JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Hónap: 2015 április

Bejelentővédelem

Közzétéve:

A korrupció elképzelhetetlen konkrét szereplők részvétele nélkül, akik visszaélnek saját hatalmukkal és a köz tulajdonában álló erőforrásokkal és azokat saját, egyéni céljaikra használják fel. Ahhoz hogy megakadályozzuk ezeket az erős embereket a közpénzekkel való visszaélésekben, szükségünk van azokra, akik fellépnek ellenük. Ma nem beszélhetünk komoly antikorrupciós politikáról, anélkül hogy érdemi védelmet nyújtanánk ezeknek a bátor állampolgároknak.

A bejelentők kulcsfontosságú szerepet játszanak a demokráciában – ők biztosítják, hogy a közérdekű információk napvilágra kerüljenek. Ennek ellenére a bejelentő védelem jogi eszközei és garanciái, valamint a kifejezetten ezzel a céllal kialakított, védett bejelentő csatornák terén megdöbbentően nagy különbségek tapasztalhatók az EU különböző tagállamaiban. Az EP által márciusban megszavazott csalás elleni harcról szóló határozatban a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy nyújtson be törvénytervezetet a témában és ne húzza tovább az időt!

A különböző szabályozási anomáliák, a gyenge nemzeti intézmények, a közelmúltbeli atrocitások és bejelentők elleni perek fényében kijelenthetjük: eljött az ideje, hogy a bejelentőket minimum védelem illesse Európa-szerte!

Strasbourg, 2015. április 29.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Felszólalás az európai ügyészségről szóló vitában

Közzétéve:

Az európai költségvetést érintő, illetve a határokon átnyúló bűncselekmények és korrupció megfékezéséhez elengedhetetlen egy európai szintű ügyészség felállítása. Úgy tűnik, ezzel a legtöbben egyetértenek.

Sajnos azonban néhány kormány a szuverenitásra hivatkozva próbálja aláásni az európai főügyészség ötletét. Miért?

Félelemből. Hiszen egy európai ügyész kavics lehet a kormányok cipőiben. Kényelmetlenséget okozhat nekik azon esetekben, ahol felmerül az adott kormányok érintettsége is.

Éppen ezért megindult az eredeti javaslat „felvizezési eljárása”:

Egy testület által irányított szervezet talán még elfogadható lehet, noha ez a felépítmény alapvetően idegen az ügyészi rendszerektől. De működőképes lehet.

Ugyanakkor egy network típusú ügyészségi szervezetet létrehozatala, amely névleg megteremtené az európai ügyészséget, de anélkül, hogy egy pillanatra is kivonná a hatásköröket a tagállami ügyészségek kezéből, tökéletesen elfogadhatatlan. Ez a megoldás csak az adófizetők pénzének további elherdálását jelentené, anélkül, hogy bármilyen előnye lenne.

Felmerült az is, hogy a hatáskörei közül az ÁFÁ-t ki kellene venni, noha az európai költségvetés jelentős részét pont az ebből származó bevételek alkotják.  Ez a javaslat olyan lényeges hatásköröket venne el az ügyészségtől, amely nélkül az ügyészség eljárása az unió pénzügyeit komolyan érintő bűncselekmények esetén lehetetlenné válna.

Kizárólag olyan ügyészség elfogadható, amely még a tagállamok napi politikai érdekeivel szemben is eljárhat az EU pénzügyi érdekeinek védelmében.

 

Strasbourg, 2015. április 28.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról

Közzétéve:

Az Európai Parlamentben lezajlott új erdőstratégiára vonatkozó szavazás önmagában is fontos, de rendkívüli jelentőségű a közeljövőben esedékes további szakpolitikai viták kimenetele szempontjából is (ideértve a biomassza, illetve az élőhelyvédelmi irányelv ügyét).

Az erdők az Európai Unió (szárazföldi) területének több, mint 40%-át teszik ki. Ezek többféle funkcióval bírnak, számtalan ökoszisztéma szolgáltatást és társadalmi hasznot nyújtanak.

Az Európai Parlament AGRI Bizottságának álláspontja a gazdasági funkcióra helyezi a hangsúlyt, és aggasztó módon az EU jövőbeli energiaellátási mixben is fontos szerepet tulajdonít az erdészeti biomasszának – ennél még az Európai Bizottság bioenergiára vonatkozó álláspontja is óvatosabb.

Az erdőknek kulcsszerepük van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a biodiverzitás megőrzésében, de ehhez az erdőket érintő negatív hatások megfékezésére, valóban kiegyensúlyozott, fenntartható erdő- és erdészeti erőforrás-gazdálkodásra, az erdőgazdálkodási módok erdőtípushoz igazítására, a tagállamok és az erdőtulajdonosok részéről is felelős magatartásra, hosszú távú gondolkodásra van szükség, tiszteletben tartva az erdők kapacitását, sokféle funkcióját.

