JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Közérdekű adatigénylés a bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatáért

Miután fontos részletek kerültek ki Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének blogjára a paksi bővítés eddig eltitkolt előkészítő anyagaiból, már nincs értelme a további titkolózásnak. Ezért kikérjük a 2014-ben aktualizált megvalósítási tanulmányt, hogy a közvélemény is megismerhesse, mennyire volt megalapozott a beruházás elindításáról szóló kormánydöntés.

2008-as gazdasági válság előtti adatokkal számoltak, nem vették figyelembe, hogy időközben összeomlott az európai árampiac, nem kalkuláltak azzal, hogy a régi és az új paksi blokkok egymás konkurenciát lesznek – többek között ezeket a hiányosságokat rója föl az MVM belső elemzése a paksi bővítésről szóló döntés előkészítő tanulmányával kapcsolatban.

A Jávor Benedek blogján publikált anyag legfőbb erénye mégis az, hogy bebizonyította: a kormány képviselői által még a bíróság előtt is letagadott tanulmány létezik. Immár nem tartható az a kormányzati állítás, hogy sosem készült el, és az sem, hogy a nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a projekt sikerét.

A dokumentum hibáit a Paksi Atomerőmű tulajdonosa, az MVM jóvoltából már ismerjük – ideje, hogy maga a dolgozat is hozzáférhetővé váljon. Ezért a PM közérdekű adatigénylés keretében kikéri a a bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatát.

Budapest, 2015. június 25.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Ne vicceljünk már: hol van a megvalósíthatósági tanulmány?

Köszönettel olvastam a Paks II. Zrt. reagálását az általam tegnap nyilvánosságra hozott, az új paksi atomerőmű problémáira rávilágító dokumentumokkal kapcsolatban. Megnyugtató, hogy a bővítéssel megbízott cég szerint minden rendben van, még ha tételesen a dokumentumok egyetlen állítását sem cáfolták.

Szerintük 2008-ban több tanulmány, feljegyzés is született a projektről, az általam közzétettek vélhetően ezek közül valók. Leborulok a cég felkészült szakértői előtt, akik egy ilyen 2008-ban született tanulmányban már „a 2014. májusi keltezésű, aktualizált megvalósíthatósági tanulmány”-ról is véleményt tudtak mondani. Az időutazás képessége feltétlenül sokat segít abban, hogy pontosan fel tudják mérni a beruházás következményeit. Ez esetben az sem jelenthet akadályt, hogy pontos információkkal szolgáljanak az erőmű 2030-as megtérülési mutatóiról, a dunai hőterhelés alacsony vízálláskori következményeiről a hat blokk párhuzamos üzemekor, illetve a függőben lévő uniós vizsgálatok végkimeneteléről.

A másik lehetőség, hogy azonnal befejezik ezt a röhejes kutyakomédiát, és nyilvánosságra hozzák a megvalósíthatósági tanulmányt; pontos közgazdasági modellekkel, várható áramárakkal, a szükséges járulékos beruházások pontos és teljes listájával állnak a magyar választópolgárok elé, akiknek a pénzét erre az egészre költeni tervezik.

Uraim, Önök 4000 milliárd forint közpénzt készülnek elkölteni egy nukleáris létesítményre. Ha másban is annyira lehet számítani Önöktől, mint amit ennek a néhány dokumentumnak a kapcsán előadtak, akkor mindannyiunknak az a jobb, ha az egészet gyorsan abbahagyják, mielőtt nagyobb baj lesz.

Az eredeti blogbejegyzés és dokumentumok itt olvashatóak.

 

A PM kikéri a „nem titkos” atomadatokat

A 30 évre mindent titkosító kormány szerint nincsenek minősített adatok az egyik paksi vezetőtől ellopott adathordozókon. Ez az év vicce is lehetne, ha nem lenne inkább tragikomikus – a PM mindenesetre kikéri az ezek szerint nem titkos adatokat, a kormányzati illetékeseknek pedig azt ajánlja: füllentsenek kevesebbet, és akkor ritkábban fognak belegabalyodni a saját csúsztatásaikba.

Három hónapja kiemelt ügyként nyomoznak a márciusban egy paksi vezető autójából ellopott laptop és adathordozók után. A BM azt állítja: nincsenek minősített információk az eltulajdonított eszközökön. Sajnos a belügyi tárca titkosságra vonatkozó állítását nem lehet komolyan venni: az atomtörvény legutóbbi módosításával a bővítésre vonatkozó összes dokumentumot és adatot titkosították, amit a bíróságok az eddigi adatigénylési ügyekben akár visszamenőleg is érvényesnek tekintettek.

