A tiltakozásról több fotó is megtekinthető ide kattintva.
Kategória: Médiatár
A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata
A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.
A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.
A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.
„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.
A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf
Brüsszel-Budapest
2017. február
(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)
Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament amerikai beutazási tilalommal kapcsolatos vitájához
A mai napon vitát folytatott le az Európai Parlament az amerikai beutazási tilalom firss fejleménye kapcsán, melyen Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett. A vitához Jávor Benedek írásbeli hozzászólásában a következőket tette hozzá:
Trump elnöki rendelete pökhendi és fölösleges lépés, semmilyen módon nem jelent megoldást a valós problémára, egyszerűen csak egy zsigeri populista válasz. Tovább bomlasztotta az amúgy is gyenge bizalmat a nemzetközi szintéren és erősíti a konfliktusok esélyét. Ez az intézkedés tehát nem csak jogszerűtlen és ellentétes az emberséggel, hanem egész egyszerűen ostoba, értelmetlen és eredménytelen.
(Fotó: Gage Skidmore – Kép forrása: en.wikipedia.org)
Kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a szennyező iparban – Jávor Benedek közleménye
Tizenhét évvel ezelőtt, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, százezer köbméternyi ciános szennyvizet zúdítva a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó bányacég azonnal továbbhárította a felelősséget – mondván, hogy minden szükséges romániai hatósági engedéllyel rendelkezett a ciános technológia használatához -, majd csődbe menekült, így a károsult alvízi országok azóta sem kaptak érdemi kártérítést.
A nagy környezeti kockázatú tevékenységek engedélyezésének és ellenőrzésének hiányosságaira, valamint a felelősségi viszonyok rendezetlenségére rávilágító katasztrófából máig sem sikerült a megfelelő tanulságot levonni: a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-balesethez hasonló okok vezettek, és a károkért ugyanúgy az államnak kellett helytállnia – mint ahogyan ma is ugyanez történne egy hasonló havária esetén. Az Európai Parlamentben született ugyan egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok érdekkülönbségei miatt a Bizottság nem kezdeményezett tiltó jogszabályt, Romániában pedig időről időre napirendre kerül a szintén ciános bányászatot tervező verespataki aranybánya engedélyezésének ügye.
Az EU környezeti felelősség irányelve céljaiban ugyan a megfelelő felelősségi viszonyok megteremtését és a „szennyező fizet” elv érvényesítését tűzi ki maga elé, azonban éppen a szigorú pénzügyi felelősségi rendszer felállítása hiányzik belőle, és a gyakorlatban a meglévő irányelv alkalmazása is hiányos. Az Európai Parlament most tárgyalja az irányelv végrehajtási jelentését, ami alkalmat teremt ennek a magyar szempontból sajnos különösen fontos problémának a kezelésére.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a jelentés árnyékelőadója olyan javaslatokat fogalmaz meg tervezetében, amelyek egy kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert vezetnek be, továbbá javaslatot tesz egy európai szintű, ipari katasztrófa alap felállítására is, amelyet a kockázatos ipari tevékenységeket folytató cégek befizetéseiből töltenek fel. Ez egyrészt megdrágítaná a környezeti szempontból kockázatos technológiák használatát, másrészt pedig lehetővé tenné, hogy az adófizetők helyett végre a szennyezések okozói finanszírozzák a károk elhárítását. Az EP-képviselő szerint ez vezethet el az európai, és benne a magyar környezetbiztonság javításához, és „a szennyező fizet” elv tényleges érvényesítéséhez.
(Fotó: Karnok Csaba – kép forrása: en.wikipedia.org)
Párbeszéd: az OLAF főigazgatójának válasza után a magyar hatóságoktól kérjük a teljes M4 jelentés nyilvánosságra hozását
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF vizsgálat eredményeit.
Az európai parlamenti képviselő azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megkapta Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának válaszát, melyben a főigazgató egyértelművé teszi, hogy a magyar hatóságok azok, akik a jelentés nyilvánosságra hozataláról dönthetnek.
Tekintettel arra, hogy számos magyar hatóság szerepel az érintettek között, illetve számos magyar kormányzati szerv kapott tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről a Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.
Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipuláció eszközeként tekint a teljes nyomozati anyagra.
Brüsszel-Budapest, 2017. január 25.
Párbeszéd: Korányi projekt – lehullt a lepel a korrupcióról
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított a politikus tudomására jutott szabálytalanságok ügyében. Az eljárás keretében a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, amit eredetileg az EP-képviselő is kifogásolt, hogy a projekt kivitelezése során számos esetben a kiviteli tervben szereplő tételeket gyengébb minőségű, olcsóbb anyagokkal helyettesítették. Ezzel hozzávetőlegesen 200 millió forint plusz nyereséget trükközött ki magának a nyertes ajánlattevő Swietelsky Kft. és a Hőszer-Trade Kft. alkotta konzorcium.
