JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Hírek

Kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a szennyező iparban – Jávor Benedek közleménye

Közzétéve:

Tizenhét évvel ezelőtt, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, százezer köbméternyi ciános szennyvizet zúdítva a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó bányacég azonnal továbbhárította a felelősséget – mondván, hogy minden szükséges romániai hatósági engedéllyel rendelkezett a ciános technológia használatához -, majd csődbe menekült, így a károsult alvízi országok azóta sem kaptak érdemi kártérítést.

A nagy környezeti kockázatú tevékenységek engedélyezésének és ellenőrzésének hiányosságaira, valamint a felelősségi viszonyok rendezetlenségére rávilágító katasztrófából máig sem sikerült a megfelelő tanulságot levonni: a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-balesethez hasonló okok vezettek, és a károkért ugyanúgy az államnak kellett helytállnia – mint ahogyan ma is ugyanez történne egy hasonló havária esetén. Az Európai Parlamentben született ugyan egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok érdekkülönbségei miatt a Bizottság nem kezdeményezett tiltó jogszabályt, Romániában pedig időről időre napirendre kerül a szintén ciános bányászatot tervező verespataki aranybánya engedélyezésének ügye.

Az EU környezeti felelősség irányelve céljaiban ugyan a megfelelő felelősségi viszonyok megteremtését és a „szennyező fizet” elv érvényesítését tűzi ki maga elé, azonban éppen a szigorú pénzügyi felelősségi rendszer felállítása hiányzik belőle, és a gyakorlatban a meglévő irányelv alkalmazása is hiányos. Az Európai Parlament most tárgyalja az irányelv végrehajtási jelentését, ami alkalmat teremt ennek a magyar szempontból sajnos különösen fontos problémának a kezelésére.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a jelentés árnyékelőadója olyan javaslatokat fogalmaz meg tervezetében, amelyek egy kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert vezetnek be, továbbá javaslatot tesz egy európai szintű, ipari katasztrófa alap felállítására is, amelyet a kockázatos ipari tevékenységeket folytató cégek befizetéseiből töltenek fel. Ez egyrészt megdrágítaná a környezeti szempontból kockázatos technológiák használatát, másrészt pedig lehetővé tenné, hogy az adófizetők helyett végre a szennyezések okozói finanszírozzák a károk elhárítását. Az EP-képviselő szerint ez vezethet el az európai, és benne a magyar környezetbiztonság javításához,  és „a szennyező fizet” elv tényleges érvényesítéséhez.

 

(Fotó: Karnok Csaba – kép forrása: en.wikipedia.org)

Párbeszéd: az OLAF főigazgatójának válasza után a magyar hatóságoktól kérjük a teljes M4 jelentés nyilvánosságra hozását

Közzétéve:

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF vizsgálat eredményeit.

 

Az európai parlamenti képviselő azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megkapta Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának válaszát, melyben a főigazgató egyértelművé teszi, hogy a magyar hatóságok azok, akik a jelentés nyilvánosságra hozataláról dönthetnek.

Tekintettel arra, hogy számos magyar hatóság szerepel az érintettek között, illetve számos magyar kormányzati szerv kapott tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről a Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.

 

Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipuláció eszközeként tekint a teljes nyomozati anyagra.

 

Brüsszel-Budapest, 2017. január 25.

Párbeszéd: Korányi projekt – lehullt a lepel a korrupcióról

Közzétéve:

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított a politikus tudomására jutott szabálytalanságok ügyében. Az eljárás keretében a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, amit eredetileg az EP-képviselő is kifogásolt, hogy a projekt kivitelezése során számos esetben a kiviteli tervben szereplő tételeket gyengébb minőségű, olcsóbb anyagokkal helyettesítették. Ezzel hozzávetőlegesen 200 millió forint plusz nyereséget trükközött ki magának a nyertes ajánlattevő Swietelsky Kft. és a Hőszer-Trade Kft. alkotta konzorcium.

Jávor Benedek egy évvel ezelőtt fordult a Közbeszerzési Hatósághoz, mert tudomására jutott, hogy a Korányi Projekt kivitelezése során a műszaki kivitelezéssel kapcsolatban súlyos szabálytalanságok merültek fel. Tájékoztatta a Hatóságot, hogy a megvalósítás során műszaki egyenértékűségre hivatkozva nagyságrendekkel silányabb, gyengébb minőségű termékek kerültek beépítésre és vélhetően a tűzoltóság az építési hibák miatt nem engedte birtokba venni az épületet.

A Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kezdeményezte az ügy kivizsgálását, amely szakértő kirendelése után megállapította, hogy a hőszigetelés, lámpatestek, nyílászárók, gumiburkolatok, betonozási és szigetelési munkák, homlokzatburkolás, bádogos munka, és tűzgátló ajtók esetében a kiviteli tervben szereplő termékekkel műszakilag nem megegyező, azoknál olcsóbb és rosszabb minőségű termékeket építettek be. A Döntőbizottság szerint ez nem csupán azt eredményezte, hogy a kivitelező jogellenesen spórolt meg magának nagyjából 200 millió forintot, de azt is, hogy a közbeszerzés során a jobb minőségű termékekre tett ajánlatot, majd ezeket silányabbal pótolta, lényegében kizártak olyan ajánlattevőket, akik a jobb minőségű termékekre nem tudtak ajánlatot adni. Ezért a Döntőbizottság mind az ajánlatkérő Semmelweis egyetemre, mind pedig a Swietelsky és Hőszer-Trade Kft. konzorciumra 10-10 millió forint bírságot szabott ki.

Megállapításra került tehát, hogy egy jól megtervezett korrupciós módszerrel százmilliós kárt okoztak az országnak. Örvendetes, hogy a Párbeszéd képviselőjének fellépése nyomán egy korrupciós kiskapu bezárulhat, megakadályozva hasonló trükkök alkalmazását más esetekben. Ugyanakkor értetlenül állunk azelőtt, hogy az ügyészség miért nem indított nyomozást az ügyben, annak ellenére, hogy Jávor Benedek már 2015 decemberében feljelentéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez és azt  a Fővárosi Ügyészségnek továbbküldték. A Fővárosi Ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el egy éve.

Jávor Benedek az új fejlemények fényében ismételten az ügyészséghez fordul, a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében.

Brüsszel-Budapest, 2017. január 23.

 

(Kép forrása: Semmelweis Egyetem)

M4: Teljes nyilvánosságot a metróbotrány dokumentumainak

Közzétéve:

A rendszerváltás utáni korszak legnagyobb korrupciójának nevezte az Orbán-kormány képviselője az M4 metróvonal ügyét. A Párbeszéd szerint az ügy súlya nem teszi lehetővé a további sumákolást: teljes adatnyilvánosságot és azonnali felelősségrevonást követelünk, tekintet nélkül a bűnösökpárthovatartozására.

 

Hogy a négyes metró bűzlik a korrupciótól, abban egyetértünk Csepreghy Nándorral: a forgalmi adatok a létezését sem indokolják, a sokszorosára drágult építés közben, a projekt beszerzéseit a teljes átláthatatlanság jellemezte. Csakhogy a beruházás fele (és a drágulás nagyobbik része) az Orbán-kormány időszakára esett, a szerződések átláthatóságáért ők sem tettek semmit, ráadásul ki sem vizsgálták a botrányos beruházást, minden eddigi vizsgálatot az uniós illetékesek végeztek el. Az eredményt pedig Orbánék azóta is titkolják, csak a számukra kedvező tényeket mazsolázzák ki a titkos anyagból.

A Párbeszéd megerősíti, hogy valóban súlyos korrupciós ügyről van szó: a mi információink is azt igazolják, hogy a lopás átíveli a 2006-tól 2014-ig terjedő korszakot, vagyis az elmúlt tíz év összes kormánya és fővárosi vezetése isérintett benne.  Korábban Jávor Benedek már az Európai Csalás Elleni Hivatalnál vizsgálatot is kezdeményezett a projekt részét képező metrókocsik beszerzésével kapcsolatban. Ezért a teljes vizsgálati anyag azonnali nyilvánosságra hozatalát és az összes felelős megbüntetését követeljük, tekintet nélkül arra, hogy ki van jóban közülük Orbán Viktorral. Az ügy arra is rámutat, hogy elodázhatalan az Európai Ügyészség létrehozása: ha a magyar kormányon múlik, erről a lopásról ugyanúgy nem tudnánk semmit, mint az uniós támogatásokat fosztogató többi politikai rablóakcióról.

