JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd: Uniós támogatás a tényfeltáró újságíróknak

Az Európai Parlament elfogadta Jávor Benedek és Helga Trüpel zöldpárti, Petra Kammerevert szociáldemokrata és Yana Toom liberális képviselők közös módosító indítványát az EU 2017-es költségvetéséhez, amelynek értelmében a jövőben a tényfeltáró újságírók uniós támogatásra pályázhatnak.

A támogatást olyan ügyek feltárását célzó kutatásokhoz lehet kérni, amelyek egynél több uniós országot érintenek. A programot a következő három évben, egyelőre kísérleti projektként, évi 500 ezer eurós költségvetéssel, a lipcsei székhelyű Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központ fogja működtetni. A támogatást az indokolja, hogy a változó médiapiaci feltételek között ennek a költséges újságírói műfajnak a finanszírozása egyre nehezebb, a sajtó demokratikus kontrollfunkciójának ellátásához azonban a tényfeltáró újságírás nélkülözhetetlen.

Az Európai Parlament 2009-ben egyszer már elfogadott egy hasonló célú módosítást, a gyakorlatban azonban a programot az Európai Bizottság akkor nem hajtotta végre. Ennek okait a Párbeszéd képviselője a ciklus kezdete óta igyekszik feltárni annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a tényfeltáró újságírás finanszírozást gátló problémáknak.

Jávor Benedek 2014 óta dolgozik ennek a támogatási rendszernek a létrehozásán. 2016-ra a Bizottság támogatásának megszerzése mellett széles koalíciót is sikerült az indítvány mögé építeni a Parlamentben, így hamarosan elindulhat a tényfeltáró újságírás finanszírozási helyzetét javító program.

Brüsszel-Budapest, 2016. október 27.

 

Az Átlátszó 2014-ben közölt cikke a tényfeltáró újságírásra szánt támogatásokról ide kattintva olvasható.

A Roma Büszkeség Napjára

Roma honfitársaink, barátaink!

 

Idén negyedszer rendezitek meg a Roma Büszkeség Napját, és idén negyedszer figyel rátok az ország. Legalább 600 éve éltek itt velünk, jóban és rosszban. Sok dologért tartozunk nektek hálával és köszönettel: a szavakért és kifejezésekért, melyeket a magyar nyelvbe ültettetek; az ételekért, melyeket rajtatok keresztül ismerhettünk meg; a zenéért, mely elválaszthatatlan lett a magyar kultúrától. A közös történelmünk során mindig és minden körülmények között velünk és értünk is küzdöttetek, ahogy a törökök ellen, úgy 1848-ban vagy éppen 1956-ban.

 

De leginkább azért a munkáért kell hálásak legyünk, amivel mindig is ezt a közös országot építettétek és építitek most is. Az elmúlt évszázadokban nélkületek egyetlen középület, autópálya, közpark sem épült; egyetlen kórházi osztály sem működött és egyetlen termőföld sem hozott gyümölcsöt. De emellett az már a mindenkori hatalom felelőssége, hogy minél több fiatal kapjon arra valódi lehetőséget, hogy orvos, mérnök, tanár, számítástechnikus, jogász, közgazdász vagy bármi – a képességeinek és vágyainak megfelelően – válhasson. Ennek a lehetőségnek megteremtésével sajnos még adós nektek a társadalom.

 

Ilyenkor sokak gondolnak büszkeséggel azokra a romákra, akik méltán kerültek címlapokra, könyvek borítójára vagy éppen cégek élére. De a mai nap arra is alkalmas, hogy büszkék legyünk a mindennapi roma hőseinkre. Azokra az anyákra és apákra, akik a legnagyobb szegénység közepette is jól tanuló gyerekeket nevelnek; azokra az apákra és anyákra, akik minden munkát elvállalnak, hogy emberi körülményeket teremtsenek; azokra a nagyszülőkre, akik tartást adnak egy-egy családnak és azokra a nagyobb testvérekre, akik a kisebbeknek mutatnak jó példát és milliószor pótolják a hiányzó bölcsődét. De azokra a közmunkásokra is büszkék kell legyünk, akik – annak ellenére, hogy a rendszer méltatlanul és sokszor megalázóan bánik velük – rendben tartják a környezetünket és fontos közösségi feladatokat látnak el.