Jávor Benedek egy évvel ezelőtt fordult a Közbeszerzési Hatósághoz, mert tudomására jutott, hogy a Korányi Projekt kivitelezése során a műszaki kivitelezéssel kapcsolatban súlyos szabálytalanságok merültek fel. Tájékoztatta a Hatóságot, hogy a megvalósítás során műszaki egyenértékűségre hivatkozva nagyságrendekkel silányabb, gyengébb minőségű termékek kerültek beépítésre és vélhetően a tűzoltóság az építési hibák miatt nem engedte birtokba venni az épületet.
A Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kezdeményezte az ügy kivizsgálását, amely szakértő kirendelése után megállapította, hogy a hőszigetelés, lámpatestek, nyílászárók, gumiburkolatok, betonozási és szigetelési munkák, homlokzatburkolás, bádogos munka, és tűzgátló ajtók esetében a kiviteli tervben szereplő termékekkel műszakilag nem megegyező, azoknál olcsóbb és rosszabb minőségű termékeket építettek be. A Döntőbizottság szerint ez nem csupán azt eredményezte, hogy a kivitelező jogellenesen spórolt meg magának nagyjából 200 millió forintot, de azt is, hogy a közbeszerzés során a jobb minőségű termékekre tett ajánlatot, majd ezeket silányabbal pótolta, lényegében kizártak olyan ajánlattevőket, akik a jobb minőségű termékekre nem tudtak ajánlatot adni. Ezért a Döntőbizottság mind az ajánlatkérő Semmelweis egyetemre, mind pedig a Swietelsky és Hőszer-Trade Kft. konzorciumra 10-10 millió forint bírságot szabott ki.
Megállapításra került tehát, hogy egy jól megtervezett korrupciós módszerrel százmilliós kárt okoztak az országnak. Örvendetes, hogy a Párbeszéd képviselőjének fellépése nyomán egy korrupciós kiskapu bezárulhat, megakadályozva hasonló trükkök alkalmazását más esetekben. Ugyanakkor értetlenül állunk azelőtt, hogy az ügyészség miért nem indított nyomozást az ügyben, annak ellenére, hogy Jávor Benedek már 2015 decemberében feljelentéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez és azt a Fővárosi Ügyészségnek továbbküldték. A Fővárosi Ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el egy éve.
Jávor Benedek az új fejlemények fényében ismételten az ügyészséghez fordul, a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében.
Brüsszel-Budapest, 2017. január 23.
(Kép forrása: Semmelweis Egyetem)
Párbeszéd: Teljes körű tájékoztatást a paksi meghibásodásról!
Tegnap műszaki okokból a paksi atomerőmű egyes blokkjának mindkét generátorát le kellett állítani, és a blokk átmenetileg kiesett a termelésből. Az eseményről a nyilvánosság nem a Paksi Atomerőmű Zrt.-től, a tulajdonos magyar államtól vagy a hatóságtól szerzett tudomást, hanem sajtóértesülések alapján. Ez megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyek az erőmű kommunikációs gyakorlatával és a nukleáris energia magyarországi felhasználásának nyilvánosságával kapcsolatosak.
A Párbeszéd ismételten felhívja a figyelmet, hogy az atomerőmű iránti társadalmi bizalom megteremtésének legalapvetőbb kritériuma az információkhoz való széles körű és naprakész hozzáférés. Az Orbán-kormány jogalkotása sorozatosan éppen ennek az ellenkezőjét valósítja meg. Felszólítjuk a Paksi Atomerőművet, hogy haladéktalanul részletekbe menően tájékoztassa a nyilvánosságot a meghibásodással kapcsolatos valamennyi releváns információról, amelynek érdekében a mai napon közérdekű adatigényléssel fordultunk az atomerőműhöz. Ha a magyar kormány nem képes vagy nem akarja megteremteni az elvárható nyilvánosságot és adathozzáférést, jobban teszi, ha lemond a nukleáris energia fejlesztésével kapcsolatos valamennyi tervéről.
Budapest-Brüsszel, 2017. január 19.
M4: Teljes nyilvánosságot a metróbotrány dokumentumainak
A rendszerváltás utáni korszak legnagyobb korrupciójának nevezte az Orbán-kormány képviselője az M4 metróvonal ügyét. A Párbeszéd szerint az ügy súlya nem teszi lehetővé a további sumákolást: teljes adatnyilvánosságot és azonnali felelősségrevonást követelünk, tekintet nélkül a bűnösökpárthovatartozására.
Hogy a négyes metró bűzlik a korrupciótól, abban egyetértünk Csepreghy Nándorral: a forgalmi adatok a létezését sem indokolják, a sokszorosára drágult építés közben, a projekt beszerzéseit a teljes átláthatatlanság jellemezte. Csakhogy a beruházás fele (és a drágulás nagyobbik része) az Orbán-kormány időszakára esett, a szerződések átláthatóságáért ők sem tettek semmit, ráadásul ki sem vizsgálták a botrányos beruházást, minden eddigi vizsgálatot az uniós illetékesek végeztek el. Az eredményt pedig Orbánék azóta is titkolják, csak a számukra kedvező tényeket mazsolázzák ki a titkos anyagból.
A Párbeszéd megerősíti, hogy valóban súlyos korrupciós ügyről van szó: a mi információink is azt igazolják, hogy a lopás átíveli a 2006-tól 2014-ig terjedő korszakot, vagyis az elmúlt tíz év összes kormánya és fővárosi vezetése isérintett benne. Korábban Jávor Benedek már az Európai Csalás Elleni Hivatalnál vizsgálatot is kezdeményezett a projekt részét képező metrókocsik beszerzésével kapcsolatban. Ezért a teljes vizsgálati anyag azonnali nyilvánosságra hozatalát és az összes felelős megbüntetését követeljük, tekintet nélkül arra, hogy ki van jóban közülük Orbán Viktorral. Az ügy arra is rámutat, hogy elodázhatalan az Európai Ügyészség létrehozása: ha a magyar kormányon múlik, erről a lopásról ugyanúgy nem tudnánk semmit, mint az uniós támogatásokat fosztogató többi politikai rablóakcióról.
Budapest- Brüsszel, 2017. január 16.
Jávor Benedek
európai parlamenti képviselő
Párbeszéd
(fotó: Nyitrai Dávid; kép forrása: bkk.hu)
Párbeszéd – Jávor Benedek: az EU-nak is lépnie kell a civilek védelméért
Határozott fellépést kérnek az Európai Bizottságtól az Európai Zöldek képviselői a civil társadalom megfélemlítését célzó kormányzati törekvésekkel szemben – derül ki az EP-képviselők Frans Timmermanshoz, a brüsszeli testület első elnökhelyetteséhez címzett soraiból. A levél szerint az egyértelmű európai kiállás meg tudná akadályozni, hogy az uniós értékekkel szembehelyezkedő „ügynöktörvény-javaslat” a magyar parlament elé kerüljön.
Az Orbán-kormány arra készül, hogy olyan vagyonnyilatkozati eljárásnak veti alá a hazai civil szervezetek (mindenekelőtt a külföldi támogatást is elfogadó, ügynöknek nyilvánított NGO-k) vezetőit, amely eddig csak az adófizetők pénzét költő, közhatalmat gyakorló politikusokra vonatkozott. A nyilvánvalóan megfélemlítő célzatú törvényjavaslat egy hosszabb, a sajtó és a társadalom összes politika-kontrolláló mechanizmusát kiiktatni igyekvő kormányzati akciósorozat része, és tovább rontja az amúgy is leépülőben lévő magyarországi demokrácia minőségét.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a frakciótársaival, Ska Keller és Philippe Lamberts társelnökökkel, valamint Judith Sargentinivel aláírt, Frans Timmermanshoz címzett levélben emlékezteti a Bizottság elnökhelyettesét: az uniós tisztségviselő korábban ígéretet tett rá, hogy figyelemmel fogja kísérni a hatalomgyakorlás módszereinek magyarországi átalakulását, és fölemeli a szavát, ha olyan negatív fejleményeket tapasztal, amelyek a térség más országai számára is rossz például szolgálhatnak.
Most, hogy Lengyelország személyében hű követője akadt a demokrácia-korlátozó Orbán-modellnek, a magyar kormányzat pedig az érdemi visszhang nélkül maradt korábbi próbálkozásokon fölbátorodva egyre újabb uniós normasértéseket ránt elő a kalapból, eljött az ideje a határozott cselekvésnek: a három zöldpárti EP-képviselő haladéktalan lépéseket sürget annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni a civil társadalom kormányzati zaklatását – nem csak Magyarországon, hanem lehetőség szerint a hasonló intézkedéseket fontolgató többi tagállamban is.
A levél angol nyelvű változata itt olvasható.
Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez
.jpg){kind=link}
Dr. Seszták Miklós
Miniszter
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Budapest
Tisztelt Miniszter Úr!
2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.
Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.
Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.
Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.
Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.
Tisztelt Miniszter Úr,
Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.
Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!
Brüsszel, 2017. január 12.