 

Budapest- Brüsszel, 2017. január 16.

 

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő

Párbeszéd

 

(fotó: Nyitrai Dávid; kép forrása: bkk.hu)

Párbeszéd – Jávor Benedek: az EU-nak is lépnie kell a civilek védelméért

Közzétéve:

Határozott fellépést kérnek az Európai Bizottságtól az Európai Zöldek képviselői a civil társadalom megfélemlítését célzó kormányzati törekvésekkel szemben – derül ki az EP-képviselők Frans Timmermanshoz, a brüsszeli testület első elnökhelyetteséhez címzett soraiból. A levél szerint az egyértelmű európai kiállás meg tudná akadályozni, hogy az uniós értékekkel szembehelyezkedő „ügynöktörvény-javaslat” a magyar parlament elé kerüljön.

Az Orbán-kormány arra készül, hogy olyan vagyonnyilatkozati eljárásnak veti alá a hazai civil szervezetek (mindenekelőtt a külföldi támogatást is elfogadó, ügynöknek nyilvánított NGO-k) vezetőit, amely eddig csak az adófizetők pénzét költő, közhatalmat gyakorló politikusokra vonatkozott. A nyilvánvalóan megfélemlítő célzatú törvényjavaslat egy hosszabb, a sajtó és a társadalom összes politika-kontrolláló mechanizmusát kiiktatni igyekvő kormányzati akciósorozat része, és tovább rontja az amúgy is leépülőben lévő magyarországi demokrácia minőségét.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a frakciótársaival, Ska Keller és Philippe Lamberts társelnökökkel, valamint Judith Sargentinivel aláírt, Frans Timmermanshoz címzett levélben emlékezteti a Bizottság elnökhelyettesét: az uniós tisztségviselő korábban ígéretet tett rá, hogy figyelemmel fogja kísérni a hatalomgyakorlás módszereinek magyarországi átalakulását, és fölemeli a szavát, ha olyan negatív fejleményeket tapasztal, amelyek a térség más országai számára is rossz például szolgálhatnak.

Most, hogy Lengyelország személyében hű követője akadt a demokrácia-korlátozó Orbán-modellnek, a magyar kormányzat pedig az érdemi visszhang nélkül maradt korábbi próbálkozásokon fölbátorodva egyre újabb uniós normasértéseket ránt elő a kalapból, eljött az ideje a határozott cselekvésnek: a három zöldpárti EP-képviselő haladéktalan lépéseket sürget annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni a civil társadalom kormányzati zaklatását – nem csak Magyarországon, hanem lehetőség szerint a hasonló intézkedéseket fontolgató többi tagállamban is.

 

A levél angol nyelvű változata itt olvasható.

Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez

Közzétéve:

Dr. Seszták Miklós

Miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.

Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.

Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.

Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.

Tisztelt Miniszter Úr,

Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.

Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!

Brüsszel, 2017. január 12.

                              Tisztelettel:

                                                                                                                    Jávor Benedek

                                                                                                        európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: a nukleáris biztonság fontosabb az oligarchák gazdagodásánál!

Közzétéve:

Az atomtörvény példátlanul kockázatos és felelőtlen módosítását fogadta el tegnap a kormánytöbbség: mostantól a törvényben előírt engedélyezési eljárások elképesztően rugalmassá válnak, a nukleáris hatóság szerepe pedig sok esetben jelképessé zsugorodik Magyarországon. A Párbeszéd az uniós hatáskörök folytán illetékes európai szervekhez fordul az EU-jogot is megsértő lépés miatt, a jogszabályváltozás ugyanis egész Európa nukleáris biztonságát súlyosan veszélyezteti.

 

A nukleáris létesítmények tulajdonosváltásához ezentúl nem kell az Országos Atomenrgia Hivatal (OAH) engedélye, a nukleáris hatóságnak az érdemi engedélyezés helyett ezentúl csak a bejelentés tudomásulvétele lesz a szerepköre, az OAH hatósági döntéseitől miniszteri rendelettel, vagyis fellebbezés lehetősége nélküli politikai döntéssel is el lehet térni, az építési engedély a létesítési engedély előtt is kiadható (vagyis előállhat az az abszurd helyzet, hogy olyan helyen kap engedélyt az atomerőmű-építkezés, ahol a szakhatóságok szerint nem létesülhetne atomerőmű), a reaktortartályok vagy a generátorok gyártását pedig a létesítési engedély kiadása előtt is jóváhagyják – ilyen és hasonló jogi képtelenségek szerepelnek mostantól az országgyűlés fideszes többsége által megszavazott új atomtörvényben.