 

Ünnepeljünk hát közösen a mindennapos világnézeti, vallási, pártállási különbségeinket félretéve; mert a romák mindennapi megbecsülése, a legszegényebbeknek nyújtott valódi esélyteremtés nem csak a romák érdeke, hanem Magyarország és az Európai Közösség érdeke is.

 

Budapest-Brüsszel, 2016. október 15.

 

Jávor Benedek

 

a Párbeszéd európai parlamenti képviselője

 

(fotó: Járdány Bence)

Párbeszéd: Tarlós meghátrált, Garancsi marad? – változtatási tilalom jöhet a Római parton

A főpolgármester korábban vagdalkozásnak minősítette a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének, Jávor Benedeknek állításait, miszerint ingatlanmutyi készülhet a Római parton. A mai sajtótájékoztatóján bejelentette: kezdeményezi a fővárosi közgyűlésben a változtatási tilalom elrendelését, és kéri a kerületet, hogy ezt ők is tegyék meg. Eközben már eladásra hirdetik a Market által jövőre befejezendő „lakásokat”.

Jávor arról  is írt korábban, hogy a tervezett  római-parti mobilgát nem a jelenlegi fővédvonalat erősíti meg, hanem egy természetes hullámteret, és így jogilag egy üdülőterületet véd majd az árvizektől, ami ingatlanspekulációkra ad lehetőséget.

A Párbeszéd politikus  több  üzleti érdekeltségre hívta fel a figyelmet. Közülük egy valaki biztosan igen jól járhat ezzel a változtatással, mégpedig a Római Lakópark építettetője, Garancsi István.

Ezért kérte Jávor Benedek, hogy a főpolgármester tegyen meg mindent annak érdekében, hogy változtatási tilalom lépjen életbe a területen. Örülünk, hogy a tényekkel immár Tarlós sem száll vitába, és kezdeményezi a változtatási tilalom elrendelését a területen, amit maradéktalanul támogatunk. Csupán az a baj, hogy a Market valószínűleg már a nyár folyamán megkapta az építési engedélyt az ártéri beruházására.

Béres András a Párbeszéd helyi politikusa még júniusban kezdeményezte a változtatási tilalom bevezetését, de akkor ezt a III. kerület kormánypárti többsége lesöpörte. Ugyanez a testület holnap rendkívüli ülésen, a főpolgármesteri bejelentés után gyorsan elfogadhatja a változtatási tilalmat Bús Balázs polgármester előterjesztése nyomán. Ha erre még nyár elején sor került volna, ahogy a Párbeszéd javasolta, akkor a Garancsi-féle Római Lakópart engedélyezése sem történhetett volna meg.

Talán nem véletlen, hogy akkor jön meg a kedve az önkormányzatnak a változtatási tilalomhoz, amikor Garancsit az már nem állíthatja meg. De a későbbi spekulációkat is csak akkor fékezheti meg, ha a tilalom tartósan fennáll, és nem fogják a későbbi beruházói igényeknek megfelelően rugalmasan feloldani. Ezt várjuk el Tarlós Istvántól és a III. kerületi önkormányzattól.

Brüsszel-Budapest, 2016. október 14.

 

A kép forrása

Párbeszéd: a magyar demokratikus ellenzék európai parlamenti képviselői közös levélben fordultak az Európai Bizottság vezetőihez a Népszabadság ügyében

Az Európai Parlament magyar demokratikus ellenzéki képviselői (Jávor Benedek, Meszerics Tamás, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor és Újhelyi István), együtt levélben fordultak Jean-Claude Junckerhez és Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első számú vezetőihez a Népszabadság puccszerű bezárása ügyében.

 

A képviselők levelükben azt a kérdést teszik fel az Európai Bizottság vezetőinek, hogy aggodalmuk kifejezésén túl, milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni a sajtószabadság védelmében. A levél felveti azt a kérdést is, hogy vajon a legutóbbi események: az eredménytelen népszavazás körüli kommunikáció, valamint a Népszabadság precedens nélküli bezáratása elegendő bizonyítékkal szolgál-e a Bizottság számára a demokrácia sérelme Magyarországon rendszerszintű léptéket öltött és ennek nyomán elindítják-e a jogállamisággal kapcsolatos eljárást a magyar kormánnyal szemben.