A PM azonban kész az igazságpróbára: Jávor Benedek, a párt EP-képviselője közérdekű adatigénylés keretében kikéri az adathordozókon lévő összes – ezek szerint nem titkos, és az érintettek által pontosan számon tartott – információt, hogy az adófizetők is legalább annyit megtudhassanak a tervezett bővítési beruházásról, mint a márciusi tolvaj.

A kormánynak pedig előzetesen azt javasoljuk: ha nem akarnak állandóan a saját korábbi hazugságaikba akadni, mondjanak gyakrabban igazat – nem csak az atomerőmű-bővítésről.

Brüsszel-Budapest, 2015. június 15.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Az EP elítélte Orbán halálbüntetéssel kapcsolatos állításait és a migrációs kérdőívet – Jávor Benedek reagál

A halálbüntetés bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel és az Alapvető Jogok Chartájával, áll az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők bírálták a magyar kormány által elindított „felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlanˮ nyilvános konzultációt. Az EP a magyarországi helyzet mielőbbi értékelését várja a Bizottságtól.

A Parlament a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére az egész Unióban alkalmas mechanizmus létrehozására is felszólította a Bizottságot.

Az állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy „jó példával járjon előˮ.

A halálbüntetés bevezetése a 7. cikk szankcióit vonná maga után

A halálbüntetés „nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékeiˮ, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése „a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené”. Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok áthágása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet.

A migrációs kérdőív félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan

A képviselők a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos nyilvános konzultációját és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt is bírálták. Bár „a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatását ˮ, azonban a magyar „konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között ˮ.

Hatékonyabban kell ellenőrizni a demokrácia és a jogállamiság meglétét

A képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárásátˮ, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az Unió alapját képező értékeket.

A Bizottságnak emellett egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal is elő kellene állnia, amely az egész Unióban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát. A Bizottság ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat, vélik a képviselők. A Parlament felkérte az állampolgári jogi, bel. és igazságügyi bizottságot, hogy az év végéig egy, a Parlament egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá a Bizottság munkájához.

Háttér

Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 28-án kijelentette, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Ezután az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilakozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, hogy a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés ismételt bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán Viktor a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt: az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést.

A bevándorlással kapcsolatos ún. nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága május 7-én vitatta meg azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet.

Eddig az EP sajtóközleménye

Jávor Benedek

Az oknyomozó újságírás támogatása – Zöldek közleménye

Támadás alatt az Európai Bizottság, amiért blokkolta az oknyomozó újságírás támogatását

Az Európai Parlament zöld frakciója a mai nap folyamán az Európai Bizottsággal szemben megfogalmazott panaszt nyújtott be az Európai Ombudsman Hivatalának, amiért a Bizottság blokkolta annak a támogatási programnak a javaslatát, mely EU-s költségvetésből támogatta volna a határokon átívelő oknyomozó újságírást.  A panasz lényege, hogy a Bizottság kétes adminisztratív lépéseket alkalmazott annak érdekében, hogy az oknyomozó újságírást támogató program ne kerüljön beiktatásra, annak ellenére, hogy ezt a támogatást az Európai Parlament már 2009-ben is javasolta, amelynek következtében ez a  2010 és 2014 közötti  költségvetésekben szerepelt (1). Az esetet kommentálva Jávor Benedek, a zöldek európai parlamenti képviselője elmondta:

„Elfogadhatatlan, hogy a Bizottság ilyen alattomos adminisztrációs módszerekhez folyamodott azért, hogy blokkolhassa ezt a fontos kezdeményezést. Az oknyomozó újságírás szerepe elengedhetetlen egy demokráciában, ahogy azt a LuxLeaks nemrégiben napvilágot látott eseményei is bizonyítják. Az EU-nak minden tőle telhetőt meg kellene tennie annak érdekében, hogy támogassa ezt a fontos demokratikus eszközt – ez volt az oka annak, hogy az Európai Parlament egyszer már javasolta a határon átívelő oknyomozó újságírás támogatását. A helyzet megmagyarázhatatlan, és rossz fényt vet az unió hitelességére, hogy a Bizottság hajlamos ilyen mértékű lépéseket tenni azért, hogy egy program ne induljon el.”