Az Orbán-kormány láthatóan képtelen kivárni, amíg az illetékes hatóságok az összes releváns körülményt mérlegelve eldöntik, megvalósítható-e a tervezett paksi bővítés: annak érdekében, hogy mihamarabb hozzákezdhessenek az orosz gigahitel lehívásához és elköltéséhez, kockára tennék akár a biztonságunkat is. A Párbeszéd haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul, a nukleáris létesítmények engedélyezésében ugyanis a hatáskörök egy része az uniós szerveknél van: megengedhetetlennek tartjuk, hogy a fideszes mohóság veszélybe sororja Magyarország és egész Európa nukleáris biztonságát. A hatósági szigornak itt különösen komoly szerepe lenne, hiszen a Paksra szánt orosz reaktortípus rövid történetét máris fatális balesetek és műszaki meghibásodások színesítik.

Értjük, hogy hatalmas a 3-4000 milliárd forintos bővítés vonzereje, az Orbán-klientúra pedig képtelen várni a lopással, ez azonban aligha lehet szempont az ország legdrágább és legveszélyesebb beruházásának engedélyezésénél: ha a jogszabályokat nyíltan a kormányzati holdudvar pénzügyi igényeihez igazítják, abból akár egy Csernobilhoz hasonló újabb nukleáris katasztrófa is következhet.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. december 7.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: Zöldhatóság off – az Orbán-kormány lekapcsolja a környezetvédelmet

Közzétéve:

A végéhez közeledik a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverése: január elsejétől az Orbán-kabinet megszünteti az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, a korábban önálló szakterületként működő főhatóság közvetlen politikai irányítás alá kerül. A Párbeszéd tiltakozik az egész Európában példátlan intézményrombolás ellen: az alkotmányba és az európai jogba ütközik az, ha egy kormány a szabadrablás igényének rendeli alá az állami szervezetek működését.

A 2010-es kormányváltás óta elképesztő dúláson ment keresztül a környezetvédelem magyarországi intézményrendszere: nincs már környezetvédelmi minisztérium (sőt a jelenlegi felállásban környezetügyi államtitkár sincs), megszűnt az önálló zöldombudsman posztja, a területi zöldhatóságok beolvadtak a megyei kormányhivatalokba – miközben a jogköreiket is alaposan megnyirbálták, eljáró hatóságból szakhatósággá fokozva le őket –, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTVF) pedig egy szakképzettség nélküli politikai kalandor kinevezésével nevetségessé tették és eljelentéktelenítették. A nagy mű a végéhez közeledik: az OKTVF januártól a Pest megyei kormányhivatalba olvad, így az utolsó eleme is megszűnik a rendszerváltáskor kialakult, a 90-es években még hatékonyan működő állami környezetvédelmi hatóságnak. Az „eredmények” máris látszanak: a hatósági rendszer súlytalan és megfélemlített maradéka szó nélkül veszi tudomásul a legnyilvánvalóbb környezetpusztításokat a Városligetben, a Római-parton vagy az almásfüzítői vörösiszap lerakóban.

Egyetlen példa sincs rá Európában, hogy egy tagállam így ledózerolja a környezet- és természetvédelem intézményrendszerét. Orbán Viktor nyíltan vállalta ugyan, hogy a zöldhatóságokat az állami beruházási és munkahelyteremtési szándékok akadályának tekinti, valójában azonban inkább a szabadrablás és a vagyonátjátszás gátjait láthatta bennük.

A Párbeszéd szerint ez a lépéssorozat ellentétes a magyar alkotmánnyal, az uniós csatlakozás során vállalt kötelezettségeinkkel és az európai joggal is, ezért minden lehetséges fórumon fel fogunk lépni ellene: ha a Fidesz minden hatósági kontrollt felszámol, akkor a nemzeti vagyon után a jövőnket is ellophatja, ezt pedig  nem kívánjuk tétlenül végignézni.

Budapest – Brüsszel, 2016. december 6.

Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő, Párbeszéd

 

(kép forrása: orszagoszoldhatosag.gov.hu)

Párbeszéd: Megsérült reaktortartályt építhetnek be Paks II-be?

Közzétéve:

A Roszatom nyilatkozata alapján az osztroveci atomerőmű építése során korábban leejtett és a belorusz fél által visszautasított sérült reaktortartály Paksra is kerülhet. A Párbeszéd EP-képviselője elképesztőnek tartja a Roszatom hozzáállását és tart tőle, hogy az eddig is mindenben a Roszatom érdekeit képviselő magyar kormány elfogadhatónak találja az orosz javaslatot.

Jávor Benedek szerint sorozatos problémák adódnak a Paks II prototípusának számító erőművekkel. Korábban a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése során egy orosz nukleáris munkatárs leleplező adatközlései nyomán megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet. Az első üzembe álló harmadik generációs orosz atomerőmű Novovoronyezsben a közelmúltban – alig három hét működés után – leállt, mert rövidzárlat következtében működésképtelenné vált a generátor.

Még idén júniusban pedig a magyar kormány maradéktalan bizalmát és támogatását élvező Roszatom a fehéroroszországi osztroveci atomerőmű építése során egyszerűen leejtette a reaktortartályt. A belarusz kormányzat akkor teljesen egyértelműen a reaktortartály cseréjét kérte az orosz cégtől.

Az S&P Platts közlésére hivatkozva Jávor azt állítja, hogy a Roszatom szerint a sérült reaktortartályt, némi javítás után, bárhol felhasználhatják a jövőben építendő atomerőművekben. Az orosz cég a lehetőségek között külön nevesítette Paks II-t is.

A képviselő szerint egy korábban már sérült – Fehéroroszország által is cserére kötelezett – reaktortartály beépítése semmilyen körülmények között nem elfogadható. Elképesztőnek nevezte a Roszatom ötletét, ami mindent elmond a cégben uralkodó biztonsági kultúráról. Jávor ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy az eddig is Roszatom-lobbistaként tevékenykedő magyar kormány nem fog ellenállni az orosz szándékoknak, így Paksra egy egyébként is problémás atomerőmű típus kicsit sérült, de „Lázár Jánosnak még jó lesz!” megjelölésű alkatrészei kerülhetnek. Jávor Benedek a miniszter válaszát követeli arra a kérdésre, hogy milyen a garanciákat tud adni arra, hogy ez nem következhet be?

Brüsszel-Budapest, 2016. november 23.

 

(Kép forrása: energynewsbd.com)

Párbeszéd – Paks II.: vitatható döntés, további várható jogvitákkal

Közzétéve:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság mai döntése a Paks II építésével kapcsolatos, a közbeszerzés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról nem meglepetés, rossz hír ugyanakkor a magyar adófizetőknek és további jogvitákat vetít előre.

Jávor már nyáron arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az EB és a magyar kormány között. Ugyanakkor a Bizottság által panaszosként neki még augusztusban megküldött levél alapján úgy véli, hogy a döntés valótlanságokon és téves jogértelmezésen alapul, megszületését követően pedig további jogi viták valószínűsíthetőek. Azaz a döntéssel korántsem zárult le a Paks II. ügyében folyó vita – már csak azért sem, mert a projekt állami támogatásáról szóló vizsgálat még mindig folyamatban van.

A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot, és az nyilvánosságra is hozza – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor, ha a Bizottság azt az érvelést használta, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a Bizottság jelenlegi döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Amennyiben ugyanis a döntés indokolása a fentieken alapul, akkor a magyar szabályozás az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel ellentétes lehet, melynek ugyanúgy komoly következményei lehetnek.

Jávor Benedek szerint Paks II. energetikailag, pénzügyileg és külpolitikailag is súlyosan káros Magyarország számára, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország feje fölül elhárítsa ezt a fenyegető veszélyt. Lázár János szavaira reagálva elmondta, köszöni a miniszter tanácsait, megfontolta azokat, de az a rossz híre van Lázár  Jánosnak, hogy változatlan erőfeszítéssel folytatja a munkát. Tudja, hogy a miniszternek – ahogy eddig is – ez nehéz lesz, de őszintén bízik benne, hogy elbírja a terheket.

Brüsszel, 2016. november 17.