 

A levél eredeti formájában, angol nyelven olvasható alább:

 

President Juncker
President

Frans Timmermans
Vice-President
European Commission

Brussels, 11th October 2016

 

Dear President Juncker, and Vice-President Timmermans,

Dear Mr. President and Vice-president,

 

On the 8th of October 2016, Népszabadság the biggest political daily, was suddenly shut down, thereby proving once more that the state of media freedom and, altogether democracy, is gradually deteriorating in Hungary.

The manner in which it’s shutting down was carried out is unprecedented and highly concerning:

On Saturday the paper’s publisher Mediaworks have suspended the publishing of Népszabadság’s print and online versions until the planned conceptual change of the paper is implemented. The executive director of Mediaworks has resigned on Saturday morning, an acting director was assigned in his place. Employees of Népszabadság were not notified prior to the suspension; instead, they found by Saturday morning that they no longer had access to even their email accounts and to the editorial offices. They received a letter by a messenger service telling them that their employment had been suspended and complemented by a strict confidentiality clause.

The political purpose behind the cessation of the newspaper is beyond question. The speculations about an ownership change in Mediaworks have already reared their heads previously this, suggesting that the change is likely to be politically motivated and that the publisher would become the possession of an oligarch close to Prime Minister Viktor Orbán. Neither the public and the subscribers nor the employees of the paper were informed at any step in the process of the assumed change.

What happened on Saturday is unprecedented and deeply concerning in Europe. An opposition paper, revealing many uncomfortable, controversial and provoking stories and developments regarding government officials, ministers and government-favoured entrepreneurs being shut down with all of its employees suspended, where the entire crew was basically cued by their own publisher is a truly disturbing and alarming development in the state of affairs of Hungarian democracy.

 

Dear Mr. President and Vice-president,

 

Last year the Commission raised concerns, albeit claimed no systemic threat with regard to the situation of democracy in Hungary. Despite numerous infringement procedures and the articulated concerns of the Commission, only marginal and minor improvements have so far been implemented while there is a growing democratic deficit in nearly every sector in Hungary. In fact, the current shameless violation against media pluralism now stands as a salient example.

The country now stands after a senseless and invalid referendum spent billions of public money on only to legitimize the anti-migration propaganda of the government, whose asylum-laws, furthermore, the Commission itself assumed to be violating fundamental human rights. The severe damages done to media pluralism have already been outlined in this propaganda in which the public media clearly and unreservedly proved itself to be the underdog of the government.

We are now turning to you with great concern about the state of democracy in our country and would like to inquire: does the Commission see any reason to take action at last with regard to the process of democratization in Hungary at this stage?

 

We are looking forward to your response.

 

Yours sincerely,

Benedek Jávor
Tamás Meszerics
Csaba Molnár
Péter Niedermüller
István Újhelyi
Tibor Szanyi

 

(Fotó:  MTI – Balogh Zoltán)

Párbeszéd: Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól

Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól

Az Európai Bizottság nyomására a kormány megsemmisíti azt rendelkezést, amellyel az EMMI korábban jogszabályi lehetőséget biztosított a roma gyerekeket elkülönítő, szegregált oktatásra. A parlamentben a Kormány által a héten benyújtott törvénymódosítás nyomán nem lehet majd törvényesen (pláne kormányzati támogatással) roma gyerekeket vallási okokra hivatkozva elkülöníteni. Az EB eljárása többek között Jávor Benedek panasza nyomán indult. A javaslat azonban még mindig nem jelent kellő garanciát, ezért a Párbeszéd módosító indítványokat nyújt be, hogy teljes körűen biztosítsa a szegregált oktatás tilalmát.

 

A módosításra azért kerül sor, hogy jogszabályi szempontból eleget tegyen a kormány a kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság által elvártaknak és többek között hatályon kívül helyezi az eddigi gyakorlatot, amelyben, bizonyos esetekben kormányrendelettel felmentést adhasson egyes vallási intézményeknek a szegregációt tiltó esélyegyenlőségi törvény alól.