A zöldek pénzügyi szóvivője, Helga Trüpel úgy fogalmazott:

„Panaszunkban arra kérjük az ombudsmant, hogy vizsgálja ki az ügyet, figyelembe véve a Bizottság által a program blokkolása érdekében felhasznált módszereket. Különösen fontos tisztázni, hogy miként változtak meg a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány következtetései és, hogy ezért ki a felelős a Bizottság részéről. A zöldek továbbra is nyomást fognak gyakorolni annak érdekében, hogy a program szerepeljen a következő évi költségvetés tárgyalásakor, ahogy tettük ezt eddig is.”

(1) 2009-ben az Európai Parlament javasolta egy kutatási pályázati kiírását a határokon átívelő oknyomozó újságírás támogatása érdekében. A 2010 és 2014 közötti költségvetésbe valóban bekerült egy erre elkülönített összeg, azonban az Európai Bizottság biztosította, hogy az említett szakaszban a program ne kerüljön beiktatásra, ezt követően pedig kikerült a 2015-ös költségvetésből, anélkül, hogy akár kísérleti projektként, akár előkészítő intézkedésként próbafutamra lett volna állítva.

Ráadásul a megvalósíthatósági tanulmány konklúziói, melyet az előkészítő intézkedések keretein belül folytatott le egy szakértői csapat, pozitívról negatívra változtak, mikor az 2015 márciusában nyilvánossá vált. A tanulmányt végző szakértők egy múlt héten kiadott közleményükben panaszkodtak a következtetések átírásáról: http://www.aej-uk.org/investigative-pr.pdf

Korrupcióellenes ügyészség – sajtómegjelenések

Önálló korrupcióellenes ügyészség felállításáról nyújt be a PM törvényjavaslatot. Erről korábbi posztban olvasni lehetett.

A következőkben az ezzel kapcsolatos sajtómegjelenések csokra tekinthető meg írásban, hangban és képben is.

Cikkek:

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Blikk

Jávor Benedek: A plakát-hecckampánnyal a tűzzel játszik a kormány – Index.hu

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Napigazdaság.hu

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Mandiner
 

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Magyar online

Korrupcióellenes ügyészséget alakítanának – Hírösvény.hu

Önálló ügyészséget hozna létre a korrupció üldözésére a PM. – Stop.hu

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – hír24

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Híradó.hu

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Hír.ma

Rádió,TV:

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM- Klubrádió

Korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM – Inforádió

Kapcsolódó Interjú a Klubrádió „esti gyors” című műsorából (a 17:00 perctől)

HírTV híradó

ATV híradó

Önálló korrupcióellenes ügyészséget!

Önálló korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM. A korrupcióellenes főügyészség és megyei ügyészségek ezekben az ügyekben  kizárólagos nyomozati jogkörrel rendelkeznének. A szervezet munkáját a Magyar Tudományos Akadémia, a jogi szakmai szervezetek, valamint civilek bevonásával felállítandó civil testület ellenőrizné.

Ahogy Jávor Benedek a sajtótájékoztatón kiemelte, a héten beterjesztendő törvényjavaslat közérdekvédelmi és bejelentővédelmi intézményeket is tartalmaz, de az alaptörvényt is módosítani kell annak érdekében, hogy a korrupcióellenes főügyész megválasztásához elengedhetetlen legyen a politikai konszenzus. Egy közérdekvédelmi hivatal létrehozására is sor kerülne a rendszerszintű problémák feltárására, és az intézményi felelősség megállapítására, valamint a bejelentők számára is biztosítva lenne az anonimitás.

A törvényjavaslatot az teszi indokolttá, hogy miközben az egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi probléma a korrupció Magyarországon, addig a korrupció ellen fellépni képes hazai intézmények gyakorlatilag semmit nem tesznek. (A Polt Péter vezette ügyészség egyetlen korrupciós ügyben sem folytatott nyomozást az elmúlt öt évben.)

Hanganyag a Klubrádió archívumából (Itt érhető el)

 

Korrupcio

 

 

 

 

Orbánék és az uniós pénzek: a KÖZOP is bebukhat

A kormányzati kapkodás, dilettantizmus és korrupció újabb csúcsteljesítménye következtében egy belső levél szerint – a KÖZOP-os forráslehívás is komoly veszélybe került.  A PM szerint az eset azt bizonyítja, hogy az uniós támogatások kezelésében Lázár János még az elődeinél is nagyobb lúzer – az ellenzéki párt azonnali vizsgálatot és rendteremtést sürget, mivel a káosz már az ország legalapvetőbb gazdasági érdekeit veszélyezteti.

