HírTV –  Újabb ellenzéki párt kezdeményez népszavazást

Meg kell kérdezni az embereket arról, hogy milyen energiastratégiát kövessen Magyarország – véli a Párbeszéd.

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/ujabb-ellenzeki-part-kezdemenyez-nepszavazast-1388566

 

Cikkek

Híradó – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a paksi bővítés leállításáért

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

http://www.hirado.hu/2017/03/03/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovites-leallitasaert/?source=hirkereso

Index –  A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez Paks 2 leállításáért

Miután az LMP csütörtökön öt népszavazási kérdést adott le, a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen.

http://index.hu/belfold/2017/03/03/a_parbeszed_is_nepszavazast_kezdemenyez_paks_2_leallitasaert/#

24.hu – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen

http://24.hu/belfold/2017/03/03/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-atomeromu-bovitese-ellen/#

Magyar Nemzet Online – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez Paks ügyében

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

http://mno.hu/belfold/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-paks-ugyeben-1388564

Origo –  Paks: a Párbeszéd is népszavazást kezdeményez

http://www.origo.hu/itthon/20170303-paksi-bovites-a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-bovites-leallitasaert.html

444 –  Az LMP után a PM is népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről

https://444.hu/2017/03/03/az-lmp-utan-a-pm-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovitesrol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-lmp-utan-a-pm-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovitesrol

KlubRádió – Paksi bővítés – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=206404

Paksi bővítés – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a bővítés leállításáért

Budapest, 2017. március 3., péntek (MTI) – Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tervezett népszavazási kérdés szövege: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”

Jávor Benedek emlékeztetett, hogy korábban már próbálkozott két népszavazási kérdéssel, de azokat elutasították, mert a referendum nemzetközi szerződést írna felül.

A mostani kérdés viszont egy magyar jogalkotási aktusra vonatkozik, ezért azzal kapcsolatban nem lehet nemzetközi kötelezettségvállalásokra hivatkozni – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban többen, köztük az LMP is adott be népszavazási kérdéseket. Véleménye szerint annál jobb, minél több kérdés fekszik a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt, mert annál nagyobb az esélye, hogy valamelyiket átengedik. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha az LMP beadványa kap zöld utat, azt is támogatják, mert az a fontos, hogy egységesen lépjenek fel, és lehetővé tegyék a népszavazás kiírását.

Jávor Benedek arra is kitért, hogy kampányuk részeként kifejlesztettek egy internetes alkalmazást, amelyen keresztül a választók e-mailben kérhetik az országgyűlési képviselőket arra, hogy vizsgálják felül az energiastratégiát.

A politikus indoklásként azt mondta, a kormány évek óta azt állítja, hogy a bővítésre azért van szükség, mert az ország energiaellátásának nincs más alternatívája. Eközben viszont kísérletet sem tettek arra, hogy érdemi alternatívát vázoljanak fel a két új blokkal szemben – hangsúlyozta.

Az EP-képviselő bemutatta a német Wuppertal intézet, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány „Zöld Magyarország – Energia útiterv” című tanulmányát, amelyik 2050-ig vizsgálja a lehetséges forgatókönyveket.

A becslés szerint a megújuló energiák használatával és az energiahatékonyság növelésével a beruházási költségek akár harminc százalékkal alacsonyabbak lehetnek a paksi bővítésre szánt összegnél – közölte.

Ráadásul a vizsgált időszakban az ország energiaigénye mintegy negyven százalékkal csökkenthető, a szén-dioxid-kibocsátása a harmadára eshet vissza, miközben hazai munkahelyek tízezrei jöhetnek létre – ismertette megállapításaikat Jávor Benedek.

 

A megújulók megdrágításával küzd a kormány Paks II megtérüléséért

Piszkos trükkel küzd az Orbán-kormány a paksi bővítési beruházás megtérüléséért. Bár a küldetés lehetetlen, új kísérlet szemtanúi vagyunk: adminisztratív eszközökkel igyekszik a kabinet visszaszorítani a megújuló energiaforrásokat a magyar piacon. A 2015-ben világújdonságként bevezetett napelem-termékdíjat most megfejelik az egyelőre nulla forintos „elosztói teljesítménydíjjal”. Az új adónem egyelőre csak adminisztrációs terhet jelent, ám az Energiahivatal döntésével bármikor valódi adóvá tehető, és még fellebbezni sem lehet ellene. A napelem termékdíj bevezetése 5 százalékkal emelte meg a hazai forgalmazású napelemek árát, számos gyártót és kivitelezőt elüldözve a magyar piacról.

A mostani újabb közteher elsősorban azokat sújthatja, akik a zöldenergia kormányzati háttérbe szorítására ellenére a környezetkímélő energiatermelés mellett döntöttek, és beruháztak – sokszor hitelből – a napenergiába, hiszen egy bármikor kivethető és megemelhető adójellegű befizetés az ő beruházásuk megtérülését veszélyezteti. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy Orbánék az EU által kifejezetten a magyar háztartások energiahatékonysági és megújulós beruházásaira szánt 100 milliárdos támogatást is minden eszközzel megpróbálják eltéríteni a lakosságtól, akkor nyugodtan kijelenthetjük: ez a kormány a megújuló energiának és a valódi. fenntartható rezsicsökkentésnek is ellensége.

Hiába mondja tehát Aszódi Attila, a Paksi bővítés kormánybiztosa, hogy szeretik ők a zöldenergiát, és a megújulóknak bőven lesz helyük Paks II mellett, a valóságban minden eszközt megragadnak, hogy az ésszerű alternatívák megdrágításával vagy (mint a szélerőművek esetében) a teljes kiszorításával mesterségesen létrehozzanak egy problémát, amit aztán a drágán termelő, piaci körülmények között soha meg nem térülő atomerőművel kívánnak megoldani. A Párbeszéd szerint az Orbán-kormány energiapolitikája káros a környezetre, az emberi egészségre és az ország jövőjére nézve is: a nemzeti érdek a saját erőből megtermelhető megújuló energia részarányának növelése, az energiafüggetlenség megteremtése lenne, az orosz atomenergia erőltetése csak a függőség tartósítását és a kiszolgáltatottság növelését szolgálja.

A Párbeszéd ezért az új adónem azonnali visszavonására szólítja fel a kormányt, és követeli, hogy az ország jövőbeli versenyképességének biztosítása érdekében tegyenek le a drága nukleáris energiatermelés erőltetésétől, és fejezzék be a megújulók terjedésének akadályozását, és az energiahatékonyságra szánt források lenyúlását.