„Különösen fontos elégtétel ez számomra, hiszen a Bizottság által idén áprilisban indított kötelezettség-szegési eljárás a hazai civilek bejelentései mellett az én panaszom nyomán indult.” – mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő.

A képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy „a jogszabály-módosítás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valóban történjen valami a végeken.” A módosításból ugyanis nem következik semmi a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban; és általában sem tartalmaz utalást azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek jelenleg a javaslat szellemiségével ellentétesen működnek. Ezt a hiányosságot a Párbeszéd módosító indítványokkal fogja orvosolni.

A Párbeszéd politikusa szerint a roma gyerekek szegregációjának csak egyik módszere a vallási köntös. A tagintézmények külön épületében vagy indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítetve szegregált gyerekekről egyáltalán nem szól a módosítás.

„Minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem elég a törvényt módosítani, hanem konkrét, átfogó deszegregációs programokra is szükség van a törvénytelen elkülönítések felszámolására. Ezt várjuk a kormánytól és személyesen Balog Zoltántól” – mondta Jávor.

Brüsszel-Budapest, 2016. október 6.

 

Az ügy hátteréről:

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek. 

Jávor Benedek a Párbeszéd Európai parlamenti képviselője 2015 januárjában panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit követlen vagy közvetett faji alapú szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar kormánnyal szemben a jogszabály alkalmazása miatt.

 

(Fotó: Járdány Bence)

Felfüggeszthetik az uniós források kifizetését – azonnal lépni kell!

Nem meglepetés, hogy kritikus szakaszba ért az egyeztetés az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságával, amely a kohéziós politikát menedzseli Brüsszelben. Az, hogy a magyar kormány forrásfelhasználása jelentős részben elfogadhatatlan a Bizottság számára, az az elmúlt évek fejleményeiből finoman szólva is sejthető volt. Sürgős lépésekre van szükség az áldatlan helyzet megoldására. 

 

Már két éve jeleztem, hogy az EB által az Európai Parlament Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának küldött jelentéseiből világosan kiolvasható, hogy komoly baj van rendszerszinten a magyar operatív programok végrehajtásával. Érdemi korrekciós lépések híján csak az volt a kérdés, hogy mikor lép a Bizottság. Most lépett.

 

Mindeközben a helyzet csak tovább romlott: a kormány felzárkóztatásra szánt uniós forrásokkal a oligarchái zsebét tömködi ész nélkül, évek óta. A konkrét vállalatokra kiírt és a tömbösített közbeszerzések miatt valamit a szisztematikus felülárazások következtében jelentős kifizetéseket zároltak már eddig is. Független irányító hatóság helyett a kormány saját hatáskörbe vonta a források elköltését és ellenőrzését, és azokat politikai alapon ítéli oda, ami természetesen csak tovább súlyosbította a helyzetet. Ráadásul, amikor lebukik Orbán Brüsszelben, akkor sem hajlandóak lépni. Korábban megírtuk, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője személyesen adott át ügyeket Polt Péternek, aki még ekkor sem lépett. Sőt a kormány bábjaként az OLAF által feltárt ügyek egyikében sem emelt vádat. A teljes zárolás mostani veszélye a kormány és a feladatát megtagadó ügyészség közös felelőssége.

 

A helyzet súlyos és azonnali lépéseket kíván: haladéktalanul el kell fogadni a Párbeszéd által már az Országgyűlésben is többször beterjesztett korrupció-ellenes ügyészségről szóló javaslatot, ami lehetővé teszi a korrupcióval szembeni hatékony fellépést. Szorgalmazzuk továbbá az Európai Ügyészség mihamarabbi létrehozását.

Végül, amíg nem tisztázódik az egyes szereplők felelőssége és egy új, tiszta rendszer fel nem áll, addig fel kell függeszteni  az operatív programok osztott irányítását, ki kell venni a magyar kormány kezéből a pénzosztás lehetőségét, és közvetlenül kell az uniós források kifizetését bonyolítani, hogy a magyar kormány korruptsága miatt ne érje kár Magyarországot, és az ország felzárkózását célzó pénzek elérjék céljukat és eljussanak azokhoz, akiknek szánták. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük ezeket a forrásokat, ami érkezik, az pedig csupán a Fidesz körüli oligarcha-világot gazdagítja.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. október 5.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: Környezetvédelmi engedély Paks II-nek: kamupapír a Patyomkin-hatóságtól

Az engedélyezési folyamat során felmerült nagyon súlyos környezetvédelmi aggályok ellenére csont nélkül megkapta a zöldhatósági engedélyt az egyelőre csak a kormányzati tervekben létező paksi bővítési projekt. A tragikomikus fejlemény a Párbeszéd Magyarországért szerint sokadjára bizonyítja be, hogy a környezet és a biztonság szempontjai semmilyen szerepet nem játszanak az évszázad beruházásának elkeresztelt lenyúlási manőverben.

A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a tervezett Paks 2 atomerőmű-bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyét. Csodálkozni nincs okunk – mióta Orbánék uralkodnak, a megfélemlített és megtizedelt zöldhatóság egyetlen esetben sem lépett fel a környezekárosító kormányzati szándékokkal szemben –mégis elkeserítő, milyen szánalmas szerepet játszik a korában független szakhatóságként működő intézmény az ország környezeti és nukleáris biztonságát évtizedekre meghatározó projektben.

Az új blokkok tervezése során számos olyan kérdés és probléma merült föl, amelyeknek egyenként is meg kellett volna akasztaniuk az engedélyezés folyamatát. Tavaly egy 80 oldalas szakmai jelentésben foglaltuk össze a legfontosabb kifogásokat, amelyek közül a legfontosabb, hogy a friss vizes hűtés olyan mértékű hőterhelést fog okozni a Dunában, amely csak az erőmű rendszeres visszaterhelése és leállítása esetén teszi lehetővé a vízi élővilág túlélését biztosító határértékek betartását. Mára az is kiderült, hogy az engedélyezési dokumentációban nem szerepelt az új erőmű ideiglenes hulladéktárolója: a reaktorok úgy kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a hatóság nem vizsgálhatta meg, milyen hatással lesz a környezetre és a biztonságra, ha a reaktorok között építik fel a kiégett fűtőelemeket több évtizedre befogadó veszélyes létesítményt.

Ezekkel az aggályokkal a kormányfelügyelet alá helyezett hatóság nem foglalkozott, világossá téve, hogy az Orbán-rendszer működtetőinek szeme előtt csak az orosz hitelből ellopható és a magyar adófizetőkre terhelhető milliárdok lebegnek: akár az emberek biztonságáról és az ország környezeti értékeiről is töprengés nélkül lemondanak a minden értelmes szakértő szerint pazarló és káros gigaberuházásért, egyszerre árulva el a ma élő és az utánunk jövő generációkat.

A Párbeszéd tovább keresi a bővítés megakadályozásának jogi lehetőségeit: nem látunk rá okot, hogy miért kellene az Orbán-klánanyagi érdekeiért kockára tenni az ország biztonságát.

javorbenedek.hu/szakmai-velemeny-az-uj-atomeromublokkok-kornyezeti-hatastanulmanyarol/

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 29.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

A szelet is betiltják?

Tovább szigorítja az Orbán-kormány a szélerőmű-létesítés feltételeit: feltett szándékuk, hogy Magyarországon az alacsony árú és tiszta szélenergia ne játsszon érdemi szerepet az áramellátásban. A PM szerint újabb egyértelmű bizonyíték született rá hogy a Fidesz nem érdekelt az olcsó áramban és az energiafüggőség felszámolásában.

Évről évre csökkennek a szélerőművek fajlagos beruházási költségei: a széllel termelt áram ma már az USA-ban és az EU-ban is olcsóbb, mint az atomerőművi áramtermelés, és az ára továbbra is esik, miközben az atomé a 2011-es fukusiami katasztrófa óta meredeken emelkedik. Az Orbán-kormány jó ütemérzékkel ezt a pillanatot választotta ki hogy deklarálja: az atomenergiára teszi a tétjeit, a szélerőművek létesítését pedig tovább lehetetleníti. Maga a gyakorlat fű alatt már régóta létezik – a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követő egyik első lépése éppen a folyamatban lévő szélerőmű tender visszavonása volt, és azóta egyetlen új szélerőművet sem engedélyeztek.  