A Jávor Benedekhez eljutott irat szerint: a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatósága (IH) (amely az elmúlt éveket a folytonos átszervezés, illetve az aktuális fideszes oligarchák igényeinek kiszolgálása miatt nagyrészt átaludta) időzavarba került, így komoly esély van rá, hogy több százmilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást nem fog tudni lehívni. A botrányt elkerülendő most sorozatban nyújtanak be olyan projekteket Brüsszelnek, amelyek nem uniós beruházásként indultak – vagyis utólag próbálnak pénzt szerezni már zajló építkezésekre. 

Ezt az EU szabályai elvileg nem tiltják, ám a retrospektív finanszírozásnak nevezett ügyleteket minden esetben alapos vizsgálat előzi meg, amit csak nagyon ritkán követ tényleges folyósítás, ha az adott program valóban illeszkedik az EU fejlesztési célrendszerébe. Ilyen apróságokra azonban a magyar kormány – mint az M4-es esetében bebizonyosodott – már az „igazi” KÖZOP-os projektek esetében sem tudott odafigyelni.

Ráadásul az IH általában még meg is próbálja eltitkolni a szóban forgó ügyletek retrospektív, visszamenőleges jellegét. Ezt a trükköt azonban az EU nem fogja bevenni: a Bizottság auditorai a következő hónapokban az összes ilyen gyanús projektet kiszúrják majd, és hatalmas összegű büntetéssel sújtják az országot (az adott támogatások elvesztésén túl).

A PM szerint bebizonyosodott, hogy az uniós támogatásokat kezelő kormányzati intézményrendszer Lázár János alatt még nagyobb disznóól, mint amilyennek Orbán Viktor nevezte öt évvel ezelőtti hatalomra kerülésekor. A takarításnak tehát elodázhatatlanul eljött az ideje, mielőtt a késlekedés kára tényleg százmilliárdokban lesz mérhető.

Brüsszel-Budapest, 2015. június 4.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az eredeti levél: (a magyar fordítás ide kattintva érhető el)

Eredeti levél 1
Eredeti levél 2

 

Európai Parlamenti jelentés készül a körkörös gazdaságról – fontos lépés a fenntarthatóság irányába

A körkörös gazdaság az erőforrás pazarló kitermelni-felhasználni-kidobni logikával szöges ellentétben zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok optimalizálásán, illetve a hulladékok visszaforgatásán alapuló elképzelés, aminek többszörös haszna van az Európai Unió országaiban: jelentősen kisebb lesz a külső erőforrásigényünk, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünket csökkenteni.

Az Európai Bizottság idén év végéig egy új körkörös gazdaság javaslatcsomagot ígér, s ezzel összefüggésben az Európai Parlamentben jelentés készül. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban én voltam felelőse a jelentéshez tartozó vélemény elkészítésének. A bizottság nagy többséggel (53 igen és 8 nem szavazattal) megszavazta a véleményt, és ez a siker reményeim szerint hozzájárul ahhoz, hogy a Parlament erős jelzést küldjön a Bizottság felé, miszerint egy átfogó, ambiciózus, számszerű célokkal bíró javaslatcsomagra van szükség.

A vélemény számos alapelvet, illetve cselekvési területet lefed. Az alapelvek közül kiemelném az erőforrás-használat gazdasági növekedéstől való abszolút szétválasztását, a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös, kaszkádszerű használatát, illetve a hulladékhierarchiában való elmozdulást, ami a hulladékok megelőzését és minél teljesebb hasznosítását, a hulladéklerakás és –égetés visszaszorítását eredményezi.

A cselekvési irányok közül fontosnak tartom megemlíteni a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, a nagyobb arányú újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés számszerű célokkal való elősegítését. Emellett a termelési, gazdasági folyamatok újragondolása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés, ezért fontos például a tartós, könnyen javítható termékeket – és minimális, újrahasznosítható csomagolást – biztosító terméktervezés, a tervezett elavulás ellen ható jótállási és javítási kötelezettségek bővítése, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítása. Aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari szimbiózisok, együttműködések létrejöttét. Mindehhez megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, többek között az erőforráspazarló tevékenységek díjait megemelni, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.

Bízom az Európai Bizottság és minden érintett belátásában – egy új, átfogó, jogilag is kötelező elemekkel és megfelelő finanszírozással bíró körkörös gazdaság javaslatcsomagot sürgetek, ami mind a térség versenyképességét, mind az élhető környezetet szolgálja.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő