Az Európai Bizottság szerint semmi nem igazolhatja a nőkkel szembeni erőszakot, az államnak pedig nem a potenciális áldozatok, hanem az elkövetők magatartásának megváltoztatásáért kell küzdenie.
A kérdést a Zöldek két politikusa, Michele Rivasi és Jávor Benedek tette föl Vera Jurova igazságügyi biztosnak. A politikusok beadványa szerint a magyar rendőrség videókampányt indított, amelyben a nemi erőszakért a nőket hibáztatja, mivel azok úgymond kihívják maguk ellen a sorsot: alkoholt fogyasztanak, kihívóan öltözködnek és táncolnak. Az EP-képviselők azt kérdezték, hogy a „Tehetsz róla, tehetsz ellene” kampány megfelel-e az uniós jognak.
A biztos válaszában leszögezte, hogy a Bizottság a nők elleni erőszak minden formáját, így a nemi erőszakot is határozottan elítéli. Jurova álláspontja szerint az európai szabályozás alapján a sértetteknek nem kell bizonyítaniuk, hogy nem felelősek a nemi erőszakért. A biztos idézi a Tanács egy 2012-es, konszenzussal – vagyis a magyar kormány egyetértésével – elfogadott állásfoglalását, amely megerősíti, hogy sem a szokás, a hagyomány, a kultúra, a magánélet vagy a vallás, sem pedig az úgynevezett „becsület” nem hozható fel a nemi erőszak igazolására, illetve a tagállamok azon kötelezettségének kikerülésére, hogy a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját megelőzzék és felszámolják.
Jurova szerint a sértettek jogairól szóló irányelv hatálya minden bűncselekmény, így a nemi erőszak sértettjeire is kiterjed. Az irányelv előírásai alapján a sértetteket a sajátos szükségleteiknek megfelelő bánásmódban kell részesíteni: könnyen hozzáférhető, bizalmasan működő segítő szakszolgálatokat kell rendelkezésre bocsátani, ahol tisztelettel és tapintattal kezelik őket. A 2006/54/EK irányelv pedig megtiltja a nemi alapon történő megkülönböztetést, ideértve a szexuális zaklatást is. Az irányelv értelmében szexuális zaklatásnak minősül „a szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nonverbális vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és különösen, amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezetet teremt”.
A biztos arra is emlékeztet az írásbeli válaszban, hogy a Bizottság a nők elleni erőszakkal szembeni zéró tolerancia és a bűnelkövetők megbüntetésére irányuló tagállami felelősség hatékony tudatosítása érdekében nemzeti figyelemfelhívó kampányokat finanszíroz, és abban is segítséget nyújt, hogy a tagállamok megismerhessék egymás sikeres szakpolitikai megoldásait.
A mostani már a második határozott válasz, amiben az EB a magyar kormány diszkriminációs és emberi jogi gyakorlatára reagál. A múlt héten a hazai iskolai szegregációs politikát ítélték el egy írásbeli kérdésre adott, hasonlóan egyértelmű reakcióban.
nol.hu
Kép forrása: A TASZ Facebook-oldala