Most azonban Lázár János törvénymódosító javaslatával a kormány közvetlenül magához vonná az engedélyezést,és tovább szigorítaná annak feltételeit, a gyakorlatban lehetetlenné téve új szélerőművek létesítését, rendszerbiztonsági szempontokra hivatkozva. Az indoklás természetesen hamis: a Jávor Benedek EP-képviselő és az Európai Parlament Zöld frakciójának megrendelésére készült átfogó tanulmány (Zöld Magyarország – energia útiterv) nem csak azt számolta ki, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb szélerőmű-mennyiség is kényelmesen elférne a hazai villamos energia-rendszerben. A Wuppertal Institut és az Energiaklub által készített tanulmány azt is bebizonyítja, hogy 2050-ra akár a harmadával is csökkenhetne az áram ára, ha az atom helyett a zöldenergiába és az energiahatékonyságba fektetnénk az ország erőforrásait.

A PM felhívja a kormány figyelmét: a szél akkor is fújni fog, ha betiltják – a politika mozgástere legfeljebb odáig terjed, hogy lemondunk a környezetkímélő, egyre olcsóbb szélenergiáról, és az újabb eladósodással, az orosz függés bebetonozásával, felmérhetetlen környezeti kockázatokkal, meg jókora áramár-emelkedéssel járó atomenergiához kötjük magunkat. A napelemek megadóztatása és az atompénzek titkosítása után logikus lépés a szélenergia kiirtása a rendszerből, de a magyar emberek érdekeit semmilyen módon nem szolgálná, ráadásul az európai energiapolitikai célkitűzésekkel és folyamatokkal is szembemenne. Az egyeértelmű nemzeti érdek az energiahatékonyság növelésére és az olcsó zöldenergiára épülő új energiapolitika lenne – mostantól nyilvánvaló, hogy Orbánékra ebben sem számíthatunk.

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 6.

Kapcsolódó médiamegjelenések:

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/javor-csak-a-paksi-bovites-feleslegesseget-akarja-palastolni-a-kormany-1360283

 

 

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP mai „brexit” vitájához

A „brexit” népszavazás eredménye nemcsak az Egyesült Királyság jövőjét formálja alapvetően, hanem az Európai Unióét is. Éppen ezért fontos, hogy a folyamat gyorsan, és a legbékésebb módon történjen, hogy elejét vehessük az Európát megosztó sérelmeknek. 

Felkérjük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden tegyenek meg, hogy a szabad munkaerő-áramlás vívmányait megőrizessük és képviseljék megfelelően a Nagy-Britanniában dolgozó európai polgárok érdekeit.

A szavazás eredménye egyúttal jel az európai közösség számára is: létre kell hozni egy erősebb, demokratikusabb, átláthatóbb uniót, amelynek hiteles válaszai vannak a demokratikus deficit, a nehézkes működés és a menekültválság problémáira.

Magyarország számára kulcskérdés, hogy ebben a folyamatban részt tud-e venni. Ha az erősebb integrációból – ami már elsősorban nem gazdasági kérdés – hazánk kimarad, akkor nemcsak a gazdasági lemaradással kell szembenéznünk, hanem az ebből fakadó demokratikus értékvesztéssel is. Még a hazánknál jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező Nagy-Britannia is nagyon komoly gazdasági veszteséget volt kénytelen elkönyvelni már a szavazást követő első napon.

Az európai együttműködés gyengülése az Európán belüli, társadalmi és politikai konfliktusok erősödéséhez, valamint gazdasági gyengüléshez vezethet. Mivel ezt semelyik felelős politikai erő nem kívánhatja Európában, ezért azonnal abba kell hagyni a Brüsszelt populista módon ócsároló politikai kommunikációt. Ehelyett egy jobb Európát kell alkossunk közös értékeink megvédésére és kiteljesítésére.

 

(Kép forrása: Reuters)

PM: most szálljunk ki Paks 2-ből, mielőtt úgy járunk, mint Bulgária

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is. Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

 

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

 

A Lázár Jánosnak írt levél itt olvasható.

 

fotó: EPA/BGNES