A fentiekre tekintettel az EP-nek kötelessége, hogy egyértelmű üzenetet küldjön, és elvárja többek között a madár- és élőhelyvédelmi irányelvek, az illegális fakitermelés elleni akcióterv (FLEGT) előírásainak, az EU 2020-ig szóló Biodiverzitás Stratégiájának és a 7. Környezetvédelmi Akcióprogram célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását, illetve az erdőirtás és az erdők pusztulása (degradációja) elleni akcióterv mihamarabb kidolgozását.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 28.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Palagáztörvény: csak a kár a miénk

Közzétéve:

Egy parlamenti törvénymódosítással a töredékére csökkentette a kormány a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. Hogy kinek kíván kedvezni az Orbán-kabinet, arról lehet vitatkozni, az viszont egyértelmű, hogy ki fog ráfizetni – a PM szerint a lépéssel csak azt értük el, hogy a kitermelés esetleges megindulása után Magyarországra a haszon helyett csupán a környezeti károk eltakarítása marad.

A talaj és a talajvíz elszennyeződése, mérgező vegyszerekkel teli hatalmas meddőhányók, a földrengésveszély megnövekedése – ezek a legismertebb hatásai a palagázbányászatnak. Magyarország hatalmas, de nehezen hozzáférhető palagázkészletekkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nálunk a környezeti következmények az átlagosnál súlyosabbak lehetnek: mélyebbre kell fúrni, több vegyi anyagot kell felhasználni, és sokkal sűrűbben lakott vidéken zajlik majd a bányászat, mint az USA-ban vagy Kanadában.

Ezért is érthetetlen, hogy a kormánytöbbség 12-ről 2 százalékra csökkentette a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. A tőke- és technológiaigény miatt a kitermelésre eleve csak külföldi cégeknek van esélyük, a magyar állam pedig egyedül a bányajáradék-formájában profitálhatna a bányászatból –erről most az Orbán-kormány lemondott, a környezeti károk viszont mindenképpen Magyarországot terhelik majd. Az ügylet vesztese tehát már ismert, a nyertes pedig talán egy kanadai cégcsoport, vagy a legújabb hírek szerint az orosz Gazprom Nyefty lehet. A PM szerint az eset a nemzeti érdekek kiárusításának típuspéldájaként fog bekerülni a tankönyvekbe: a jelen és a jövő nemzedékek kisemmizésére nehéz lenne ennél emblematikusabb történetet találni.
 
Brüsszel-Budapest, 2015. április 27
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az EB vizsgálja az egyházi oktatási intézmények célzott támogatását uniós forrásokból

Közzétéve:

2015 elején a Magyar Kormány pályázati kiírást tett közzé a Társadalmi Operatív Programban az egyházak köznevelési feladatainak támogatására melynek célja a bevett egyházak intézményfenntartói szerepkörének erősítése a fenntartásukban álló köznevelési intézmények feletti irányítói és felügyeleti módszerek és eljárások felülvizsgálatával, kiterjesztésével, illetve irányítási, módszertani, minőségbiztosítási kompetenciáinak fejlesztésével.

Ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésemre válaszul a Bizottság nevében Navracsics Tibor oktatási biztos jelezte, hogy vizsgálja, hogy a szóban forgó pályázati kiírás megfelel-e az operatív program szabályainak és célkitűzéseinek, valamint az Alapjogi Chartának. Kérdéses, hogy összeegyeztethető-e az előírásokkal, hogy uniós közpénzt célzottan csak egyházi fenntartású intézmények vehessenek igénybe, kizárva a támogatottak köréből mind az állami, mind például az alapítványi iskolákat. Ez különösen fontos, mivel az elmúlt időszakban tapasztalható szegregációs oktatáspolitikai fordulatban kiemelt szerepet vállaltak egyes egyházi fenntartású oktatási intézmények és elfogadhatatlannak tartom, hogy a Bizottság az Alapszabály esélyegyenlőségi cikkelyének érvényesülését kifejezetten hátráltató intézkedéseket vagy iskolafenntartókat európai közpénzből finanszírozzunk.

Az Európai Roma Stratégia hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a minőségi valamint a szegregációmentes oktatáshoz való hozzáférés biztosításában és  Magyar Kormány által elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is úgy fogalmaz, hogy a szegregáció csökkentése kiemelt terület kell legyen, elfogadhatatlan, hogy EU-s forrásokat költsünk erre.

 

A kérdés: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+WQ+E-2015-001480+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

A biztos válasza: http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2015-001480&language=HU

 

Photo: Francis Bourgouin/Flickr/Creative Commons License

Veszélyek az új GMO-szabályozásban

Közzétéve:

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra javaslatát a GMO-összetevőket tartalmazó élelmiszerek és állati takarmányok szabályozásáról. A koncepció illúzióvá teszi a GMO-termékek távoltartását a magyar fogyasztóktól. A génmódosított növények termesztését tiltó tagállamok piacai épp olyan nyitottá válhatnak a GMO-tartalmú élelmiszerek előtt, mint a termelésüket széles körben engedélyező országoké. Ez pedig aláássa a korábban a magyar kormány által nagy sikerként beharangozott, a GMO-növények termesztésének tilalmát lehetővé tevő szabályozás értelmét és hatékonyságát is.

Hosszú tárgyalások után év elején fogadták el a GMO-k termesztésének új európai szabályozását. Ebben lehetővé tették ugyan a GMO-k termesztésére vonatkozó tagállami tilalmak bevezetését, ahogy azonban a PM már akkor felhívta a figyelmet, az új rendszer számos ponton nem nyújt kellő garanciákat a génmódosított termékeket elutasító fogyasztók számára. A most bejelentett új javaslat a termelés után a GMO-tartalmú termékek forgalmazását szabályozza – megkönnyítve elterjedésüket az Unió valamennyi piacán, beleértve a technológiát ellenző tagállamokat is. A koncepció szerint a tagállami kormányoknak lehetősége van ugyan bizonyos korlátozásokat bevezetni az ilyen termékek forgalmazása során, azonban a vonatkozó szabályok nem ütközhetnek a belső piac szabadságába, illetve a WTO-előírásokba. Nem nehéz belátni, hogy erre való hivatkozással szinte bármilyen korlátozó intézkedés megtámadható lesz a biotechnológiai cégek, illetve az élelmiszer és takarmánygyártók vagy forgalmazók által. A GMO-termékek tömeges megjelenése az áruházak polcain pedig kérdésessé teheti, hogy vajon mit ér a magyar termesztési tilalom, ha a hazai fogyasztók végül éppúgy GMO termékekkel fognak találkozni a tányérjukon, még ha azok más tagállamokból érkeznek is.

A bizottság javaslatát – a PM álláspontjával összhangban – egyértelműen elutasítják a nemzetközi zöld szervezetek, és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja is. Meggyőződésünk, hogy az európai GMO-szabályozásnak nem újabb kiskapukat, hanem egyértelmű, az európai fogyasztókat és a környezet biztonságát garantáló, szigorú előírásokat kell tartalmaznia.

A magyar kormány az elmúlt hónapokban elmulasztotta, hogy a termesztési szabályozás vitája során egyértelműen kiálljon számos, Magyarország szempontjából alapvető jelentőségű szigorítás mellett. Itt az idő, hogy a GMO-k forgalmazásának engedélyezéséről szóló döntéshozatalban végre következetesen kiálljon a magyar fogyasztók többségének elvárásai mellett. Mindent meg kell tenni, hogy a magyar GMO-tilalom ne csak szimbolikus rendelkezés legyen, hanem valóban távol tudjuk tartani a génmódosított termékeket a magyar piacoktól.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 24.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Jövő nemzedékek jogai: a hazai példa alapján európai intézmény?

Közzétéve:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő kezdeményezésére és elnökletével a jövő nemzedékek jogainak európai uniós szintű képviseletének lehetséges módjairól tanácskoztak Brüsszelben.

Az egyeztetés EP-képviselők, a magyar Alapvető Jogok Hivatalának jövő nemzedékek ügyével foglalkozó képviselője, a téma neves szakértői, szakpolitikai és jogi elemzők részvételével zajlott, továbbá képviseltette magát Karmenu Vella környezetvédelmi, tengerügyi és halászati és Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosok kabinetje is.

A konstruktív szakmai egyeztetésen a csoport áttekintette az ügy történeti vonatkozásait és egyes országok, köztük Magyarország működő intézményeinek tapasztalatait, majd az uniós szintű képviselet megalapozásáról, lehetséges formáiról, a kapcsolódó kihívásokról és hasznáról cseréltek eszmét.

Jávor Benedek beszédében kiemelte, hogy a jövő nemzedékek jogainak és szükségleteinek megfelelő képviselete érinti, de túlmutat az ifjúságvédelem, a fenntartható fejlődés, az örökségvédelem témakörén, egyszerre demokratikus és emberi jogi kérdés. A többi résztvevő is az ügy témakörökön, szakpolitikákon átívelő jellegét hangsúlyozta, és rövid-, és középtávon is megoldást sürgetett.

A lehetséges előnyök között említették az uniós értékek megerősödését, a tagállami, uniós és nemzetközi célkitűzések hatékonyabb, eredményesebb megvalósítását, az EU intézményrendszerének modernebbé válását és a civil társadalomban felhalmozódott tudás jobb érvényesülését.

A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi képviselet nélküli jövő nemzedékek érdekeinek uniós megjelenítésének igényével a többség egyetért, ugyanakkor annak formája nem eldöntött. Az azonban bizonyos, hogy a jelenlegi szakpolitikai eszközök és a kormányzási struktúrák jobb összehangolására, átláthatóságra és a hatékonyság javítására van szükség.

Jávor Benedek a továbbiakban is határozott lépéseket tesz azért, hogy az uniós szintű döntéshozásban a hosszú távú hatásokat – beleértve a még meg született generációkra vonatkozóakat is – jobban mérlegeljék, és a jövő nemzedékek tisztességes élethez való joga biztosított legyen.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 23.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

PM a Gazprom-ügyről : politikai gázár helyett importfüggetlenséget!

Közzétéve:

A Párbeszéd Magyarországért üdvözli az Európai Bizottság Gazprom piactorzító viselkedésével szembeni határozott fellépését: a politikai alapon meghatározott gázár elfogadhatatlan. A Gazprom a Bizottság szerint nyolc tagállamban (köztük Magyarországon) visszaél piaci erőfölényével, ami a közös Uniós érdekeinket is sérti. Egyrészt ez veszélyezteti az energiaellátás biztonságát,  másrészt az EU-nak nem újabb függőségekre, hanem az importfüggés enyhítésére, a megújulókon és az energiahatékonyságon alapuló energiapolitikára van szüksége.

Az Európai Bizottság tegnap trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen, mivel álláspontja szerint a Magyarország gázimportjának mintegy felét biztosító orosz vállalat politikai alapon meghatározott gázárak alkalmazásával az energiaexportot az orosz politika céljainak szolgálatába állította. A Bizottság az eljárás megkezdésekor egy sor olyan körülményre hívta föl a figyelmet, amelyeket a Párbeszéd Magyarországért régóta kifogásol.

Egyrészt, a Gazprom piaci erejével visszaélve olyan feltételeket (például a Déli Áramlat támogatása) kötött ki a gázszállítási szerződésekben, amelyeknek a gázüzlethez nincs, a politikához viszont annál inkább van közük, s így az orosz cég beavatkozott az európai államok energiapolitikai döntéseibe.

Továbbá, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában a földgáz-továbbértékesítés tilalmával, a határkeresztező gázszállítások megnehezítésével igyekezett gátolni a versenyt, és így növelni ezen államok kiszolgáltatottságát az orosz gázszállításoknak.

A PM szerint Magyarország az orosz függéssel és a politikai alapon meghatározott gázárral mindenképpen veszít – ha az indokoltnál drágábban kapjuk a gázt, és lemondunk a versenyről, akkor forintban közvetlenül is mérhető módon, ha pedig bizonyos szívességek ellentételezéseként olcsóbban jutunk hozzá, nemcsak az átláthatóság kívánalma sérül súlyosan, hanem az országot politikailag kiszolgáltatottá teszi és csökkenti a bizalmat az ország iránt.

Magyarország egyértelmű érdeke, hogy ne a putyini Oroszországnak, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin politikai alkuinak legyen kiszolgáltatva az egyoldalú gázfüggőségen keresztül. A magyar energiapolitikának az európai együttműködésre, a források diverzifikálására, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások fokozottabb használatára kell épülnie.

Kép forrása: www.legislative-journal.com

Paksi fűtőanyag: Lázár János elintézte

Közzétéve:

2014. januárjában Lázár János azt mondta: az orosz-magyar nukleáris egyezmény és az orosz részvételű atomerőmű-bővítés ügyében Brüsszel mindenről tudott, mindent jóváhagyott. Azóta három eljárást indított Magyarország ellen az EU, mivel a minimális tájékoztatáson kívül magyar részről semmilyen együttműködést nem tapasztaltak.

2014 nyarán Lázár János bejelentette, hogy Brüsszel mindennel egyetértett a sérült paksi fűtőelemek oroszországi kiszállításával kapcsolatban. Azóta kiderült, hogy az illetékes uniós szervek nem értesültek a kiszállítás részleteiről, az ügyletre vonatkozó szerződést nem ellenjegyezték.

2015 márciusában – napokkal azután, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség elkaszálta a paksi fűtőelembeszerzést – Lázár János hírül adta: sikerült minden kérdést tisztázni, tisztázni, a kifogásokat eloszlatni és parafálni a megállapodást.

Most, 2015. áprilisában azt állítja, az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleáris fűtőanyag-szállítási megállapodást (amit szerinte már egy hónappal ezelőtt parafáltak, vagyis jóváhagytak).

Most már csak az a kérdés, hogy mikor mondott igazat Lázár János – vagy igazat mondott-e bármikor.